Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 98. szám

önként értetődik, hogy az ezen §. alapján történő kiküldetések után kü­lön napidij nem számítható fel. 10. §. Más törvényhatóság területére csak egyszeres dapidij, az ország határán túl pedig kétszeres napidij jár. Ezen kétszeres napidij azonban csak arra az időre jár, amelyet a kiküldött az ország hatátán túl tényleg eltöltött. 11. §• Oly hivatalos kiküldetések, melye­ket bizonyos tisztviselők hivatalos állásukból folyó kötelességük szerint napidijra való igény nélkül tartoznak teljesíteni, el nem odázható szükség esetét kivéve, olyanokra nem bízhatók, kiknek szabályszerint nadidijak fel­számítására van igényük. 12. §. A kiküldött tisztviselők az esetben, ha kizárólag hatósági (hivatali) terü­letén kívüli teendők elvégzésére kül­detik ki, tekintet nélkül arra, hogy mennyi utat tesz meg saját hatósági (hivatali) területén belül, már hivata­los székhelyétől való távozásától kezdve, igényt tarthat az utazási költségekre. 13. §. Ha a kiüüldött hivatalos utazás alkalmával utvámot, vagy hídpénzt fizet, ez neki, amennyiben az 1890. évi I. t.-c. 99. §-a értelmében vám­menteségre igénye nincs — megtérí­tendő. 14. §. A tengelyen (kocsin) történő uta­zásoknál a kiküldött egy nap alatt nyáron 75, mig télen 60 kilométer utat tartozik megtenni. 15. §. Ha a tisztviselő a kiküldetés tar­tama alatt megbetegszik és azt hite­lesen beigazolja, neki a napidij jár. De a gyógyítási költségek megté­rítésére csak abban az esetben tart­hat igényt, ha hitelesen igazolja, hogy a betegséget az utazás, vagy szol­gálat idézte elő, nem pedig saját hi­bájából, vagy gondatlanságából eredt. A gyógyítási költségek megtéríté­sét — am. kir. Belügyminiszter jó­váhagyása mellett — csak a törvény- hatósági bizottság engedélyezheti. 16. §. A napi és fuvardijak felszámításá­nak módozataira az utiszámlak egy­beállítása benyújtása és érvényesíté­sére vonatkozó eljárást a 125,000/902. B. M. számú rendelettel kiadott vár­megyei ügykezelési szabályzat 25—27 §§ ai szabályozzák. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1921. évi december hó 31. napján tartott rendkívüli közgyűlésében. A vármegye közönsége nevében: PALKOVICS, alispán. Ad. 275—1922. szám. Tárgy: Tűzifának Esztergom vár­megye területén való adásvételnek valamint tengelyen való szállításának szabályozása. RENDELET az I. fokú és helyi hatóságoknak. Az erdő és faügyek orsz. kormány- biztosának az 1879. XXXI. te 115. §-ban előírt faigazolványok kötelezővé tételéről szóló 1920. évi 252. K. B. szám alatt kiadott rendelete végrehaj­tási utasítását tudomásulvétel pontos alkalmazkodás s hatósága területén leendő többszöri széleskörű kihirde­tés céljából alábbiakban közlöm. VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁS. 1. Esztergomvármegye törvényha­tósága egész területén a tűzifának adásvétele és tengelyen való szállí­tása csakis a lüzifa jogos beszerzé­sét igazoló, a fát eladó birtokosjjjvagy annak erdőtisztje által kiállított s a járás területén a j. főszolgabíró vagy az általa erre felhatalmazott községi elöljáróságok esetleg más közegek, — Esztergom szab. kir. város területén pedig a polgármester vagy annak megbízott helyettese által láttamozott bizonyítvány mellett eszközölhető. 2. Ezt a bizonyítványt (faigazol­ványt) úgy kell kiállítani, hogy abból a tűzifa neme (cser, bükk stb.) to­vábbá annak választéka (hasáb, do­rong. galyfa és forgács stb. (minő­sége) elsőosztályú, selejtes (és mér­téke (ürköbméter, kéve, hátitéher stb.) szabatosan körül Írva és azon kívül a faigazolványon annak legfeljebb 3 (három) napra terjedhető érvényes­ségi időtartama is feltüntetve legyen azzal a hozzáadással, hogy a lejárt jeggyel szállított faanyagok elkoboz­talak és a jegy lefoglaltatik. 3. A faigazolvány érvényessége, indokolt szükség esetén, de csak egy ízben s legfeljebb újabb 3 (három) nappal meghosszabbítható, — az a meghosszabbítás a faigazolványon — a kelet feltüntetése mellett a kiállító által feljegyzendő s az 1 pont sze­rint láttamozandó. 4. A faigazolványt az eladott tűzi­fával együtt, át kell adni a vevőnek s viszont a vevőnek nemcsak köte­lességében, hanem érdekében is áll azt átvenni és a tűzifa elfogyásáig az alábbi 8. és 10. pontban megsza­bott ellenőrzés hatósági közegeinek való bemuíathaíása végett megőrizni. 5. A faigazolvány a rájegyzett ér­vényességi határidő lejártával szállí­tott faanyagnak jogos szerzésének Iga­zolására nem szolgálhat. 6. Amennyiben a faigazolvány kiál­lításának jogát az erdőbirtokos nem tartja fenn magának, köteles azt min­den tekintetben kifogástalan és alkal­mas egyénre bízni s ennek akadá­lyoztatása esetére állandó helyettest is kijelölni s ezeknek nevét, valamint a megbízottak személyében később netalán bekövetkező változásokat is az esztergomi m. kir. járási erdő gondnokságnak és a közs. elöljáró­ságnak nyilvántartás céljából esetről- esetre bejelenteni. A megbízottak a faigazolványok szabályszerű kiállításáért törvény sze­rint vagyoni felelőséggel is tartozván, addig amig megbízatásuk érvényben van, igazolványok mások által ki nem állíthatók. A közs. elöljáróság a járási főszol­gabíró és az esztergomi m. k. j. er­dőgondnokság által netalán kifogá­solt egyének, igazolványok kiállításá­val nem bízhatók meg s viszont az olyan megbízottak, akiknek műkö­dése ellen az előbb említettek részé­ről bármely tekintetben kifogás me­rül fel, eltávolitandók. 7. A faigazolvány kiállításánál sa­játkezű aláírás helyett nedves név- bélyegző nem használható. 8. A törvényhatóság területén al­kalmazott minden külső közigazga­tási s rendőri közegnek, továbbá a m. kir. csendőröknek, valamennyi erdőőrnek és igazolvány kiállításával meg nem bízott erdőtisztnek törvé­nyes kötelességében áll, a tűzifa- szállítást mindannyiszor, valahány­szor erre alkalmuk nyílik, szigorúan ellenőrizni, az ellenőrzés megtörtén­tét az igazolványon a hely és kelet feltüntetése mellett, feljegyezni és azokat a tűzifa anyagokat, amelyek­nek jogos szerzését az illető szabály- szerű bizonyítvánnyal [vagy egyálta­lán nem, vagy csak részben tudja igazolni, lefoglalni és a j. főszolga­bírónak, szabályszerű elismervény ellenében, — megőrzés végett átadni, az esetet pedig az illetékes közig, hatóságnak bejelenteni, — még 'pe­dig abban az esetben, ha a lefog­lalás az igazolvány szabályellenes volta miatt történt, az igazolvány csatolása mellett. 9. Az, aki ebben az utasításban foglalt rendelkezések megszegésével tűzifát elad, vesz vagy szállít, az az 1879 évi XXXI. t.,c. 116. §-a sze­rint minősülő, illetve büntetendő ki­hágást követ el s ezenfelül az iga­zolatlanul eladott, vett vagy szállított tűzifát el kell tőle kobozni és a köz­szükséglet fedezésére kell fordítani. 10. Ha a felmerült kihágási ese­tek felderítése avagy az igazolványok kiállítása körül netalán észlelt vissza­élések ezt szükségessé teszik, a 8. pontban megjelölt közegeknek az 1879. évi XXXI. t. c. 150. § a sze­rint, jogukban áll az illető elöljáró­ság egyik tagjának közreműködésé­vel házkutatásokat is tartani s ezek során a tulajdonában lévő tűzifa jo­gos szerzésének igazolására bárkit is felhívni és a nem igazolt tűzifát le­foglalni. Az ellenszegülés eseteinek elbírá­lásánál a büntetendő törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit kell irány­adóknak tekinteni, — még pedig az 1879. évi XXXI. t.-c. 127, 128. és 150. § aiban foglalt határozmányok figyelembe vétele mellett. A faigazolványok kiállítói által el­követett visszaélések pedig természe­tüknél fogva az 1879. évi XXXI. t.-c. 97. § a alapján bűnpártolásnak mi­nősíttetnek és mint ilyenek bűntet­teinek. 11. Az ebben az utasításban fog­lalt rendelkezések nem vonatkoznak az államkincstári és közalapítványi erdőkből vagy faraktárakból eladott tűzifára, miért is az államkincstári és közalapítványi erdőgondnokságok és a faraktárgondnokság által kiállí­tott faigazolványokat a faszerzés és szállítás jogosságának elbírálásánál érvényeseknek kell elfogadni. Ugyanilyen elbánásban kelt része­síteni az „Országos faértékesitő hi­vatal" által kiállított azokat a sza­bályszerű szállítási igazolványokat is, amelyeket a nevezett hivatal tűzifá­nak vasúton vagy hajón való szállí­táséra adott ki. Esztergom, 1922. évi január hó 25. PALKOVICS, alispán. 2209. ai. 271. 1922. szám. Tárgy : Kucsera Mária csévi köz­ségi bába felebbezése Csév község képviselőtestületének a bába mellék­járandóságát megállapító 5.—1922. kgy. sz. határozata ellen. HATÁROZAT: Esztergomvármegye törvényható­sági bizottsága Csév község képvi­selőtestületének 5—1922. kgy. sz. a. kelt azon határozatát, mely szerint a községi bába bcteglátogatási, illetve működési diját 8 napon át való gyer­mekágyi ápolásért a belterületen 40 koronában, a külterületen pedig '80 koronában állapítja meg a benyújtott felebbezés folytán és az 1886. évi XXI. t.-c. 47. §. m) pontja alapján felülbírálván ezennel feloldja, illetve a'tól jóváhagyását megvonva, a köz séget az alábbiak figyelembe !vételé- vel újabb határozathozatalra utasítja. Az 1908. évi XXXVIII. t.-c. 30. §-ában minimumként a község lélek­számú szerint 60—240 koronában megállapított községi szülésznői évi járandóságnak 100% al 1917. évi január hó 1-étől történt felemelése óta, valamint a szülésznői működési dijnak és pedig minden egyes szü­lésnél való segédkezésért 8 napon át való gyermekágyi ápolásért 30 ko­ronában s a szülésen kívül való bá­bái vagy ápolónői egyszeri ténykedé­sét 5 koronában 1920. évi szeptem­ber hó 1-tól történt megállapítása óta a drágaság óriási módon emel­kedett, pénzünk vásárló ereje pedig oly annyira leromlott, hogy a községi szülésznő az évekkel ezelőtt meg­állapított és a jelenlegi áremelkedé­sekkel felette aránytalan jövedelmé­ből nélkülözhetetlen életszükségleteit sem képes fedezni. Ezen minden képzeletet meghaladó drágaságra és ennek folyamányaként bekövetkezett rendkívüli nehéz meg­élhetési viszonyokra való tekintettel, továbbá a gyermekhalandóság meg- gátlása és a csecsemő védelem kö­rül a községi szülésznőkre is háramló nemzetfenntartó és szociális szem­pontokból is nagyfontosságú munka sikerét ezáltal is biztosítandó, utasítja a vármegye törvényhatósági bizott­sága Esztergom szab. kir. város pol­gármesterét és az összes bábatartó községek elöljáróságát, hogy ameny- nyiben azt a saját kézdeményezósük folytán eddig nem tették volna — a városi, illetve községi bábák fizetésé­nek és működési dijainak 1922. évi január hó 1-től visszamenőleg leg­kevesebb 100%-al leendő újabb fel­emelése tárgyában 20 napi záros ha­táridő alatt az 1908. évi XXXVIII. t.-c. 30. és 31. § ai értelmében ho­zassanak képviselőtestületi határoza­tot és azt jóváhagyás végett, illetve a fizetés felemelést netán megtagadó határozatot a szülésznői fizetésnek itteni megállapítása végett e helyre soron kívül terjesszék fel. Felhívja végül a vármegye törvény­hatósági bizottsága a vármegye tiszti főorvosát, valamint az esztergomi já­rás főszolgabíróját, hogy jelen hatá­rozattal, illetve a községek részéről való pontos végrehajtás saját hatás­körűben is szorgalmezni,illetve ellen­őrizni szíveskedjenek: Miről értesittetnek: 1- A vármegye alispánja, 2. A m kir. számv. kirendeltség, 3. Kucsera Mária fellebbező csévi lakos, községi szülésznő a f. évi áp­rilis 22-én működési dijának feleme­lése iránt külön benyújtott kérelmé­nek elintézéseként is. 4. A vármegye tiszti főorvosa. 5. Esztergom sz. kir. város pol­gármestere. 6. Az esztergomi j. főszolgabirája. 7. (29) Valamennyi község elöljá­rósága és általuk az összes községi szülésznők. 8. Végül jelen határozat mint köz­érdekű a V. Hív. Lapban is közzé­teendő oly hozzáadással, hogy ellene a megjelenést követő 8-ik nap után számított 15 nap alatt bárkinek jogá­ban áll a vármegye alispánjánál be­nyújtandó és a m. kir. Népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz intézendő birtokon kívüli felebbezéssel élni. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1922. évi május hó 20. napján tartott ren­des közgyűlésében. Kiadta: FEKETE vm. tb. főjegyző. 3263—922. szám. Tárgy: Zimmer Ede és tsa elve­szett fegyvertartási engedélye. KÖRÖZVÉNY. Zimmer Ede dorogi lakosnak hiva­talom által 26. ny. sz. t. a. és Sexer Lőrinc dorogi lakosnak ugyancsak hivatalom által 15. ny. t. sz. a. kiál­lított fegyvertartási engedélye isme­retlenben elveszett Ezen fegyvertar­tási engedély körözését és megsem- misitéset elrendelem. Esztergom, 1922. augüsztus 17. PR1KKÉL, tb. főszolgabíró.

Next

/
Thumbnails
Contents