Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 98. szám
önként értetődik, hogy az ezen §. alapján történő kiküldetések után külön napidij nem számítható fel. 10. §. Más törvényhatóság területére csak egyszeres dapidij, az ország határán túl pedig kétszeres napidij jár. Ezen kétszeres napidij azonban csak arra az időre jár, amelyet a kiküldött az ország hatátán túl tényleg eltöltött. 11. §• Oly hivatalos kiküldetések, melyeket bizonyos tisztviselők hivatalos állásukból folyó kötelességük szerint napidijra való igény nélkül tartoznak teljesíteni, el nem odázható szükség esetét kivéve, olyanokra nem bízhatók, kiknek szabályszerint nadidijak felszámítására van igényük. 12. §. A kiküldött tisztviselők az esetben, ha kizárólag hatósági (hivatali) területén kívüli teendők elvégzésére küldetik ki, tekintet nélkül arra, hogy mennyi utat tesz meg saját hatósági (hivatali) területén belül, már hivatalos székhelyétől való távozásától kezdve, igényt tarthat az utazási költségekre. 13. §. Ha a kiüüldött hivatalos utazás alkalmával utvámot, vagy hídpénzt fizet, ez neki, amennyiben az 1890. évi I. t.-c. 99. §-a értelmében vámmenteségre igénye nincs — megtérítendő. 14. §. A tengelyen (kocsin) történő utazásoknál a kiküldött egy nap alatt nyáron 75, mig télen 60 kilométer utat tartozik megtenni. 15. §. Ha a tisztviselő a kiküldetés tartama alatt megbetegszik és azt hitelesen beigazolja, neki a napidij jár. De a gyógyítási költségek megtérítésére csak abban az esetben tarthat igényt, ha hitelesen igazolja, hogy a betegséget az utazás, vagy szolgálat idézte elő, nem pedig saját hibájából, vagy gondatlanságából eredt. A gyógyítási költségek megtérítését — am. kir. Belügyminiszter jóváhagyása mellett — csak a törvény- hatósági bizottság engedélyezheti. 16. §. A napi és fuvardijak felszámításának módozataira az utiszámlak egybeállítása benyújtása és érvényesítésére vonatkozó eljárást a 125,000/902. B. M. számú rendelettel kiadott vármegyei ügykezelési szabályzat 25—27 §§ ai szabályozzák. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1921. évi december hó 31. napján tartott rendkívüli közgyűlésében. A vármegye közönsége nevében: PALKOVICS, alispán. Ad. 275—1922. szám. Tárgy: Tűzifának Esztergom vármegye területén való adásvételnek valamint tengelyen való szállításának szabályozása. RENDELET az I. fokú és helyi hatóságoknak. Az erdő és faügyek orsz. kormány- biztosának az 1879. XXXI. te 115. §-ban előírt faigazolványok kötelezővé tételéről szóló 1920. évi 252. K. B. szám alatt kiadott rendelete végrehajtási utasítását tudomásulvétel pontos alkalmazkodás s hatósága területén leendő többszöri széleskörű kihirdetés céljából alábbiakban közlöm. VÉGREHAJTÁSI UTASÍTÁS. 1. Esztergomvármegye törvényhatósága egész területén a tűzifának adásvétele és tengelyen való szállítása csakis a lüzifa jogos beszerzését igazoló, a fát eladó birtokosjjjvagy annak erdőtisztje által kiállított s a járás területén a j. főszolgabíró vagy az általa erre felhatalmazott községi elöljáróságok esetleg más közegek, — Esztergom szab. kir. város területén pedig a polgármester vagy annak megbízott helyettese által láttamozott bizonyítvány mellett eszközölhető. 2. Ezt a bizonyítványt (faigazolványt) úgy kell kiállítani, hogy abból a tűzifa neme (cser, bükk stb.) továbbá annak választéka (hasáb, dorong. galyfa és forgács stb. (minősége) elsőosztályú, selejtes (és mértéke (ürköbméter, kéve, hátitéher stb.) szabatosan körül Írva és azon kívül a faigazolványon annak legfeljebb 3 (három) napra terjedhető érvényességi időtartama is feltüntetve legyen azzal a hozzáadással, hogy a lejárt jeggyel szállított faanyagok elkoboztalak és a jegy lefoglaltatik. 3. A faigazolvány érvényessége, indokolt szükség esetén, de csak egy ízben s legfeljebb újabb 3 (három) nappal meghosszabbítható, — az a meghosszabbítás a faigazolványon — a kelet feltüntetése mellett a kiállító által feljegyzendő s az 1 pont szerint láttamozandó. 4. A faigazolványt az eladott tűzifával együtt, át kell adni a vevőnek s viszont a vevőnek nemcsak kötelességében, hanem érdekében is áll azt átvenni és a tűzifa elfogyásáig az alábbi 8. és 10. pontban megszabott ellenőrzés hatósági közegeinek való bemuíathaíása végett megőrizni. 5. A faigazolvány a rájegyzett érvényességi határidő lejártával szállított faanyagnak jogos szerzésének Igazolására nem szolgálhat. 6. Amennyiben a faigazolvány kiállításának jogát az erdőbirtokos nem tartja fenn magának, köteles azt minden tekintetben kifogástalan és alkalmas egyénre bízni s ennek akadályoztatása esetére állandó helyettest is kijelölni s ezeknek nevét, valamint a megbízottak személyében később netalán bekövetkező változásokat is az esztergomi m. kir. járási erdő gondnokságnak és a közs. elöljáróságnak nyilvántartás céljából esetről- esetre bejelenteni. A megbízottak a faigazolványok szabályszerű kiállításáért törvény szerint vagyoni felelőséggel is tartozván, addig amig megbízatásuk érvényben van, igazolványok mások által ki nem állíthatók. A közs. elöljáróság a járási főszolgabíró és az esztergomi m. k. j. erdőgondnokság által netalán kifogásolt egyének, igazolványok kiállításával nem bízhatók meg s viszont az olyan megbízottak, akiknek működése ellen az előbb említettek részéről bármely tekintetben kifogás merül fel, eltávolitandók. 7. A faigazolvány kiállításánál sajátkezű aláírás helyett nedves név- bélyegző nem használható. 8. A törvényhatóság területén alkalmazott minden külső közigazgatási s rendőri közegnek, továbbá a m. kir. csendőröknek, valamennyi erdőőrnek és igazolvány kiállításával meg nem bízott erdőtisztnek törvényes kötelességében áll, a tűzifa- szállítást mindannyiszor, valahányszor erre alkalmuk nyílik, szigorúan ellenőrizni, az ellenőrzés megtörténtét az igazolványon a hely és kelet feltüntetése mellett, feljegyezni és azokat a tűzifa anyagokat, amelyeknek jogos szerzését az illető szabály- szerű bizonyítvánnyal [vagy egyáltalán nem, vagy csak részben tudja igazolni, lefoglalni és a j. főszolgabírónak, szabályszerű elismervény ellenében, — megőrzés végett átadni, az esetet pedig az illetékes közig, hatóságnak bejelenteni, — még 'pedig abban az esetben, ha a lefoglalás az igazolvány szabályellenes volta miatt történt, az igazolvány csatolása mellett. 9. Az, aki ebben az utasításban foglalt rendelkezések megszegésével tűzifát elad, vesz vagy szállít, az az 1879 évi XXXI. t.,c. 116. §-a szerint minősülő, illetve büntetendő kihágást követ el s ezenfelül az igazolatlanul eladott, vett vagy szállított tűzifát el kell tőle kobozni és a közszükséglet fedezésére kell fordítani. 10. Ha a felmerült kihágási esetek felderítése avagy az igazolványok kiállítása körül netalán észlelt visszaélések ezt szükségessé teszik, a 8. pontban megjelölt közegeknek az 1879. évi XXXI. t. c. 150. § a szerint, jogukban áll az illető elöljáróság egyik tagjának közreműködésével házkutatásokat is tartani s ezek során a tulajdonában lévő tűzifa jogos szerzésének igazolására bárkit is felhívni és a nem igazolt tűzifát lefoglalni. Az ellenszegülés eseteinek elbírálásánál a büntetendő törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit kell irányadóknak tekinteni, — még pedig az 1879. évi XXXI. t.-c. 127, 128. és 150. § aiban foglalt határozmányok figyelembe vétele mellett. A faigazolványok kiállítói által elkövetett visszaélések pedig természetüknél fogva az 1879. évi XXXI. t.-c. 97. § a alapján bűnpártolásnak minősíttetnek és mint ilyenek bűntetteinek. 11. Az ebben az utasításban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az államkincstári és közalapítványi erdőkből vagy faraktárakból eladott tűzifára, miért is az államkincstári és közalapítványi erdőgondnokságok és a faraktárgondnokság által kiállított faigazolványokat a faszerzés és szállítás jogosságának elbírálásánál érvényeseknek kell elfogadni. Ugyanilyen elbánásban kelt részesíteni az „Országos faértékesitő hivatal" által kiállított azokat a szabályszerű szállítási igazolványokat is, amelyeket a nevezett hivatal tűzifának vasúton vagy hajón való szállításéra adott ki. Esztergom, 1922. évi január hó 25. PALKOVICS, alispán. 2209. ai. 271. 1922. szám. Tárgy : Kucsera Mária csévi községi bába felebbezése Csév község képviselőtestületének a bába mellékjárandóságát megállapító 5.—1922. kgy. sz. határozata ellen. HATÁROZAT: Esztergomvármegye törvényhatósági bizottsága Csév község képviselőtestületének 5—1922. kgy. sz. a. kelt azon határozatát, mely szerint a községi bába bcteglátogatási, illetve működési diját 8 napon át való gyermekágyi ápolásért a belterületen 40 koronában, a külterületen pedig '80 koronában állapítja meg a benyújtott felebbezés folytán és az 1886. évi XXI. t.-c. 47. §. m) pontja alapján felülbírálván ezennel feloldja, illetve a'tól jóváhagyását megvonva, a köz séget az alábbiak figyelembe !vételé- vel újabb határozathozatalra utasítja. Az 1908. évi XXXVIII. t.-c. 30. §-ában minimumként a község lélekszámú szerint 60—240 koronában megállapított községi szülésznői évi járandóságnak 100% al 1917. évi január hó 1-étől történt felemelése óta, valamint a szülésznői működési dijnak és pedig minden egyes szülésnél való segédkezésért 8 napon át való gyermekágyi ápolásért 30 koronában s a szülésen kívül való bábái vagy ápolónői egyszeri ténykedését 5 koronában 1920. évi szeptember hó 1-tól történt megállapítása óta a drágaság óriási módon emelkedett, pénzünk vásárló ereje pedig oly annyira leromlott, hogy a községi szülésznő az évekkel ezelőtt megállapított és a jelenlegi áremelkedésekkel felette aránytalan jövedelméből nélkülözhetetlen életszükségleteit sem képes fedezni. Ezen minden képzeletet meghaladó drágaságra és ennek folyamányaként bekövetkezett rendkívüli nehéz megélhetési viszonyokra való tekintettel, továbbá a gyermekhalandóság meg- gátlása és a csecsemő védelem körül a községi szülésznőkre is háramló nemzetfenntartó és szociális szempontokból is nagyfontosságú munka sikerét ezáltal is biztosítandó, utasítja a vármegye törvényhatósági bizottsága Esztergom szab. kir. város polgármesterét és az összes bábatartó községek elöljáróságát, hogy ameny- nyiben azt a saját kézdeményezósük folytán eddig nem tették volna — a városi, illetve községi bábák fizetésének és működési dijainak 1922. évi január hó 1-től visszamenőleg legkevesebb 100%-al leendő újabb felemelése tárgyában 20 napi záros határidő alatt az 1908. évi XXXVIII. t.-c. 30. és 31. § ai értelmében hozassanak képviselőtestületi határozatot és azt jóváhagyás végett, illetve a fizetés felemelést netán megtagadó határozatot a szülésznői fizetésnek itteni megállapítása végett e helyre soron kívül terjesszék fel. Felhívja végül a vármegye törvényhatósági bizottsága a vármegye tiszti főorvosát, valamint az esztergomi járás főszolgabíróját, hogy jelen határozattal, illetve a községek részéről való pontos végrehajtás saját hatáskörűben is szorgalmezni,illetve ellenőrizni szíveskedjenek: Miről értesittetnek: 1- A vármegye alispánja, 2. A m kir. számv. kirendeltség, 3. Kucsera Mária fellebbező csévi lakos, községi szülésznő a f. évi április 22-én működési dijának felemelése iránt külön benyújtott kérelmének elintézéseként is. 4. A vármegye tiszti főorvosa. 5. Esztergom sz. kir. város polgármestere. 6. Az esztergomi j. főszolgabirája. 7. (29) Valamennyi község elöljárósága és általuk az összes községi szülésznők. 8. Végül jelen határozat mint közérdekű a V. Hív. Lapban is közzéteendő oly hozzáadással, hogy ellene a megjelenést követő 8-ik nap után számított 15 nap alatt bárkinek jogában áll a vármegye alispánjánál benyújtandó és a m. kir. Népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz intézendő birtokon kívüli felebbezéssel élni. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1922. évi május hó 20. napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: FEKETE vm. tb. főjegyző. 3263—922. szám. Tárgy: Zimmer Ede és tsa elveszett fegyvertartási engedélye. KÖRÖZVÉNY. Zimmer Ede dorogi lakosnak hivatalom által 26. ny. sz. t. a. és Sexer Lőrinc dorogi lakosnak ugyancsak hivatalom által 15. ny. t. sz. a. kiállított fegyvertartási engedélye ismeretlenben elveszett Ezen fegyvertartási engedély körözését és megsem- misitéset elrendelem. Esztergom, 1922. augüsztus 17. PR1KKÉL, tb. főszolgabíró.
