Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 99. szám
Vasárnap 1922. szeptember 3, xu». éviolyan, M. „in, Kerttalény magyar sajti Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-ucca 18-20. szám Telefon: 21., hova • lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : fFőmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 360 K, félévre 180 K, negyedévre 90 K, egy hóra . 30 K. Egyes szám ára: hétköznap 3 korona, vasárnap 5 korona. Kéziratot nem adunk vissza. Az iskolák csendes falai közé hétfőtől kezdve megint pezsgő elevenség költözködik. Reménytelt szívvel, biztató érzésekkel el-elnézegetem a beiratásra tóduló gyermeksereget. Szegény gyermekek I Mily szerencsétlen korban, mily válságos időkben éltek I Az élet durva valósága, a drágaság és nélkülözés szétdúlta gyöngéd lelketekbe a virágillatos mesék ábrándos tündérvárait. Játszi örömötöket megrontotta a gyászruha szomorúsága arcotokról a mosoly derűjét eltüntette a háborúban hősként elesett, vagy eltűnt édesapa után siró fájdalom, éltetek édességébe a nélkülözések keserű mirháját keverte a sors kegyetlen keze és homlotokra a küzdelmes élet „atracurá“-i vonnak mély redő- ket. Mégis bizó reménységgel és erőt adó büszkeséggel tekintek reátok, magyar gyermekek 1 Ti hordozzátok egy jobb magyar jövő édes reményét, egy boldogabb, szenvedéseitől megváltott, dicső nagy 'Magyarország vigasztaló Ígéretét I A ti képességeitek, testi-, lelki erőtök kifejlődésétől vár csüggeteg szivünk sokat, sokat — mindent! 1 Ügy tanuljatok, úgy képezzétek hát ki eszeteket és lelkete- ket, hogy bennetek eljövendő nagy hivatástok teljesítése tekintetében ne csalódjunk! Emberfeletti munka vár reátok is, gyermekeink tanítói és nevelői! Ezen ötrészre tépett csonkaország minden tauitójának, tanárjának s nevelőjének szent hivatásuk magaslatán kell állania. Nem szabad egy percig sem megfeledkeznie arról, hogy midőn ismét kezébe veszi a jövő nemzedék szivének, lelkének alakítását, nem egyszerű kötelességet teljesít, hanem történelmet csinál, a jövő nagy Magyarország föltámasztásán dolgozik, hogy nem csupán száraz ismeretekre kell tanítania az ifjúságot, hanem hősöket kell belőlük faragnia: minden áldozatra kész, országfölszabaditó hősöket. Itt a demarkáció mellett, ellenségeink közvetlen tőszomszédságában köny- nyebben lehet a fogékony gyermek- lelkeket a hazaszeretet és irredentizmus lángjaira lobbantam, mert a bitorló rablók közelsége hazafias dühre és szent gyűlöletre fogja inspirálni a pedagógus és tanuló lelkét egyaránt. Ebből a magasztos nevelői munkából azonban a szülőknek is ki kell venniök részüket. Nem szabad minden nevelői gondot csak az iskolára hárítani. Atyák, anyák! Isten és Jézus neve után a haza szenvedélyes szere- tetének és rabló ellenségeink gyűlöletének érzelmeit plántáljátok bele gyermekeitek leikébe I Meséljetek nekik sokat arról az ezeréves régi Magyarországról, melyben oly boldogan élt a magyar. S ha még a társadalom is lelkesítő példával és hazafias öntudattal fogja támogatni az iskola és család munkáját : hazánk feltámadásának szent ügye biztos léptekkel, ellenállhatatlanul fog előre haladni a dicsőséges megvalósulás felé. Soliésa István. 3787—1922. szám. Tárgy: A kispesti járás átalakítása központi járássá. RENDELET Esztergom vármegye valamennyi köz- igazgatási hatósága és hatósági közege részére. Tudomásvétel és miheztartás végett közlöm, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatóságának folyó évi 737 kgy. számú határozata, amely szerint a kispesti járás központi főszolgabírói járássá alakíttatott át s illetve amely szerint Albertfalva, Budafok, Budaörs, Budatétény, Nagytétény és Törökbálint községek a biai járásból a központi járásba csa- toltattak át, folyó évi szeptember hó elsején hajtatik végre. Esztergom, 1922. augusztus 19. Alispán helyett: REVICZKY vm. II. főjegyző. M. kir, Földmivelésügyi miniszter 88488—1922. I. A. 2. szám. Hirdetmény. Az erdőőri és vadőri szakvizsgák 1922. évi október 16-án s az erre következő napokon Budapesten, Miskolcon, Pécsett és Szombathelyen fognak megtartatni. Felhivatnak mindazok, akik az erdőőri vagy vadőri szakvizsgát letenni óhajtják, hogy az ehhez szükséges engedély iránt kellően felszerelt kérvényüket 1922. évi szeptember hó 30-ig az elől megnevezett kir. erdőfelügyelőségek közül annál nyújtsák be, amelynek székhelyén vizsgát tenni kívánnak. Úgy az erdőőri, mint a vadőri szakvizsgákhoz való bocsátásra ez alkalommal kivételesen azok isjgényt tarthatnak, akiknek a gyakorlati szolgálata a három évet teljesen nem éri el, ha igazolják azt, hogy a gyakorlati szolgálatban mutatkozó hiányosság — mely azonban egy évet meg nem haladhat — önhibájukon kívül, valamely a háborúval kapcso latos méltánylást érdemlő ok következtében állott elő. Budapest, 1922. évi július hó. M. kir. Földmivelésügyi Miniszter. 4983—1922. szám. Másolat. M. kir. belügyminiszter. Szám: 130286—1922. X. fő. Tárgy : Az elszakított részeken fekvő ingatlanoknak a hagyatéki leltárból való kihagyása. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Valamennyi árvaszéknek. Az állam területi felségjogából folyó azon elv alapján, amelynél fogva egy állam sem ismerheti el a saját területén fekvő ingatlanra vonatkozólag más állam hatósága által tett rendelkezést, a magyar bíróságok az elszakított területen fekvő ingatlanokra nézve telekkönyvi rendelkezést nem tehetnek. Minthogy az elszakított részeken fekvő ingatlanok főleg a hagyatéki eljárás során kerülnek a bíróságok intézkedési körébe, intézkedés szükséges aziránt, hogy a leltározó közegek a hagyatéki leltárba ne vegyenek fel oly ingatlanokat, melyek az 1921 XXXIII. t.-c.-be iktatott békeszerződés alapján Magyarországtól elszakított területen feküsznek. Ezért felhívom Alispán, Polgármester urat, az árvaszéket, hogy a leltározó közegeket a mondottak értelmében követendő eljárásra haladéktalanul utasítsa. Budapest 1922. évi augusztus hó 1-én. A miniszter helyett olvashatatlan aláirás s. k. államtitkár. RENDELET. Valamennyi községi elöljáróságnak. A belügyminiszter ur fenti rendeletét tudomásulvétel és megfelelő eljárás végett közöljük. Esztergom vármegye árvaszékének 1922. évi augusztus kó 23-án tartott ülésében, dr. MAJOR árvaszéki elnök. 5416—1922. számv. szám. Hirdetmény. A m. kir. pénzügyminiszter a f. évi augusztus 14-én kelt 118231 sz. rendeletével a szivarkahüvely és szivarkapapir után az alábbi kincstári részesedéseket állapította meg. 1. A szivarkahüvely után dobozonként legfeljebb 100 hüvely tartalommal 1 K ezt meghaladó tartalommal minden megkezdett 100 hüvely után további 1 K. 2. Szivarka papír után csomagonként legfeljebb 60 lap tartalommal 50 fillér ezt meghaladó tartalommal minden megkezdett 60 lap után további 50 fillér. Az 1921. évi XIX. törvénycikkel megállapított adó, valamint a most közölt kincstári árrészesedés az ezen célra újólag kiadott jegyzékkel rovandó ie. Amennyiben az újólag kiadott adójegyek nem volnának beszerezhetők az egyes hüvelyes dobozokra, illetőleg szivarkapapir csomagokra akkora értékű régi adójegy ragasztandó, amennyi az adó és kincstári árrészesedés együttes összegének megfelel. A forgalomban levő szivarkahüvely dobozok és szivarkapapir csomagocskák az adó és kincstári árrészesedés együttes összegének megfelelő értékű adójeggyel legkésőbb folyó évi szept hó 15-ig okvetlenül ellátandók. Az 1922. szept. hó 15-e után forgalomban talált felemelt értékű adójeggyel el nem látott szivarkahüvely dobozok és szivarkapapir csomagok elkobzás alá esnek s azok bitorlói megrövidített, vagy megrövidítés veszélyének kitett adó és kincstári árrészesedés 4—8-szoros összegével bűntetteinek. Esztergom, 1922. aug. 31. Városi számvevőség adóosztálya. Nem biába halott város lett Bécs és Szt. Mihály lova felé hajladozik Ausztria, a hullaférgek vigabban mozgolódnak, sőt a vendégszereplésre átrándult „honiak* is sietnek szint vallani. Egy kis „magyar“ csapatnak, mely állítólag az interparlamentáris konferenciára rándult át, a legsietősebb dolga az emigráció sorsa lett. Érdekes, hogy mikor a konferencia elnöke az emigráció tagjainak piszkosságaival szemben Magyarországot megvédte, ugyanakkor eme „magyar“ képviselők sietve keresték a JásZi— Károlyi lovagokat, hogy baráti öleléssel biztosítsák őket rokonérzésük- ről. Mit nekik Magyarország, a trianoni béke átka, a nyomor, amely e gyalázatosak lelkét terheli, a bolseviz- mus okozta pusztulás és a minden gyehennás szemét, amelyet romlásunkra áraszottak a világ négy tája felé az emigráció halállovagjai; fontosabb az uraknak az, hogy minden tisztességgel szembehelyezkedve sietve udvaroljanak, mert talán volt ott néhány sajtó-kuli, ki a szolidáris „magyar“ képviselőkről a világ négy tája felé ordíthatja, hogy mily nemesen érzők, felvilágosodottak a XX-ik század humanisztikus politikusai, kik talán még a bársonyszékre is megértek már. Ah ! E reklám, mely nevüket belezengi — ha pár percre is — az olvasók fülébe, milyen üdítő, milyen kellemes, még talán Magyarország romlását is megéri. Ez egy kissé Hivatalos rész. HÍREK.
