Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 98. szám
Melléklet az „Esztergom és Vidéke“ 1922. évi 98. számához. — 2. 6363. ai. 634. kgy. 1921. szám. Tárgy: A vármegye alispánjának előterjesztése az 57,005—1921. és 104.053—1921. sz. B. M. rendeletek folytán „A napidíjak és útiköltségekről“ szóló vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában. VÉGHATÁROZAT: Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága a m. kir. belügyminiszter úrnak 57005—1921. és 104053—1921. sz. rendeletéi alapján a „Napidíjak és útiköltségekről“ szóló és eddig érvényben állott s az 1827. ai és 279. kgy. 1918. számú határozattal módosított: 6997. ai. és 718. kgy. 1906. sz. vármegyei szabály- rendeletét egész terjedelmében hatályon kivül helyezi és ezen véghatározattal a fenti szám alatt az 1920. évi 9700. M. E. és az 1921. évi 9100. M. E. számú rendeletekben foglalt rendelkezéseknek megfelelő módozatok és irányelvek szigorú szem előtt tartása mellett — illetve ezen rendeletekben foglalt módozatok és irányelveknek a szabályrendeletbe történt felvétele mellett „A napidíjak és útiköltségekről“ szóló és az ezen határozat mellett felolvasott mellékelt fénti számmal ellátott vármegyei szabályrendeletet ezennel újból megállapítja és elfogadja. Ezen megállapított szabályrendelet érvényét pedig az 1921. évi 9100. M. E. számú rendelet alapján az 1921. évi november hó 1-től kéz- dődőleg állapítja meg. Mely közérdekű véghatározatot a vármegyei hivatalos lapban közhírré tenni rendeli azzal a felhívással, hogy ezen határozat ellen jogában áll bárkinek a megjelenés napjától számított 8-ik napot követő 15-ik nap alatt a vármegye alispánjánál benyújtandó és a m. kír. Belügyminiszter úrhoz intézendő felebbezéssel élni. Kelt Esztergomban, a vármegye törvényhatósági bizottságának 1921 évi december hó 30-án tartott rendkívüli közgyűlésében. Kiadta : REVICZKY,vm.h.főjegyző. 6363. ai 634. kgy. 1921. szám. SZABÁLYRENDELET a napidijak és útiköltségekről. (Ezen szabályrendelettel az eddig érvényben álló s az 1827. ai és 279. kgy. 1918. sz. határozattal módosított 6997. ai és 718. kgy. 1906. sz. szabályrendelet egész terjedelmében hatályát veszti.) i. §• 1. Az alispánnak és közhatósági eljárás esetében a vármegyei bizottsági tagoknak, ha az alispánt helyettesítik 240 kor., egyébként 210 kor.; főjegyző, főügyész, főorvos, árvaszéki elnök, főszolgabiró és a Vili. fizetési osztályba sorozott főlevéltáros 210 kor.; I. oszt. aljegyző, II. oszt. aljegyző, főlevéltáros, irodaigazgató, I. oszt. szolgabiró, II. oszt. szolgabiró, járásorvos, irodatiszt, irodasegédtiszt, dijazott és díjtalan gyakornokok 180 kor., a kezelők és kezelőnőknél 150 kor.: dijnokok 135 kor.; altisztek 105 kor.; és szolgáknál 90 kor., vagyis a VI. fizetési osztályban 240 kor., a VII. és VIII. fizetési osztályban 210 kor., a IX , X. és XI. fizetési osztályban 180 kor. napidíj felszámítására van joguk az alábbi korlátozások mellett. 2. Olyan hivatalos kiküldetések (szolgálati utazások) alkalmával, amelyeknél az elutazásnál igénybevett vonatnak, vagy hajónak menetrend szerinti indulási ideje és a visszautazásnál igénybevett vonatnak vagy hajónak menetrend szerinti érkezési ideje között, tizenkét óránál kevesebb idő telt el, a fentiek szerint járó napidíjnak csak a felét lehet felszámítani. Olyan hivatalos kiküldetések (szolgálati utazások) alkalmával, amelyeknél az elutazásnál igénybevett vonatnak, vagy hajónak menetrend sze- tinti indulási ideje és a visszautazásnál igénybevett vonatnak vagy hajónak menetrend szerinti érkezési ideje között tizenkét óránál több, de huszonnégy óránál kevesebb idő telt el, a hivatalos kiküldetés (szolgálati utazás) minden teljesen befejezett huszonnégy órájára az 1. pont szerint járó teljes összegű napidíjat, a fenmaradó időre pedig abban az esetben, ha ez az idő tizenkét óránál kevesebb, az 1. pont szerint járó napidijnak csak a felét (egy fél na pidijat), abban az esetben ellenben, ha ez az idő tizenkét óránál több, az 1. pont szerint járó teljes ösz- szegű napidíjat lehet felszámítani. A fentiek szerint tehát a napidijak megállapításánál nem jön számításba az, hogy a hivatalos kiküldetés (szolgálati utazás) hány naptári napra esik. Vagyis például a tizenkét óránál rövidebb időre terjedő hivatalos kiküldetés (szolgálati utazás) alkalmával abban az esetben is csak fél napidíjat, a tizenkét óránál hoszabb, de huszonnégy óránál rövidebb időre terjedő hivatalos kiküldetés (szolgálati utazás) alkalmával pedig abban az esetben is csak egy egész napidíjat lehet felszámítani, ha a kiküldetés két naptári nap keretébe esik. 3. Olyan esetekben, melyekben a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott rendes állomáshelyén kivül egy és ugyanazon a helyen hatvan napnal hosszabb ideig van hivatalos kiküldetésben, valamint olyan esetekben is, amelyekben a tisztviselőnek vagy egyéb alkalmazottnak a rendes állomáshelyén kivül eső helyen történt időleges alkalmazása (kirendelése) hatvan napnál hosszabb ideig tart, a kiküldetés (alkalmazás, kiren delés) első hatvan napjára az 1. (illetőleg 2. pont szerint járó napidijat, a kiküldetés (alkalmazás, kirendelés) hatvanegyedik naptától kezdve azonban a kiküldetés egész tartamára csak az 1. pont szerint járó napi- oíjnak a felét lehet felszámítani. Nem tekinthető az ilyen hoszabb tartamú hivatalos kiküldetés, alkalmazás, kirendelés) megszakításának az, ha a tisztviselő vagy egyéb alkalmazott időközben rendes állomáshelyére visszatér és ugyanarra a helyre harminc napon belül újból kirendeltetik. Ilyen esetekben a napidijak szempontjából a két vagy több egymásután következő kiküldetésben (alkalmazásban, kirendelésben) töltött időt együtt kell számítani. Minden hivatalos kiküldetés (alkalmazás, kirendelés) amelynek tartama a négy hónapot meghaladja, az ötödik hónaptól kezdve csak akkor tartható fenn, ha ahhoz a m. kir. Belügyminiszter hozzájárul. 4. Azon vármegyei tisztviselők, akik az 1912. évi XVII. t.-c. értelmében magasabb fizetési osztálynak megfelelő szolgálati pótlékban részesülnek, napidij szempontjából ezen magasabb fizetési osztályoknak megfelelő napidijakban részesülnek. 5. Olyan tiszteletbeli tisztviselők, kik egyszersmind rendes hivatali állást töltenek be, csakis ezen rendes állásukkal járó napidijra tarthatnak igényt. Vagyis a napidij a tisztviselőnek vagy egyéb alkalmazottnak azon állása után jár, amelyre valósággal megválasztatott, vagy kineveztetett, valamely magasabb fizetéssel járó állás cime, vagy valamely magasabb állásra történt helyettesítés — a magasabb állás után járó nagyobb, napidijra igényt nem ad, még abban az esetben sem, ha oly teendőkkel bízatnak meg, amelyeknek elvégzésére rendszerint magasabb állású tisztviselők vannak hivatva. Oly tiszteletbeli tisztviselőnek azonban, aki rendszeres fizetéssel ellátott állást nem foglal el, a tiszteletbeli minőségének megfelelő állással járó napidijra van igénye. Ha nyugdíjazott tisztviselő hivatalosan kikülde'ik, úgy oly napidijban részesíthető csak, mint amilyen napidij őt a tényleges szolgálatban eltöltött állása után megillette volna az 1. pont alattiak szerint. 2. §• Napidijak egyáltalában nem számíthatók fel tisztviselők és egyébb alkalmazottak által a rendes állomáshelyük területét akár a vámvonalon, illetőleg a község belterületén kivül, akár azon belül eső helyre történt kiküldetése esetében. A járás utiátalánnyal ellátott tisztviselők, kivévén a tiszti értekezletre történt berendelést, a járás területén kivül mindenkor napidijat és útiköltséget számíthatnak fel. 3. §. A tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetés (szolgálati utazás) esetén a lakásról a vasúti vagy hajóállomástól a lakásig bérkocsi dijat számíthatnak fel és pedig a vasúti vagy hajóállomásig, illetőleg a vasúti vagy hajóállomástól való minden egyes menetért olyan kiküldetés (szolgálati utazás, kirendelés) esetén, mely egyhuzamban három napnál, vagyis hetvenkét óránál hosz- szabb ideig tart Budapesten 80 K, egyéb helyeken pedig 40 K bérkocsi dijat számíthatnák fel. A három napot, vagyis hetvenkét órát meg nem haladó kiküldetés (szolgálati utazás, kirendelés) esetén minden egyes menetért Budapesten 40 K, egyéb helyeken 20 K bérkocsi dijat számíthatnak fel. E bérkocsi dij mellett sem a kocsi belsejében el nem helyezhető pod- gyászért fizetendő dijakat, sém a podgyásznak a bérkocsitól a vonathoz vagy hajóhoz, illetőleg a vonattól vagy hajótól a bérkocsihoz történt viteléért fizetendő vitelbért (hordárdijat) külön felszámitani nem lehet. A fentiek szerint járó bérkocsidijakat a fentemlitett tisztviselők és egyéb alkalmazottak azokban az esetekben is felszámíthatják, amelyekben az utazásnak folytatása végett kénytelenek voltak ugyanabban a városban vagy községben egyik pályaudvarról vagy a vasúti állomásról a hajóállomásra, vagy a hajóállomásról a vasúti állomásra menni. Bérkocsidij egyáltalán nem számítható fel olyan hivatalos kiküldetésnél (szolgálati utazásnál) amelynél az elutazásnál igénybevett vonatnak, vagy hajónak menetrend szerinti indulási ideje és a visszautazásnál igénybevett vonatnak, vagy hajónak menetrend szerinti érkezési ideje között tizenkét óra, vagy annál kevesebb idő telt el. 4. §. A jelen szabályrendelet szerint járó napidijakon és bérkocsidijakon felül simmiféle más napidijat, napidij pótlékot, bérkocsidijat vagy bérkocsi- dijat vagy bérkocsiátalanyt, továbbá lakás,v fűtés, világítás, vagy kiszolgálás cimén felmerült kiadást vagy egyéb ellátási vagy kényelmi kiadást felszámitani nem lehet s az ilyen kiadásoknak felszámítására külön engedélyt nem szabad adni. 5. §. ' / Olyan esetekben, amelyekben a kiküldött tisztviselő, vagy egyéb alkalmazott hitelt érdemlően beigazolja, hogy a kiküldetés helyén hálásra alkalmas helyet nem talált és hogy emiatt meghálás céljából egy más községbe volt kénytelen utazni, a tényleg felmerült vasúti vagy hajó- menetdijakat felszámíthatja. Ezeken a menetdijakon felül egyéb kiadások (bérkocsidij, fuvarpénz stb ) egyáltalán nem számíthatók fel. 6. §. Hivatalos utazásoknál, melyeket egészben vagy részben vasúton vagy hajón lehet megtenni, a kiküldöttek ezeket a közlekedési eszközöket kötelesek használni, a vasúti utazásnál: a VI. VII. fizetési osztályba tartozó tisztviselőkneK az I. osztály, a VIII. XI. fizetési osztályba tartozóknak és a dijnokoknak a II. osztály, az altiszteknek és szolgáknak a III. osztály szerinti menetrend jár a személyvonat díjazása szerint. A tisztviselőgyorsvonatot mindazon esetekben felszámíthat, amelyekben akár a napidijaknál megtakarítás érhető el, akár pedig a külszolgálat teljesítésére több idő nyerhető, vagyis midőn a gyorsvonat igénybevétele a közszolgálatra előnnyel jár. a hajón való utazásnál: A tisztviselőknek és dijnokoknak az I. osztályú, altiszteknek és szolgáknak a II. osztályú hely szerinti menetár jár. 7. §. Ha a kiküldött vasutat, vagy hajót nem veheti igénybe mert a kiküldetés, illetve az utazás sürgős voltánál fogva a bizonyos időre határozott indulás ben nem várható, vagy pedig a vonat, vagy hajó rendes közlekedésében elemi, vagy egyéb közbejött akadá- lyok miatt zavar, vagy megszakítás állott be, vagy ha végül a vonatvagy hajó használata mivel állomásuktól bérkocsi igényeltetnék, mely költségesebb volna a közvetlenül tengelyen (kocsin való utazásnál, a kiküldött tengelyen (kocsin) utazhatik és ezen tengelyen (kocsin) megtett utakért fuvarpénz felszámítására jogosult és ezen utakért kilométerenként 10 kor. fuvarpénzt számíthat fel. A kiküldött azonban köteles az okot, mely a vasút, vagy hajó használatát megakadályozta, az utiszám- lában igazolni. 8. §. Azok a tisztviselők akik napidijaknak vagy az utazási költségeknek esetenként való felszámítása helyett általányt (napidij átalányt, utazási átalányt, munkaátalányt stb.) élveznek sem napidijakat, sem bérkocsidijakat sem pedig fuvarpénzt önként érthető- leg egyáltalán nem számíthatnak fel, kivéve a 2. §. utolsó bekezdésében említett járási utiátalánnyal ellátott tisztviselőknek a járás területén kivül történő kirendelésük esetén. 9. §. Az állomáshely és a kiküldetés (külszolgálat) helyét képező város vagy község belterületén belül teljesített hivatalos utakért sem bérkocsidij, sem az úgynevezett gyaloglási dij nem jár. Az állomáshely, illetőleg a kiküldetés helyét képező város v. község belterületi határától számított 1 kilométernél nagyobb távolságra teljesített kiküldetés esetén pedig ha vasúti közlekedés van a megfelelő vasúti költségeket és bérkocsidijat, ha pedig ezen ut tengelyen (kocsin) tétetik úgy az az említett belterületi határtól számított 1 kilométer távolságon felül levő kilométerek után a 7. §-ban megállapított kilométerenkénti 10 kor. fuvar- 1 pénzt lehet felszámitani.
