Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 33. szám
Melléklet az „Esztergom és VldékeM 1022. évi 33. számához. Esztergom vármegye alispánjától. 608—1922. ^zám. Tárgy: Könyöradomány gyűjtési engedély. Rendelet. az I. fokú és helyi hatóságoknak. Tudomásul vétel és miheztartás végett közlöm Címmel, hogy a m. kir. belügyminiszter ur 117561/1921 sz. alatt engedélyt adott a Sződligeti Települők Egyesületének arra miszerint az ott létesítendő iskola építéséhez szükséges anyagi eszközök megszerzése céljából 1922. évi febr. 1-tól számított hat havi időtartamon át at egész ország területén gyüjtőköny vekkel pénzbeli adományokat gyűlhessen. A gyüjtőkönyvnek a 18.613/1882. B. M. sz. körrendelet 3 §-a (I. R. T. 1882. évf. 348 lap) értelmében kell kiállítva lennie, azonkivül a gyűjtőknek az egyesület áltál a gyűjtésre feljogosító meghatalmazással el kell látva lenniök. A gyűjtés csak a hivatkozott számú körrendelet 6 §-ában foglaltak alapján történhetik. Esztergom, 1922. február 1. Palkovich s. k. alispán. Esztergom vármegye alispánjától. 1073—1922. szám. Másolat: Jász - Nagykún - Szolnok vármegye alispánjától. 3918/ki. szám 1922. Körözés, kk. Bucsi Maria Terézia illetőségének megállapítása céljából az ismeretlen tartózkadó szülők Bucsi Gábor mészáros és neje Gricser Mária kihallgatása szükségessé válván, felkérem a hatóságokat, hogy nevezettek után nyomoztatni, s feltalálás esetén jelenlegi lakhelyüket velem közölni szíveskedjék. Szolnok, 1922. évi február hó 11. Alexander s. k. alispán. Rendelet. az I. fokú és helyi hatóságoknak. Felhívom, hogy a fentiek értelmében a nyomozást ejtse meg és az esetleges eredményt jelentse. Esztergom, 1922. március 1. PalkoTich s. k. alispán. Esztergomi járás főszolgabirájától. 3230/1921. szám. Másolat: M. kir. Honvédelmi Miniszter 18.846/'eln. 8—1921. szám. Polgári egyének katonai sapkaviselése tárgyában. Valamennyi törvény- hatóságnak és valamennyi rendezett tanácsú város polgármesterének. Állomáshelyeiken. Budapest, 1921. évi szeptember hó 16-án az alárendelt katonai hatóságoknak és parancsnokságoknak f. évi április hó 7-én kiadott 7436/eln. 8. 1921. sz. rendeletemnek címet is érintő kivonatát tudomásúlvétel és miheztartás végett az alábbiakban közlöm: Miután az 1918. évi októberi forradalmat követő általános leszerelés óta minden hadviseltnek módjában állott — ha ez egyébként szándéka volt — polgári ruházatot és polgári sapkát vagy kalapot beszerezni, — leszerelt katonák vagy egyéb polgári egyének ezen rendeletem kiadásának napjától kezdve katonai sapkát nem viselhetnek. Katonai sapka alatt értendők úgy a volt m. kir. csendőrség, mint a volt cs. és kir. közös hadsereg részére rendszeresített katonai sapkák és fövegek, valamint a m. kir. nemzeti hadsereg részére előirt színekben kiállított úgynevezett „Bocskai sapka,“ Ezen ruházati cikkek még katonai jelvények és zsinórzat nélkül sem viselhetők polgári egyének által.“ Ezen rendeletem ellen vétőkkel szemben követendő eljárásra vonatkozólag közlöm, hogy a katonai egyenruhát (sapkát) vagy katonai rendfokozati jelvényeket jogtalanul viselő egyének közül a havidíjasok (nem tényleges tisztek, lelkészek és katonai tisztviselők) valamint a tényleges legénységi egyének a legközelebbi katonai hatósághoz, nemtényleges legénységi állományú egyének pedig, vagy olyanok, kik semmiféle katonai szolgálati viszonyban nem állanak (azaz katonák sohasem voltak) a legközelebbi rendőri hatósághoz (csendőrséghez) előállitan- dók. Belitska s. k. honvédelmi miniszter. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának és csendőrségének, A fenti rendeletet tudomásulvétel és az ellenőrzés gyakorlása végett közlöm. Esztergom, 1921 évi szeptember hó 26 án. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergom vármegye alispánjától. 4381 —1921. szám. Tárgy: Gyűjtés a székesfehérvári búrtelepi r. k. templom céljaira. Rendelet. Az I. fokú és helyhatóságoknak. Tudomásulvétel és miheztartás végett közlöm, hogy a Székesfehérvár—búrtelepi róm. kath. templom- épitő bizottság kérelmére a m. kir. vallás és közoktatásügyi és belügyminiszter urak megengedték, hogy az ottani templom építéséhez szükséges anyagi eszközök megszerzése céljából 1921. évi augusztus hó 1-től számított hat havi időtartamon át az ország egész területén gyűjtőivekkel pénzbeli adományokat gyűjthessen. A gyűjtés csak sorszámozott, Székesfehérvár sz. kir. város polgármesteri hivatala és a nevezett egyházközség lelkészi hivatala pecsétjével ellátott gyűjtőivekkel történhetik, amelyeken esen rendeletem számában is fel kell tüntetve lennie. A gyűjtőknek a nevezett templom- épitő bizottságnak gyűjtésre feljogosító meghatalmazásával és az I. fokú rendőrhatóság által kiállított személyazonossági igazolvánnyal kell ellátva lenniök s ezt a meghatalmazást a gyűjtés megkezdése előtt láttamozás végett a helyi hatóságnak bemutatni kötelesek. Esztergom, 1921. augusztus 29. Alispán szabadságon : Reviczky s. k. vm. h. főjegyző. Esztergom vármegye alispánjától. 5138—1921. szám. Tárgy: A hadisirok gondozása. Rendelet. Az 1. fokú és helyi hatóságoknak. A háborúban elesettek, vagy a háborúban szerzett sebesülés vagy betegség következtében elhaltak sírjainak, az ú. n. hadisiroknak gongozása minden jóérzésű hazafinak legelemibb kötelessége saját fiainkkal szemben, akik legdrágább kincsüket, életüket áldozták a hazáért és honfitársaikért. A hadisirok gon dozásában megnyilvánuló hálás elismerés és kegyelet a legkevesebb, amivel a mindnyájunkért elhalt véreink emlékének áldozhatunk. Hasonló elismerésre érdemesek azonban a hazánk földjében nyugvó azok az ellenséges katonák és hadifoglyok is, akik saját hazájuk érdekében hozták életüket áldozatul. Ezeknek, valamint az itt nyugvó ellenséges állampolgár internáltaknak sírjait a trianoni szerződés 155. és 156. cikke értelmében is kötelesek vagyunk gondozni és nyilvántartani. Mind saját fiaink, mind a most említett külföldiek hazánk területén fekvő sírjainak gondozását a m. kir. honvédelmi miniszter ur vonta feladatkörébe és ennek a feladatnak ellá tása a közigazgatási »hatóságnak, még pedig a Nepgondozó kirendeltségeknek közvetlen kötelessége. A hadisirok gondozása felöleli mindazt a tennivalót, amivel a hadi sirnk felkutatása, megjelölése, nyilvántartása és állandó jókarban tartása jár. Mindezekben a kérdésekben gyakran merül fel más közigazgatási hatóságok közreműködésének a szüksége is Természetes, hogy valamennyi közigazgatási hatóság köteles sajat feladati körében a hadisirok gondozása körül eljáró hatóságokat és községeket a legmesszebbmenő támogatásban részesíteni. Utasítom tehát az alámrendelt közigazgatási hatóságokat és közegeket, hogy a hadisirok gondozása kérdésében felmerülő minden intézkedést és megkeresést azzal a hazafias buzgósággal, odaadással és sür gősséggel lássanak el, amelyet az a törvénnyel is reánk rótt kegyeleti kötelesség mindannyiunktól megkövetel. Esztergom, 1921. október 11-én. Alispán helyett: Dr. Reviczky Gábor vm. h. íójegyző Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságától. Ad. 2585. ai. 546. kgy. 1821. sz. Tárgy: Szabályrendelét a községi vadászati jog bérbeadásáról és gyakorlásáról. Véghatározat: Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága a községi vadászterületek hasznosításonak a vadállomány gondozásának és a bérleti jog mikénti gyakorlásának ellenőrizhetése céljából az alább közölt szabályrendeletet hozta. Indokolás. Szükségesnek mutatkozott a szabályrendelet megalkotása, mert a vadászatról szóló törvény az 1893. XX. te. a községi vadászati jog bérbeadásánál követendő eljárásra nézve, a vadállomány óvása és ezzel kapcsolatban a vadászati jog anyagi hasznainak fejlesztése szempontjából részletesebb intézkedéseket nem tartalmaz, továbbá, mert a vadállományban rejlő általános közgazdasági értéknek s a községi bevételeknek fokozására irányuló törekvés egykép megköveteli, hogy a vadászat okszerű üzé- sének intézményes biztosítására s a községi vadászati jog kellő hasznosítására fokozott gond fordíttassék. Mely véghatarozatot a szabályrendelet kapcsán a V. H. L.-ban oly felhívással tesszük közhírré, hogy a megjelenést követő naptól számított 8 nap utáni 15 nap alatt ellene az érdekeltek a vm. alispánjánál benyújtandó és a m. kir. belügyminiszter úrhoz cimzendő felebbezéssel élhetnek. Kelt Esztergom, a vm. törvényhatósági bizottságának 1921 évi augusztus hó 31-én megtartott rendes üléséből. Kiadta ; Zsiga s. k. vm. II. o. aljegyző Szabályrendelet A községi vadászati jog bérbeadásáról és gyakorlásáról. Az 1883. évi XX. t. c. 3 §-a értelmében a vadászati jogot az egy határbeli kisebb földbirtokosok és a községgel közigazgatastlag egyesitett puszták tulajdonosai, ha önnáló vadászterület fentartására jogosítva nincsenek, községei együtt bérbeadni kötelesek. A bérbeadás rendszerint csak nyilvános árverés utján történhetik meg. Az árverés módozatait és kikiáltási árat ezen szábályrende- let intézkedéseinek figyelembevételével a községi képviselőtestület állapítja meg és az árverést az hagyja helyben. Ha a nyilvános árverés sikerre nem vezet vagy a község és a vadászterület illetve vadtenyésztés érdeke kivételesen magánutoni egyezkedést javallaná a vadászati jog szabad kézből is kiadható oly egyénnek vagy vadásztársaságnak, aki, illetve akik kellő biztositékot nyújtanak úgy szakértelmükkel, mint egyéniségükkel arra, hogy a vadakat ápolni fogják és vadászatot oly módon fogják gyakorolni, hogy a vadászterületnek illetve a községnek előnyére és hasznára fog szolgálni. Minden esetekben a főszolgabíró illetve a jelen szabály- rendelettel létesített vadászterület felügyelő és véleményező bizottság kellően indokolt véleménye alapján a törvényhatóság beleegyezése és jóváhagyása szükséges. Mindazon községben pedig a melyekben a volt úrbéres községnek közbirtokosságnak, közös és osztatlan területe van s ezen terület az 1887. évi XX. t. c. az 2. §-ának 1 pontjában megjelölt kellékeknek megfelel, tartozik a községi elöljáróság, a birtokosságtól. birtokosság elnökétől, esetleg a közös erdőbirtokosok elnökétől a községi vadászterület bérbeadását megelőzőleg 30 nap alatt bekivánandó nyilatkozatot beszerezni arról hogy az önnáló vadászterületen gyakorlandó vadászati jogot önnálóan vagy pedig a községi vadászterülettel együttesen kívánja e hasznosítani. Az esetben, ha a közösbirtokosok közgyűlésé azt határozná el, hogy a közös erdő és legelő területén a vadászati jogot a törvény 3 § a értelmében a községgel együttesen es a község által kívánja bérbeadás utján hasznosítani, akkor az a köz ségi vadászterületbe befoglalandó s iy terjedelemben bérbeadandó, mely esetben ennek bérbeadására is a jelen szabályrendelet intézkedései irányadók, köteles azonban az elöljáróság az úrbéreseket vagy közbirtokosságot birtokarány szerint megillető bérösszeget azok rendelkezése alá bocsájtani. A hegyközség a törvény szerint a szőlőterületeket a községi vadász- területből teljesen is kivonhatja ugyan azonban a hegyközség területén lévő vad a vadászterület bérlőé, ha nem is vadászhat ezen területeken. Ha a szőlőterületek a bérletből ki vannak véve a vadászterületként senki másnak bérbe nem adható.
