Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 33. szám
A nyilvános árverésen csakis élőszóval tett ígéretek vétetnek figyelembe. Oly egyén, aki az 1883 évi XXIII. t. c. 36. §-a értelmében vadászati jegy váltására nem jogosult, vagy fegyvertartási engedélye nincs és végül ha vadászati kihágásért jogerősen el volt ítélve vadászterületet nem bérelhet, Ilyen az árverésen sem vehet részt. A szerződés az alispán által csak akkor hagyható helyben, ha az a jelen szabályrendelet következő pon- jaiban foglalt megállapításoknak megfelelően állittatik ki. 2. § Annak biztosítására, hogy a va dászterületeken okszerű vadászat gyakoroltassák, s a vadak kiirtása és a vadászterületek elértéktelenedése meggátoltassák mint szakértő, felügyelő s véleményező bizottságott szervez a törvényhatóság. Ezen bizottságnak tagjai hivatalból ; A vármegyei kir. gazdasági felügyelő, a m. kir. járási erdőgondnokság vezetője és a járási főszolgabíró. A törvéuyhatóság első tisztviselője pedig 4 tagot nevez ki, és pedig kettőt a vadászattal intenziven is foglalkozó erdőtisztek és gazdatisztek közül, kettőt pedig a megbízható és kellő szakértelemmel biró vadászok közül. Ezen bizottság feladata az összes vadászterületeket figyelemmel kisérni azokra felügyelni s a szükséghez képest javaslatokat tenni az illetékes hatóságoknak. Az összes vadászbérleti szerződések jóváhagyás előtt ezen bizottság véleményezése alá bocsájtandó s ezen ügyekben mint bármely más vadászati ügyben köteles ezen bizottság szakvéleményt adni. Ugyanezen bizottság véleménye kikérendő esetenként a fegyvertartási engedélyek kiadása előtt is. 3. §• A vadászati bérszerződés tartama 10 évben állapittatik meg. 4-§. A vadászati bérszerzódés feltételeinek biztosítására a bérlő biztosítékot (kautiot) tartozik letenni mely biz tositék egy évi bérösszegnek felel meg. A biztosíték a község által taka rékpénztári betétkönyvön kezelendő és a betétkönyv csak a vadászati bérletidő letelte után adható vissza. 5. §. A bérlő a megállapított bérösz- szeget évenként előre köteles lefizetni. A bérleti szerződés megkötése alkalmával úgy az első évi bérösz- szeg. mint a biztosíték előre fizetendő. A következő évi bérösszegek minden év auguzstus 1 etött lefizetendő, mert elleneseiben bérő a vadászatot megnem kezdheti. Amennyiben pedig a község felszsólitására 8 nap alatt be nein fizeti, a szerződés felbontottnak tekintendő s a község jogosult a vadászterületet bérlő költségére és veszélyére ujdól bérbe adni. 6, §• Minden bérleti szerződés augusz tus elsején veszi kezdetét. Oly községek, melyekben ezideig eltérő gyakorlat volt, a legközelebbi bérbea dásnál a szerződés lejáratát ehhez képest kötelesek megszabni. A vadászterületeket csak február 1 és augusztus 1 közöl ti időben kell bérbeadni. Február elseje előtt tilos a vadászterületet bérbeadni. 7. §. A vadászatot haszonbérlő maga személyesen és vendégei által gyakorolja. Személyzete közül csak a felesketett vad és erdőőrök vadászhatnak azon területen, mely őrizetükre van bizva. A vadászati jog alhaszonbérletbe csak a község beleegyezésével s a főszolgabíró engedélyével adható ki. Úgy nevezett élvezeti vagy részjegyek sem a bérlet egész tartamára, sem egyes vadászati idényre vagy egyes vadászatra ki nem adható. Vadásztársaságok csakis belügyminiszteri jóváhagyással ellátott alapszabályok alapján létesülhetnek és ismertetnek el. Semmi más ily társulás el nem ismertetik s ilylenek szervezése és fentartása tilos, mely beigazolás esetén a szerződés azonnali felbontását vonja magaután. Fegyvertartási engedély és vadászjegy nélkül tilos a vadászat. Ennek szigorú betartásért a bérlő felelős. Ezért vendégeit és társait ellenőrizni tartozik, mert ha területén ily egyén tetten éretik ez a vadászbérleti szerződés azonnali felbontásra okul szolgai. 8. §. Ha a kibérelt vadászterület 2000 katasztrális holdnál nagyobb, azon a vadállomány gondozása végett a bérlő egy alkalmas vadőrt köteles tartani. Ha a vadászterület 5000 katasztrális holdnál nagyobb, a bérlő 2 vadőrnek tartására köteles. Ha a bérlő szomszédba vadász- területeket bérel, vadőrt akkor is köteles tartani a fentebb megállapított számban, ha ezen területek összesítve adják ki azon mennyiséget, mely vadőr tartásának feltétele. A vadőrrel kötött szerződés az érdekelt község vagy községe* útján a főszolgabírói hivatalnál bemutatandó. Oly vadászterületeken melyeken a kisebb térfogatnál fogva külön vadgondozó nem tartható, a kártékony szárnyasok és dúvadak irtásáról a bérlő gondoskodni tartozik. Az alkalmazott vadőrök és községi mezőőrök a határban felügyelet nélkül talált kutyákat, vagy ha gazdájukkal is vannak, de a vadat űzik, hajszolják, iartoznak kiirtani s az eb gazdáját kötelesek feljelenteni a hatóságnál. 9. §• Ha a mezőőr vadászati kihágásért elitéltetik, a bérlő kívánságára a haszonbérbeadó község tartozik a mezőőrt állásából azonnal elbocsájtani és helyébe mást fogadni. Ezen kikötés a mezőőr szerződő levelébe befoglalandó. 10. §. Úgy a községi elöljáróság, mint a haszonbérlő együttesen tartoznak a kibérelt terület legalább 4 szembetűnő helyén (leginkább a faluból kivezető utak kezdetén) felirásos táblán a lakosságot figyelmeztetni, hogy ebet a határba, mezőre, erdőre kiereszteni vagy kivinni, valamint mindenfele hasznos madarak, fürjek és foglyok fészkét, tojásait, fiait elszedni szigorúan tilos. A rókakotorékot — amennyiben a bérlőnek azok tudomására jutnak'— köteles a bérlő minden év április hó végéig elásatni, vagy más mó dón saját költségén megsemmisit- tetni. Általában köteles a bérlő dú vadak, kártékony szárnyasok (héjak, vércsék, szarkák, varjak stb.) rendszeres íriásáról megfélelőleg gondos kodni, s ott, ahol a bérlő vadgondozót is tart, ezen gondozónak a dúvadak és kártékony szárnyasok után megfelelő lődijat biztosítani. 12. §. Nagy hóesés esetén — nehogy a vadállomány kipusztuljon — tartozik a bérlő azoknak élelmezéséről gondoskodni. 13. §. Kopókkal tilos a vadászat. Agarakkal csakis abban az esetben lehet vadászni, ha az a vadászati szerződésben bennfoglaltatik. 14. §. A vadállomány tartásának biztosítása végett, minden egyes község a bérleti szerződésben kikötni tartozik, hogy a bérbeadott területnek a bérlet utolsó évében már a bérleti feltételekben is meghatározott és kö rülirt Vb része védterületet képez, melyen a bérlő a vadászati jogot nem gyakorolhatja. A védterületet a vadaszterület-tulajdonos jelöli ki. A védterület a község mellett nem lehet. Társas vadászat a bérlet egész tartama alatt foglyokra hetenként csak egyszer tartható, nyulkörvadászat pedig ugyanazon területen évenként csak egyszer tartható, azonban ez is csak november 15-ike után. Nyulat szeptember 15 ike előtt lőni tilos. 15. §. Ha bérlő a kijelölt védterületen^ejt el hasznos vadat, akkor a büntetésen felül, kártérítés fejében a lelőtt vad élőértékének kétszeresét köteles a községnek megtéríteni. Ha a bérlő az értéket megtéríteni vonakodnék, jogosított a község a letett kaucióból magát kártalanítani. A bérlő pedig köteles a kauciót kiegészíteni. A vadak előértéke a mindenkori beszerzési ár. 16. §. A pásztorok a gondozásukra bízott csorda, konda vagy nyáj őrzésére nyájankint legfeljebb két darab kis (lehetőleg puli) kutyát tarthatnak. 17. §. Minden bérleti szerződésbe a bérbeadó külön feltételként beiktatni köteles azon pontot, hogy ha a bérlő ezen szabályrendelet rendelkezéseit és a bérleti szerződésben megállapított feltételeket nem teljesítené, jogosított a község a megkötött vadászati szerződést önhatalmúlag megszüntetni s a községi vadászterület újabb bérbeadása iránt intézkedni, hogy a bérlő a kaucióját veszti és az újabb árverésen többé részt nem vehet. Amennyiben pedig a bérlő vadászati kihágásért elitéltetik itéle- tileg is kimondható a bérlet felbontása. 18. §. Ezen szabályrendelet rendelkezéseinek áthágása, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást képez s az ellene vétők 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és 5 napig terjedhető elzárással büntetendők. A befolyt pénzbüntetések az 1901. évi XX. t.-c. 23 §-ában meghatározott alapok javára fordítandók. Kelt Esztergom vármegye törvény- hatósági bizottságának 1921. augusztus hó 31 én tariott rendes közgyűlésében. Alispán szabads. : Reviczky s. k. vra. h. főjegyző. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsá gától. ad. 379 ai. 89 kgy. 1922. szám. Tárgy : Bohon Lajos helyettes törvényhatósági hordójelző kérelme évi 600 korona díjazásának felemelése iránt. Határozat. Tekintettel a szűnni nem tudó, sőt sok tekintetben egyre emelkedő irányt vett drágaság szülte súlyos megélhetési viszonyokra, Esztergom vármegye törvényhatósági bizottság a fent hivatkozott és méltánylást érdemlő kérelemnek helyet ad és a törvényhatósági hordójelző hivatalról szóló 6876/1913. 764 kgy. sz. vm. szabályrendelet módosításának mellőzésével, az ezen szabályrendelet 10 §-ában évi 500 koronában megállapított hordójelzői díjazást 1921 évi január hó l-étől kezdődő hatályai és a m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur jóváhagyásától feltételezetten, további intézkedésige ideiglenesen, évi 1200 koronában állapítja meg. Egyben felhatalmazza a vármegye törvényhatósági bizottsága az alispán urat, hogy amennyiben a hordójelzői alap folyó évi bevétele az évi 1200 koronában megállapitot hordójelzői díjazás folyósítására teljes egészében fedezetet nem nyújt, a fedezetlenül maradt részt a következő évi bevétel terhére a saját hatáskörében utalványozza ki. Miről értesittetnek: 1. A m. kir. számvevőségi kirendeltség, 1 2. A vármegye alispánja, 3. Bohon Lajos helyettes törvh. hordójelző, végül jelen határozat, mint közérdekű a 4. V. Hív. Lapban is közzéteendő azzal, hogy ellene a megjelenést köveiő 8 ik naptól számított 15 nap alatt, bárkinek jogában áll a vármegye alispánjánál benyújtandó és a m. kir. Kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézendő felebbezéssel élni. Kelt Esztergomban a vm. törvény- hatósági bizottságának 1922. évi febr. hó 25-én tartott rendes közgyűlésében. Kiadta : Fekete s. k. vm. tb. főjegyző. Esztergom vármegye alispánjától. 964—1922. szám. Tárgy: A kiskőrösi járás egyes községeinek a kalocsai járásba való átcsatolása. Rendelet. az I. fokú és helyi hatóságoknak. Tudomás és esetleges megfelelő eljárás végett értesittem, hogy a pest- vármegyei törvényhatóságnak múlt évi 1672 számú határozata amely szerint Bajaszentistván, Ersekcsanád, Nemesnádudvar, Sükösd és Szeremle községek a kiskőrösi járásból a kalocsai járásba csatoltattak át, a folyó évi április hó elsején hajtatik végre. Esztergom, 1922. február 18. Palkofich s. k. alispán. Esztergom vármegye alispánjától 767—1922. szám. Rendelet. Az I. fokú és helyi hatóságokhoz. A m. kir. honvédelmi minisztérium katonai rehabilitáló bizottsága Bán (sojsic) Gyula jelenlegi tartózkodási helyének megállapítását kéri. Nevezett temesvári születésű 45 éves gör. kath. vallásu nős, földbirtokos sz. k. v. hadnagy. A nyomozás esetleges eredménye hozzám jelentendő. Esztergom, 1922. február hó 9. Palkofich s. k. alispán.
