Esztergom és Vidéke, 1919

1919-12-25 / 141.szám

Prológ! Az esztergomi M. O. V. E. hangversenyre irta: Endrődy Béla. Fölolvasta Egerpataky Márk László huszárfőhdn. Jézuska immár útra készülődik, Jöttének minden gyermek sziv örül, Fenyőillat száll, kis csengő csilingel S mig térdelünk a Betlehem körül, Hallga csak, hallga, künn a holdas éjben A hómezőkön hallkan, lassudan Ezüst fehér, hü, régi rege álom; A csoda-szarvas újból átsuhan. Mint egykor messze, Meotis vidékén, Ugy jár ma itt a csüggedt tájakon . . . Zörrenj nyeregbe koldus, vert magyar [sere*g 1 És égő szívvel, tüzesen, vakon Kövesd nyomót- üzd szélsebes futását, — Az ég szent útját fénnyel hinti be — Hová vezet ? óh, nem, nem uj hazába 1 Hová ? Hová ? — vissza a régibe ! Látjátok-e agancsát ott a ködben? Ezer kis gyertya ezer ág bogán — Sebes patája habfehér ezüstből És a halott föld zengni kezd nyomán. Halott magyar föld, ébredj! Tündökölj [fel Honfoglalók dalolnak a havon. Hipp-hopp! Nézzétek már mily messze [járunk Előre! Rajta I A miénk — Pozsony. Tovább iramlik a gyors csoda-szarvas. Nyomában ezrek áradása reng, — Miénk, miénk ez elrablott vidék itt, Város, falu, — megannyi regiment. Uj ezredek, uj csodaszarvas-üző. Nyeregben mind! a sorban Kassa jön! A Kárpát alján zug zenél az erdő S magyar arany cseng újra Körmőczön. Hej rege-szarvas, fehér csoda-szarvas Erdély felé a hegyhát úttalan, — Egy pillanat, — és dandárunk ragyogva, A Hadak utján immár ott suhan. Kolozsvár! Brassó I Könnyes Székelytország Látjátok-e a szent szarvas nyomát? A holdas éjben felködlik a Bánát S már Bácska földjén száguldunk tovább. mes szívvel gondolt végső perceiben az ő imádott feleségére és fiacskájára. Sőt vissza akarta idézni a haldokló utolsó tekintetét végső sóhajait és lázas keze szeretetteljes simogatását az ő szerettei számára. Végre Mária testvér Genber főhadnagynéhoz érkezett De milyen végzetes kiábrándulás várakozott reá. A selyemdivánon egy feketeruhás, sovány termetű, sápadt arcú nő fogadta, kinek csak két nagy fekete szeme volt legérdekesebb. — ön ápolta kérem az én uramat utolsó óráiban? Sokat szenvedett? Mária testvér sokkal inkább megindult, mint a vézna főhadnagyné, mikor könnyes szemmel ezt mondta: — Nem szenvedett, kérem. A szegény ur csöndes halála inkább szép álom gyanánt tünt föl. De mindig magánál volt asszonyom, mikor álmában megsimogatta az ön kezét és a nevén szólította. — Igazán? — Azt mondta kérem —folytatta Mária testvér zokogva, — mikor élete legszebb emlékeitől, legdrágább kincseitől megvált, százszor is egymásután : kedvesem, ne menj el, maradj ittl Mikor pedig vizet adtam neki, vagy vánkosát igazítottam, akkor mindig csak azt hitte, hogy maga van mellette, nagyságos aszszony... Mária testvér beszéde közben lesütötte folyton harmatozó szemét. — És a szegény úr sokat beszélt ám a pubiról is? , . . Regedal ringat, karácsonyfa gyullad. Angyalszó zendül égi hárfa sir, — Csak szállj előttünk pogány csoda-szarvas S mint Isten kardja: lángot vet a sir. Hitték: e sirban alszik a magyarság S feltámadunk im a szilaj regén, — Régi hazánkba karddal és kereszttel Megérkezünk karácsony éjjelén, Krisztusi szeretettel adjatok hadifoglyaink hazaszállítására. Tudnivalók a választójogról. Ami a választás módját illeti, fontos dolog tudni azt, hogy a választókerületek uj beosztást kaptak az 1914. évi XV. törvénycikkben. Az új képviselőházat, vagy mint a kormányrendelet mondja, nemzetgyűlést két év tartamára hívják be. Az új választójog az általános, egyenlő, titkos választás alapelvein sarkallik és kiterjed a nőkre is. Ugyancsak ezen választójog alapján fogják megválasztani a megyei és városi bizottsági tagokat, valamint a községi képviselőtestület tagjait is. Kik választhatnak? A férfiak közül azok, akik legalább hat év óta magyar állampolgárok, ha fél év óta ugyanabban a községben laknak és 24-ik életévüket betöltötték. Korára való tekintet nélkül választó, ki mult év november elseje előtt legalább tizenkét hetet töltött a harctéren. A nők közül választó jogot kapnak, kik hat éve állampolgárok, 24 évesek elmultak, bármely hazai nyelven irni-olvasni tudnak, ha legalább féléve laknak ugyanabban a községben. Ki lehet képviselő? Csak a betöltött harminc év jogosít fel a képviselőségre. Csak azt — Kiről, kérem, kiről ? — kérdezte nyugtalanul a főhadnagyné. — Lily 1 — mondta ő, — ugy-e szép és okos a mi gyerekünk? — Ezt mondta? — Ezt nagyságos asszonyom. De Mária testvér még mindig nem volt képes a nő szemébe nézni. Menynyit szenvedhetett, mikor olyan sok szeretet elpusztulásáról kellett jelentést tennie... Ekkor Mária testvér már összes kincsen túladott. Drága ékszert nyújtott még át, mikor ezt mondotta: — Nagyságos asszonyom! Az ön ura az ön nevével ajkán szenderült el mindörökre: Lily! Alszik a mi gyerekünk? Mert én is aludni akarnék, kedvesem! Lilym !... Még egy lehelet és elszállott lelke... vége. volt... Pillanatra elhallgatott, Ekkor azonban olyan sajátszerű hangot hallott, melytől megdöbbent. Nem tudta, hogy zokogás volt-e vagy kacagás. Erre Mária testvér belenézett a főhadnagyné fekete szemébe. Valóságos drágakövek csillogtak reá. — Szép, nagyon szép, amit elmondott, kedves lestvér, — szólott azután látszatos nyugalommal, de erősen összekulcsolta két kezét. — Hanem kérem magának is meg kell ám tudnia, hogy sohasem volt gyermekem és az én keresztnevem nem Lily, hanem Klemen tin ... Megsemmisülve ámultak egymásra. lehet természetesen, megválasztani, ki maga is választó. Nőket is lehet képviselőkké választani. Ellenben nem lehet képviselő a fegyveres erőnek, a csendőrségnek, rendőrségnek tagja, nem lehet képviselő, akinek politikai joga fel van függesztve, aki bűntett, vagy nyereségvágyból eredő vétség miatt bűnvádi eljárás alatt áll, vagy el van ítélve, aki közsegélyből él, aki gondnokság, vagy csőd alatt áll, akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva, aki erkölcsrendészeti felügyelet alatt áll. Nem lehet képviselő, aki a választás előtt húsz nappal bármely törvényhatóságban kormánybiztos, fő ispán, vagy főispáni tennivalókkal megbízott helyettes kormánybiztos volt, a választásnak további akadálya az alispáni, főszolgabírói, szolgabírói, polgármesteri, rendőrkapitányi állás, de csak abban a kerületben, amelyre joghatósága kiterjed. A szerzetesrendek közül csak a tanítórendek tagjai lehetnek képviselők. Lehet-e tisztviselőt választani? Ujitás ebben a rendeletben, hogy állami, megyei, városi, községi tisztviselőket meg lehet választani képviselőkké anélkül, hogy állásukat elveszítenék. A képviselővé választott tisztviselő megbízásának tartama alatt fel van mentve állásától, melyet képviselőségének megszűnése után ismét elfoglalhat. Kik a választás szervei? A választók névjegyzékét községenkint állítják össze; ezt a munkát az összeíró biztosok végzik. Az öszszeiró biztosokat a községi elöljáróság jelöli ki. A választás vezetésére a kormány az illető táblai kerületben működő birák közül választási biztost és helyettes választási biztost nevez ki. A választási biztos alakítja meg a választási bizottságot a választókerület székhelyén, még pedig oly formán, hogy a választás előtt 15 nappal az Mintha valami harmadik nő megcsalta volna őket. Mária testvér azután ólomlábon és álmodozva, de minden köszönés nélkül tovább állott, mig a másik nő valóságos kőszoborrá meredt. Szent karácsony! Mikor még tudtunk lelkesedni, Egy szent eszméért harcba kelni Mikor virágot szórtunk a katonáknak S imáink az eltávozók után szálltak... Mikor mi győztünk minden világon S öröm zengett végig az országon Te szent karácsony-' Itt voltál velünk S a kis Jézussal örvendettünk ... S most? Szívünk csak a kétségek Aggódások, letört remények Fészke. — És mi: aléltan álomban élünk Abban sem hiszünk amit bizton remélünk... Csak egy szent még- Csak te szent [Karácsony •' Te a miénk! — S azon kis gyertyákon Miket gyermekink körülujjonganak Gyúl ki fénye egy szebb tavasznak: Hogyha majd szivünk újra érez S a nép újra hü lesz nemzetéhez Ha ősi hónát újra félti a magyar — „Mely ápol s majdan eltakar f Fog még jönni egy szebb karácsony Lesz még derű a homlok barázdákon • S megedzi lelkét aki kétkedikA szent Karácsony, a szeretet s a hit. M. E. azon kerületbeli választók sorából négy rendes és négy póttagot jelöl ki. A választási biztos egyúttal a választásnak is az elnöke. A választási bizottság alakítja meg a szavazatszedő küldöttségeket, még pedig 12 nappal a választás előtt. Amely községben ezernél több választó van, ott több szavazatszedő küldöttséget kell alakítani, arra ügyelvén, hogy egy küldöttségre ezer választó essen. A szavazatszedő küldöttség áll elnökből, helyettes elnökből, jegyzőből, helyettes jegyzőből. A választási költségek. Igen okos rendelkezése az új választójognak, hogy szigorúan megtiltja a választóknak ingyen, vagy olcsón való elfuvarozását: tiltja az etetést-itatást, de még a zászlók kitűzését is. Igy tehát a választás jóval olcsóbb lesz, mint eddig volt. Pártgyűlést csak a hatóság engedélyével lehet összehívni, választási körmenetet pedig egyáltalán nem lehet rendezni. Alispán, főszolgabiró, szolgabíró, polgármester, rendőrkapitány, községi vagy körjegyző hivatali működésük területén nem vehetnek részt pártgyűlés egybehivásában, rendezésében; nem lehetnek annak elnökei, jegyzői; nem vehetnek részt a jelölt kőrútjában. A jelölt ajánlása. A jelöltet legalább ötszáz választónak kell ajánlani írásban, nyolc nappal a választás előtt, a választási biztosnál. A választás reggel nyolckor kezdődik, titkosan megy, a szavazó lapokat és borítékokat az állam adja. megbüntetik azt, aki nem szavaz. Az új választójog büntetéssel sújtja azt, aki jogosulatlanul távol marad a szavazástól. A büntetés 5—200 korona pénzbüntetés, azonfelül az egyenes állami adónak öt százalékkal való felemelése, végül az illető elveszti a következő választásra választó jogát és meg sem választható. Csak az a pénz boldogít, amit jó célra fordítunk. Adjátok oda fölöslegeitek a hadifoglyok hazaszállítása céljára! Angol és francia érdekek Európában. A mindent felforgató világháború a győztesek békés harmóniáját sem kímélte meg. Bármennyire hangoztatja az antant egységet, mégis homlokegyenest ellenkező jelentések látnak napvilágot napról-napra. Ha ezeket egymás mellé felsorakoztatjuk és vizsgáljuk céljait, lehetetlen meg nem állapítani az érdekek külön-külön való érvényesítését és azt, hogy az antantban már nincs meg a teljes egyetértés, sőt bizonyos féltékenységet láthatunk. Angol és franciaország gazdasági érdekeit iparkodik kielégíteni, biztosítani esetleg egymás rovására is bizonyos szövetségek létrehozatala utján, mely szövetségek ha esetleg létre jönnek, már is magukban hordják a jövő háború csiráját. Az antant minden erőlködése dacára sem birta teljesen megsemmisíteni hatalmas ellenfelét, Németországot, melyben a rend váratlan gyorsasággal állott helyre és hatalmas lendülettel vette kezdetét a termelő