Esztergom és Vidéke, 1919

1919-12-07 / 127.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szára ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Tartsak oda bal orcánkat... (P. A.) A kommunista világban olvastam valahol egy kis izelitőt a polgári crkölcstan-b6\ . . . Azt irta valamelyik a _ napkeleti bölcsek közül, hogy nekik nem kell a valláserkölcs, amely azt tanítja: ha megüti valaki a jobb orcádat, tartsd oda a balt is . . . Pöröly Miskának természetesebb, okosabb és emberibb az erkölcsi nézete, amikór azt vallja: aki pedig engem pofonüt jobbról, azt ugy vágom kupán balról, hogy menten elterül! . . . Ennyi lecke elég volt egy pártnapot tartó elvtárs-gyülekezetnek, a többit kitalálták maguktól is ; szidták a papot! . . . Erővel elém tolakszik ez a kommunista lecke, amikor érzem égő arcomon azokat az ütlegeket, amit kaptunk már s amit kapunk még kulturtestvéreinktől, a kultúrában fiatalabbak tói éppen úgy, mint az idősebbektől. Hiába, ember az ember s alig tudja fékezni természetét, esze is majdnem kénytelen behódolni ennek a természetnek, indulatai meg ragadják feléje, hogy okosabb, eraberiebb az „üsd vissza 1", mint a „türelem I kitartás!..." Utóvégre úgy tanultuk, hogy keresztény az az oláh, az a rác, az a cseh, tallián, francia és angol is, hát hol az a keresztény morál, — az egésznek „Esztergom és Vidéke" tárcája. Vidéki tanítóság a honalkotó munkában. (Folyt, és vége.) Ezen gondolattól vezetve eltakarjuk agyunk kétségbeesését, arcunk szomorúságát és megyünk a magyar ugartörésnek, mert törhetetlen a hitünk, hogy amint Mohács mezején nem esett el nemzeti dicsőségünk, Visegrád romjain nem aludt ki ősi fényünk; ügy az újkor ásta sirba sem temették el a magyar jövendőt I Ha ez a törhetetlen akaraterőnk abból a megértő lelkületből származik, hogy vezeklő módjára, magamra veszem részemet a múlt bűneiből; akkor ebből fog támadni az az erőtöbblet, mely arra nagy munkára szólit bennünket, — tanítókat, — hogy a reánk várakozó halál helyett az uj életre hívó harsonát fújuk meg ! A nagy honalkotó munkában nekünk dorogi tantestületnek szerencsés helyzetünk van. Mert mig mások még mindig csak a reménységből élnek : Addig a mi törekvéseink élére egy eleven magyar ember áll, tisztán a magyarba kellett szorul nia! ? . . . Először beugratnak szemtelen legyek módjára, azután félig agyon marnak tömegükkel, a végén egy őrült pózzal elhajítunk magunk tói minden fegyvert s azután ránk esnek, kiforgatják zsebeinket, elrabolják nemcsak élelmünket, hanem még az evőeszközeinket is — azon a cimen, hogy gyógyítani jöttek, kivágni belőlünk a megfertőztetett vé rünkből kifakadt rákfenét! . . . íme, kisül, hogy mindenből kifosztanak, csak a rákfenét hagyják meg raj tunk, sőt — beoltják az agyunkba is, befészkelik oda is, ahonnan a föleszmélést, az öntudatra ébredést kellene átvinni az egész beteg testbe, beültetik a kormányunkba 1 . . . A legvakmerőbb kihívása ez a keresztény morálnak és még sincs más orvosság ellene, mint — a keresz tény morál, a krisztusi türelem ! . . . Ez a legészszerűfcb, legokosabb is egyúttal, ha mégúgy háborog is a vérünk ellene ... De ez az orvosság csak úgy hat, ha szigorúan alkalmazkodunk az Orvos rendeléseihez . . . A „tartsd oda a bal orcádat is", nem jelent gyáva megadást, birkatürelmet, hanem önuralommal páro suit olyan önérzetet, mely tudtára adja mindenkinek, akit illet, hogy igazságunk érvényesüléséért képesek vagyunk még egyszer annyi csapást is elszenvedni, de keresztény erkölcsi — munkatelep vezére Schmidt Sándor bányaigazgató ur ki lelkéből kipattantotta, hogy a nemzetet elsősorban gazdaggá, vagyonossá kell tenni s kitűzte nemzeti lobogójára a keresztény Magyarország felépítését, fellendítését, ő általa adott gazdasági programm a mindenből lesorvadt nemzetet felemeli s gazdaggá teszi. Ezen alapon itt Dorogon már megkezdődött a lázas, nagy komoly munka : a Vezér dolgozik fáradságot nem ismerve reggeltől-estig, mindenütt ott van, mindenhol tanácsot, útbaigazítást ád ! „Üzeneti — igéje — testté alkotódik" ! Mi is erőt merítve a Vezér lelkes munkásságán, a gazdasági programmjához oda fűzzük a kulturális, népnevelési és a vallás- erkölcsi programmunkat, mert a nemzet jólétét és gazdaságát csak tiszta erkölcsi alapon és műveltséggel lehet fenn tartani. De tudva, hogy a nevelés a nevelés céljától függ, minekünk elsősorban e célt kell kitűzni, ami teljesen kifejtve nem lehet más, mint gyermekeinkben uj gondolkozású hazafiak tömeges nevelése, mely az angol nevelés szelleme szerint csak az lesz, aki a legtisztább becsületü, a világnézetünkben igazolt meggyőző désünket fel nem adjuk 1 . . . Nemzeti jogainkat, annyi vérrel áztatott és véres verejtékkel megművelt hazai földünkhöz való jussunkat az Isten tiz parancsolata védi és ami lopás, az lopás marad, ha a világ összes hatalmainak, a védnöksége mellett megy is végbe 1 . . . Ezt az érzést, ezt a meggyőződést ne engedjük kiölni gyermekeinkből, mert ha megalkuszunk a körülményekkel, hamis jelszóvá szárad aj kunkon a nemzetté nevelődés vágya. Lehetnek eltérők a véleményünk, hogy hogyan győzzük le a vállainkra nehezedett súlyos terheket, hogyan is rendezzük be a keresztény és nemzeti alapon megkezdett új éle tünket, de együtt kell lennünk minden olyan törekvéssel szemben, mely ezt az alapot megingatni, vagy aló lünk kirántani akarná. A közeli napokban véget ér az a kegyetlen diplomáciai eljárás, mely lyel porig aláznak és mezítelenre vetkőztetnek bennünket keresztény kultur-testvéreink ... A bőségben, az ünneplésben, a dicsőségben köny nyű kereszténynek lenni, az erőt, a diadalt könnyű a nemzeti érzések túláradásával ünnepelni, de mutas suk meg most, hogy keresztények és magyarok vagyunk ! ... Ne hízeleg jünk, ne udvaroljunk senkinek és ne átkozzunk senkit; merevüljenek meg arcvonásaink, hidegüljön meg han legmunkásabb, a legképzettebb és a legáldozatosabb polgár. E cél kettős áldozatot kivan : Anya git és szellemit. A nevelés anyagi áldozata meghozza mindazon eszkö zöket, amelyeket áz uj típusú iskola feltétlenül megkövetel. Mi e részről is biztosítva vagyunk Vezérünk nagy concepciója folytán. Mi nekünk e szerencsés talajon csak a szellemet kell belefektetni. A szellemi műveltségnek két tényezője van oktatás és nevelés. Oktatni fogunk á legmagasabb értelmi felvilágosításig, de ezzel nem szabad megelégedni Parallel nevelni kell: az erkölcsi, szellemi és vallási életre kell ébreszteni a gyermeket. —- Mert nem az a fontos, hogy ir, hanem iiogy mit ir. Vájjon durvasággal, frivolsággal rója tele kicsiny tábláját, avagy szeretettől sugalt, Istene iránt érzett imádásból fakadtak-e leirt gondolatai? Nem ezen van a hangsúly, hogy lásson, hanem hogy meglássa az élet nagyságát az emberben, mint mikrokosmosban és az egyedekből összeálló társadalomban; meglássa ennek alaptörvényét: az igazságosságot, mellyel visszaélve perlekedések, forradalmak, háborúk támadgunk ^valahányszor egy-egy pribék közeledik felénk; de lágyuljon meg szivünk, melegedjék fel hangunk, valahányszor egymás szemébe nézünk, egymást köszöntjük és — kitartásra intjük! Dolgozzunk egymásért és osszuk meg egymással a keserű kenyeret, de eladni — ne adjuk el egymást se szép szóért, se tál lencséért . . . Igy tartsuk oda a bal orcánkat is — és ne sajnáljon bennünket senki, de vegye észre és ne feledje el többé soha, hogy egy érdemekben megőszült nemzet az, akire ráemelte kezét! II Telefon. • Távirat. El Habsburg Károly magyar királynak vallja magát. Windischgrätz herceg egy újságíró előtt kijelentette, hogy Habsburg Károly Magyarország törvényes királyának tekinti magát. Szerb visszavonulás. Az ötös tanács rendelkezése alapján a szerb katonaság megkezdte a Tisza—Maros-szögben való terület kiürítését. Ezideig Deszk, Uiszeged, Szőreg, Ujszentivány, Gata, ókeresztur, Kiszombor és Kübekháza kiürítésére került sor. A még kérdéses nak. Ki tudja tapintani az ész diadalát, mely a matéria fizikális viszonyát és az ember szervezetét megismerve, uralja a földet és az emberi testet; megtudja tapintani ennek forrását, hogy csak törhetetlen ambícióval szerzett tehetséggel tudunk eredményt elérni, mely mind magunk és embertársaink boldogulását idézi elő. Az utcákon, városokban, külföldön forogva ki tudja érezni a glóbust átfogó gazdasági versenyt, melybe mi magyarok csak akkor tudunk bekapcsolódni, ha becsületesen praktikusabb, jobb termékeket tudunk produkálnh Egyben legyen érzése meglátni a nyomort, a betegséget, melytől óvakodva, de megértve a egáldozatosabbá tegye őt. Nemzete történelmét hallva, megértse, hogy a leszűrt tanulságot megtartva lesz hazájának legjobb és legboldogabb polgára. Végül meg kell tanítani örülni a gyermeket. Undorral forduljon el a bűnök kloakáján keresztül vezetett örömöktől, de szive teljével csüngjön a tiszta örömökön, örüljön kisded játékainak, mulatságainak, szép olvasmányainak, mindennek ami az életet tisztán széppé teszi. Lelke örömtől, csapongva tartózkodjon a