Esztergom és Vidéke, 1919

1919-12-07 / 127.szám

területek megszállására a románok nevember 25-én kísérletet tettek, az ántánt rendelkezésére azonban magyar csendőrök vonultak be. Jugoszlávia vasúti összeköttetése Bécscsel. A Déli vasút túlterhelése folytán az áruk Bécsből Zágrábba csak 4 hónap alatt érkeznek meg. A marburgi állomás teherárukkal tele van tömve. Ezért a szolvének a zágrábi fővámhivatalnak Marburgba leendő áthelzezését követelik, ami végzetes a zágrábi kereskedelemre. E veszedelem elhárítása érdekében a horvát gazdasági körök azt kívánják, hogy Bécsből Sopron, Kanizsa, Barcs, Viroviticán át rendeztessék be állandó vasútvonal, amely a legrövidebb ut Bécs és Zágráb közt és amelyen az áruk Bécsből néhány nap alatt Horvátországba érkezhetnének. Elba—Odera—Duna viziut. Az Elba—Odera—Duna-viziut építésével már régen foglalkoznak a német szakkörök és csak a háború akadályozta meg e terv kivitelét. Az Ausigban székelő Elba-egyesület most elérkezettnek vélte az időt arra hogy a csehekkel tárgyalásokat folytasson arra nézve, milyen álláspontot foglal el a cseh kormány ezzel a minket is közelről érdeklő tervvel szemben. Mint hirlik, az Odera—Duna csatorna nem torkollik be Bécs mellett a Dunába, hanem az eredeti tervezet ellenére Dévénynél, pozsony közelében. A muraközben népszavazás lesz. Az ántánt egyenes kívánságára a Muraköz hovatartozandósága ügyé ben népszavazás fog dönteni. E cél ból a jugoszláv csapatokat kivonják majd és a népszavazás időtartamára angolok szállják meg a Muraközt. A muraköziek alig várják már, hogy visszacsatoltassanak az anyaországhoz, annál is inkább, mert már őseik szabad természetben, melynek felüdi tése mellett is érezze meg nagyszerűségét. Minden kis zöld levélkes ablak legyen, melyen át megpillantsa az Istent, ki a természeten, az emberen s annak alkotásain, az idő fo lyása felett: a multunkon, jelenün kön és jövőnkön áldólag virraszt! Ha e gondolatok szerint fogunk nevelni, eredményünk kettős lesz: valódi emberré neveltük a gyerme ket, másrészt arcuk vidámsága felderíti a komoly szülőket és rájuk, a mélységből feketén érkezett, a csa tákból és a napi megélhetés harca ból haza tért szülőkre — sugározza a megelégedést, a tiszta szent boldogságot. Keserves multunk után ez mar szebb jövendő, amelyben Széchenyi tanítását követve szellemi alapokon nyugszik haladásunk és anyagi ki képzésünk. Igy dolgozva a tanítóság, a magyar területen felépül az a csodálatos dóm, mely anyagi volta mellett a legszellemibb. Való matériából, téglából, ipari, gyári, bánya kincseinkből épül fel szürke nappalok mellett; de az egész alkotást átlengi az alaposság, a becsületesség, a finomság, a nagy concepció s bent a dómnak titokzatos csendjében lakozik a kö zös erővel felnevelt, új gondolkozású gyermekeink tiszta szelleme, amelyre ráépülhet és fent is tartja a nagy és boldog magyar jövendőt I Erre a munkára szövetkezik adorog-újbánya telepi iskola tantestülete. is az előtt 60 évvel megtartott népszavazás alkalmával, egyhangú lelkesedéssel a Magyarországhoz való csatlakozásukat mondották ki. Cseh intimitások rólunk és önmagukról. A nemzetgyűlés elé terjesztett bizalmas jelentés szerint, ha Ausztria Magyarországgal is vámközösségre lépne, ezt dunai főderenciónak lehetne nevezni. Heider kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy bár igyekeztek cseh kereskedelmet nyugat felé irányítani, mégis a volt monarchia marad meg Csehország legnagyobb piacának. A békeszerződés végrehajtásából az ország nem várhat rendkívüli előnyöket. Felelősségre vonják Tilmos császárt. A Reutter-ügynökség hivatalos jelentése szerint az ántánt meghozta a döntést Vilmos császár ügyében. Az ántánt hatalmak kormányai a kezükben levő jogi bizonyítékok alapján büntető eljárás utján fogják felelőségre vonni a volt császárt. Bukóíélben Leninek hatalma. Moszkvai hirek szerint Lenin a vörös végrehajtó tanács egyik titkos ülésén kifejtette azokat az okokat, amelyek őt arra vezették, hogy az ántánt szövetséges hatalmaival megegyezést keressen és beismerte, hogyha a várt világforradalom a legközelebbi időben ki nem tör, akkor az orosz szovjetkormány számára sem marad más hátra, mint a bukás. Diáksegélyezés. Városunkban dr. Marczell Mihály lelkiigazgató kezdeményezésére meg alakult az „Esztergomi Diáksegélyző Bizottság," melynek tagjai Reviczky Aladár, szemináriumi alkormányzó, dr. Balogh Albin bencés tanár, a főgimnázium képviselője, dr. Felber Gyula, theológiai tanár, Nádler István, képezdei tanár, a tanítóképző megbízottja, Német István szemi náriumi lelkiígazgató, P. Virágh Rajmund házfőnök, hittanár, a főreál kiküldöttje. E bizottság célja a szegény gimnazisták, realisták, képez dészek anyagi segélyezése, lehetőleg természetben, vagyis élelmezésükről, lakásukról, tankönyveikről, orvosságról stb. való gondoskodás. A bizottság elfogad pénzbeli és természetbeni adományokat. Az eddigi gyűjtés eredménye 2520 korona; és 6ebédnek felajánlása egy-egy családnál Ez akciót a vidéken is szervezik. Magyarország biboros hercegpri mása a következő sorok kíséretében ajánlja e nagyfontosságú mozgalmat úgy a híveknek, mint az egyházi és világi elöljárók figyelmébe: „Őszinte örömmel értesültem a Diáksegélyző Bizottság megalakulá sáról. E társadalmi szervnek hiányát már akkor is éreztük, mikor az egyház és más jótevők alapitványai hathatós támogatást nyújtottak a tanuló ifjúságnak. Most a tanügyi és jótékonysági alapítványok szünetelése és az iskolafenntartók anyagi erejének megcsappanása idején parancsoló szükség volt a társadalom anyagi erejének igénybevétele a tanuló ifjúság javára, amely Esztergomnak ősi talaján, az itteni kitűnő intézetekben a vallás- és haza szeretetét szívja magába. Szivből óhajtom, hogy a Diáksegélyző Bizottság munkája minél keresőbb legyen. Kérem a fenn hatóságom alatt álló lelkészeket és tanítókat, hogy a Diáksegélyező Bizottságnak kiváló fontosságú munkájában lelkesedéssel részt vegyenek. Esztergom, 1919. évi december hó 3.-án Csernoch János bibornok, hercegprímás, esztergomi érsek." Esztergom vármegye alispánja pedig a következő rendeletet intézte az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságához: „Az esztergomi Diáksegélyző Bizottság „Diáksegélyezés" cimén akciót indított a súlyos élelmezési fűtési és ruházati mizériák következtében nélkülözéseket szenvedő tanuló ifjúságunknak, hazánk jövő reménységének segélyezésére a küszöbön álló ínséges tél reménységeitől való megvédése érdekében. Ez emberbaráti, hazafias akciót jelzett bizottság a vármegye községeire is kiterjeszti, honnan a városban tanuló ifjúság rekurlálódik. Hogy a hazánkat ért súlyos veszteségek lehetőleg helyrehozhatók legyenek, a sok elpusztult férfikar erős új nemzedékkel pótoltassék a Iegeminensebb legelsőbbrendű hazafias kötelességünk, hogy ezen akciót kellő intézmények hiányában társadalmi uton teljes erőnkből támogassuk. Csak- ép testben lakik ép lélek és sokat vérzett hazánk csak akkor, állhat talpra, ha gyermekeinket épségben felnevelhetjük ; őket az elsatn> ulástól megvédjük! Felhívom és felkérem tehát Címeteket, hogy jelzett akciót a leglelkesebben támogassák, fentvázolt célra gyűjtést (akár pénzbeli, akár természetbeni) a saját iniciotivájukból is indítsanak a Diáksegélyző Bizotság által kiküldendő és az elöljáróságnál jelentkező tagokat, a legmesszebbmenő támogatásban és útbaigazításban részesítsék, a gyűjtési akciójukat hazafiúi szeretettel pártolva mindent kövessenek el, hogy minél nagyobb eredményre vezessen. Ezen akció sikerére különös súlyt helyezzenek. Esztergom, 1919. no vember 29.-én Palkovics s. k. alispán." A pénzbeli adományok a bizottság elnökéhez. Reviczky Aladár szemináriumi alkormányzóhoz küldendők. A I Hivatalos rész. i - Esztergom vármegye alispánja. 3702/919. szám. Másolat: A magyar kormánynak 5069/919. M. B. számú rendelete a sertéshizlalás és a belföldi sertésforgalom szabaddá tételéről 1. § A sertéshizlalás és a sertések, valamint a sertéstermékek belföldi forgalmának szabá lyozása tárgyában a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján eddig kiadott rendeletek — amennyiben ez a rendelet máskép nem rendelkezik — á jövőre nézve hatályukat vesztik. Ehhezképest ezentúl sertést akár a magarészére, akár más számára az alábbi bekezdésben emiitett koriátozásssal mindenki szabadon hizlalhat, továbbá sovány és hizott sertés, valamint mindennemű sertéstermékek az előrt állategészség-rendőri szabályok betartása mellett bármi módon mindenki sza badon hajthat vagy szállíthat, idegen megszálló hatalom igazgatása alá nem álló bel földi területen belül bárhonnan, bármely rendeltetési helyre. — Oly hizlaló, aki tengeri terméssel rendelkezik, a hizlalásra árpából hizó sertésenként legfeljebb két métermázsát hasznaihat fel. Sertéseknek, vagy sertéster mékeknek külföldről vagy valamely idegen megszálló hatalom igazgatása allatt álló terű létről való behozatalára és a behozott sertések és sertéstermékek forgalmára, valamint sertéseknek vagy sertéstermékeknek külföldre vagy idegen megszálló hatalom igazgatása alatt álló területre való kivitelére nézve azon ban az e tekintetben fennálló külön rendelkezések irányadók. 2. §. A sertésekre és sertéstermékekre nézve bármely hatóság által megállapított legmagasabb (maximális) árak hatályukat vesztik. Ama sertéstermékek árát amelyeket a közélelmezési miniszter a bel földi hizlalásból rendelkezésére álló vagy külföldről behozott készletekből bocsát a köz fogyasztás rendelkezésére, esetről-esetre a nevezett miniszter állapítja meg. 3. §. Az előbbi §-ok rendelkezései nem vonatkoznak azokra a sertésekre, amelyeket a 105600/918. F. M. sz. rendelet 8-10. §. értelmében az ott megjelölt közszükségleti célokra kötött hizlalási szerződések alapján a jelen rendelet életbelépte előtt hizlalásra már beállítottak. Ezek a sertések a korábbi rendeletekhez és a kötött szerződésekhez képest továbbra is a közfogyasztás céljára maradnak lekötve és e sertésekre nézve minden tekintetben, tehát különösen felhasználásuk, forgalomba hozataluk és átvételi áruk tekintetében az eddig hatályban volt rendeletek rendelkezései irányadok. A jelen § szerint közfogyasztásra lekötve maradó sertések hizlalásával kapcsolatos ügyeket, továbbá a közélelmezési minisztérium által a közfogyasztásra rendelkezésre bocsájtott sertések és sertéstermékek ügyeit, végül azokat ax ügyeket, amelyek az országos sertésforgalmi iroda eddigi működésével kapcsolatban még folyamatban vannak, további rendelkezésig ezentúl is az emiitett iroda látja el, amely e részben a földmivelésügyi és a közélelmezési miniszter irányítása szerint és ellenőrzése mellett jár el. — A földmivelésügyi miniszter, valamint a közélelmezési miniszter az országos sertésforgalmi irodák szükség esetében egyébb tennivalók elvégzésével is megbízhatják, amennyiben pedig az iroda további fentartása nem mutatkozik szükségesnek annak felszámolását is elrendelheti. 4. §. A közélelmezési miniszter, illetőleg az orsz. sertésforgalmi iroda rendelkezése alatt álló valamint általában a hatósági uton közfogyasztásra felhasznált (kiosztott) sertések és sertéstermékek forgalomba hozatalának módozatait és feltételeit, a kiosztható fejadagokat is beleértve, a közélelmezési miniszter szabályozhatja. 5. §. Sertéseknek közszükségleti célokra való hizlalása iránt kötött szerződés alapján a hizlalást vállaló fél az országos sertésforgalmi irodával szemben amiatt, hogy az iroda a hizlalásra beállított sertéseket és a hizlalási takarmányt egészben, vagy részben a szerződő féltől meg a hizlalás befejezése előtt átvette, vagy más hizlalóhoz átadta, kár vagy elmaradt haszon cimén, vagy más címen követelést rendes birói úton nem érvényesíthet, ha az országos sertésforgalmi iroda az átvételnél illetőleg az átadásnál felettes hatóságának utasítására járt el. Hasonlóképen nem érvényesíthető az országos sertésforgalmi irodával szemben rendes birói uton követelés amiatt, hogy a hizlalási szerződés kikötései ellenére a szükséges hizlalási takarmány le nem szállíttatott, vagy a szerződésileg lekötött sertések át nem vétettek, ha a hizlalási takarmány leszállítását készlethiány, vagy forgalmi zavarok, sertések átvételét pedig előre nem látott akadályok tették lehetetlenné. A 4788/ 917. M. E. sz. rendelettel létesített országos sertésforgalmi tanács a hizlalást vállalt fél részére az orsz. sertésforgalmi iroda terhére kártalanítást állapíthat meg, ha a fél az előbbi bekezdésekben emiitett esetekben saját hibáján kivül olyan kárt szenvedett, amelyeket félreháritáni a méltányossággal nyilvánvalóan ellenkezzék. Az orsz. sertésforgalmi tanács ezekben az ügyekben az intézkedő hatósági szerveknek az országos sertésforgalmi irodának és a panaszos (kérelmező) feleknek meghallgatásával jár el és határozata ellen semminemű jogorvoslatnak helye nincsen. 6. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. október 25. Friedrich István s. k. miniszterelnök. Rendelet. Állategészségi felügyelő nrnak és I. fokú és helyi hatóságnak. A sertéshizlalás és belföldi sertésforgalom szabaddátétele tárgyában a magyar kormánynak 5060/919. M. E. sz. a. kiadott rendeletét megfelelő közhirrététel végett kiadom, azzal, hogy a fenti rendelet csak a Budapesti Közlönyben jelent meg és állategészségügyi értesítőben pedig nem, mivel ezen Értesítő további intézkedésig nem fog megjeleni, ennélfogva felhívom a törvényhatósági állategészségügyi felügyelő urat, hogy a marharakodó állomáshoz szakértőül kirendel állatorvosokat is a fenti rendeletről saját hatáskörében is értesítse. Esztergom, 1919. nov. 24. Palkovics s. k. alispán. Esztergomi magyar államrendőrkapitányság. 287/1919. kih. szám. Lovak tulajdonjogának igazolása. Végzés. Felhívom mindazokat, kiknek birtokában oly ló van, melynek tulajdona a rendőrség által mindezideig igazolva nincs, hogy lovaikkal a f. é. doeember hó 11-én d. e. 9 órakor a vásártéren megtartandó szemlén annál bizonyosabban jelenjék meg, mert ellenkező esetben a kihágási büntetésen kivül nem igazolás esetén a ló elkobzása is ki fog mondatni. Esztergom, 1919. dec. 6. Dr. Polner Zoltán s. k. rendőrkapitány.