Esztergom és Vidéke, 1919

1919-10-19 / 86.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 72 K., félévre . 36 K. negyedévre 18 K., egy hóra . 6 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Esztergom a decentralizáció tükrében. Azon egészséges mozgalom, amely a vidéknek Budapesttől való függetlenitését tűzte ki céljául s ilyképen a főváros politikai hegemóniáját vart hivatva megdönteni, Esztergomot többféle vonatkozásában közelről érinti. E sorokban ezek közül néhánnyal foglalkozni óhajtunk, amelyek Esztergom speciális helyzetéből folyók. Tudnivaló, hogy a decentralizáció eszméje abból indult ki, hogy ä főváros nem képviseli a magyar nemzet egészét, szelleme a magyar szellemmel nem azonos, idegen; politikáját mindenkor a legridegebb üzleti szellem irányította és sohasem az ország egészséges meggyőződésének volt kifejezője ; sőt ami rontás, egészségtelen, destruktiv irányzat felszínre került nálunk, annak mindenkor Budapest volt a kibocsájtója, népszerűsítője. Budapest sajtójában nyilatkozott meg legjobban az az irányzat, amely nem ismert senkit és semmit Budapesten kivül s amely követelte, hogy a főváros érdekei mellett minden más érdek háttérbe szoruljon. A jámbor vidék el is hitte, hogy nem lehet ügye oly elsőrangú fontosságú, amilyennek ő hitte, hiszen a fővárosi sajtó meg sem emlékezik róla, ha pedig olykor-olykor néhány sor mégis csak helyet kapott vidéki eseményekről, annak világánál csak még törpébb, jelentéktelenebb volt a szóbanforgó ügy s igy csak kicsiny körben találhatott lelkes felkarolásra. A végtelenségig folytathatnók a szemrehányásokat, különösen a politikai és társadalmi irányítást illetőleg. Ezek azonban már széles körben tárgyaltattak s csak ismétlésekbe bocsájtkoznánk, ha hosszabban foglalkoznánk velük. Ezzel szemben vessük Esztergomra tekintetünket. Esztergom a főváros közvetlen közelsége folytán volt lerakóhelye Budapest eszméinek, divatjának, hóbortjainak. Az intelligensebb esztergomi ember nemcsak cipőjét, ruháját, kalapját, kézelőjét és könyveit vásárolta Budapesten, hanem ott elégítette ki kulturszükségleteit is. Esztergomnak így fölösleges egyesület, színház, koncert, fölösleges ió helyi lap is, mert akinek ilyesmire volt szüksége, a két órányira fekvő, kényelmes indulási és érkezési idővel biró vonatjáratok útján megszerezhette magának. Jó időkben a posta még aznap fordult: kereskedelmünk, iparunk pangása mindezzel szoros összefüggésben van. A környék lakói is hamarább rászánják magukat valami fontosabb szükségletbeszerzés idején a fővárosba, mint Esztergomba való utazásra. Hogy ez mennyire meglátszik a város lakóin, azok gondolkodásmódján, a város egész külső és belső arculatán, azt nem kell sok szóval bizonyítani. Vegyük csak a mostanában legaktuálisabb kérdést, a politikait. Emlékezzünk vissza a legutóbbi évtizedek politikai küzdelmeire. Az esztergomi közfelfogás és politikai eredmény mindig hűséges mása volt Budapest átlagos politikai hangulatának. Soha egyéni kezdeményezés, bátor hang, önálló felfogás meg nem nyilvánult Esztergomban Budapest nagyobbarányú fellendülése óta még akkor sem, amikor más országrészekben a legsajátosabb bátor és színmagyar mozgalmak nyilvánultak meg Budapesttel szemben. Hogy mást ne említsünk, Esztergom, mint a magyar kereszténység bölcsője, egy-két theátrális ünnepélyen kívül sohasem mutatta meg, hogy méltó hordozója Szt. István emlékének. Csak most, hogy a fővárosban is bátor keresztényi szellem bontja ki a zászlót, mer Esztergom is kereszténységet venni ajakára; máskor budapesti mintára hol a liberalizmus, hol a megalkuvás, hol az elvnélküliség hűséges uszály hordozója volt. Emiatt nem tartozott Esztergom soha szellemileg Dunántúlhoz és nem lehet decentralizáció esetére sem központ gyanánt számbavenni, holott történelmi múltja révén (de csakis ezen az egy jogcímen) hivatva lenne erre. Szellemi önállóság nem jellemezte városunkat, ami kétségbeejtően sivár társadalmi életünkön nagyon is észlelhető. Hiszen tanult, vezetésre hivatott világi embereink közül alig tudunk öt-hatot felemlíteni, akik oly európai látókörrel birnak, amely mellett Esztergom fellendüléséről komoly tárgyilagossággal lehetne legalább csak beszélgetni. A kisváros minden pusztasága, kicsinyessége rajtunk ; valósággal teremtettek arra, hogy Budapest emlőin csüngjünk és onnan szívjuk magunkba a jót, roszszat egyaránt. Valami lendület, valami karakterisztikus szellemi tulajdon kellene, hogy kiáradjon belőlünk és vezetésre hivatott embereink ha kulturközpontot nem is, de legalább valami önálló életet teremthetnének itt azonkívül is, amit az egyesületek kártyaasztalai és a körök csekély nivójú előadásai képviselnek. B-tt. Hlinka Amerikában. Budapest, okt. 18. Hlinka plébános tovább folytatja agitációját a tót föld autonómiájának érdekében. Hlinka most Amerikába készül, hogy Wilson előtt fejtse ki a tótság igényeinek jogosságát. Az egész felvidéken igen nagy az elkeseredés a csehek ellen, mert állítólag Teschen ellenében elpaklizták a felföld két legészakibb vármegyéjét a lengyeleknek. Általános az a meggyőződés, hogy a tótok a magyarokkal ezer esztendő alatt nem szenvedtek annyit, mint a legutóbbi egy év alatt. Az olasz király le akar mondani Fiume miatt. Lugano, okt. 25. Az olasz király le akar köszönni, mert a csapatok nem akarnak engedelmeskedni azon parancsnak, hogy D' Annunziót Fiume elhagyására kényszerítsék. Olasz pionírok aláaknázták Fiume kikötőjét és azzal fenyegetőznek, hogy a levegőbe röpítik, ha a város nem fog Olaszországhoz tartozni. Katonai diktatúra a tót felvidéken. Bécs, okt. 25. A cseh kormánya tót felvidéken katonai diktatúrát létesített. A diktatúra elrendelésének az az oka, hogy az ungvári parancsnokló tábornok házát fel akarták gyújtani. A szlovák minisztérium, megszüntetése. Bécs, okt. 25. A cseh kormány megszüntette a szlovák minisztériumot. Pozsonyban, csak az iskolák, a mezőgazdasági és a közigazgatási ügyosztályok maradnak. Wilson komolyan beteg. Paris, okt. 25. Wilson betegsége komolyra fordult. Az orvosok kijelentették, hogy Wilson szellemileg nem beteg, de azért még bizonyos ideig az ágyat kell neki őriznie, mielőtt az elnökség gondjait átvehetné. Ántánt a munkanélküliség megszüntetéséért. Budapest, okt. 25. Az ántántmissziók nevében Laurye ezredes fogadta a munkások küldöttségét és megígérte nekik, hogy kérelmüket bizottságok elé terjeszti, Kijelentette még, hogy az ántánt mindent elkövet a munkanélküliség okozta nyomor enyhítésére, de elvárja a munkásságtól, hogy azokon a helyeken, ahol erre alkalom van, haladéktalanul felveszik a munkát. Felszólította Payert, hogy tekintélyével hasson oda, hogy a bányákban a munkát minél előbb vegyék fel. É célra amerikai autót és kíséretet bocsát rendelkezésére. Payer eleget tesz az ántánt rendelkezésének és a tárgyalásokat megkezdi a munkássággal. Amerikai faházak Berlinnek. Bern, okt. 25. Amerikában nagy érdekeltség alakult, mely ajánlatot tett Berlinnek, hogy a lakásínség enyhítésére havonta 1500 faházat szállít, melyek azonnal használhatók. Egy ház 5000 dollárba kerülne. 195/919. szám. A bevonult katonák földjein szükséges őszi munkálatok elvégzésének biztosításáról. Rendelet. Az alispáni hivatalnak, a város polgármesterének és rendőrkapitányának, az esztergomi járás főszolgabírójának s valamennyi községi elöljáróságnak. Sok vidéken a besorozott s a) osztályzatú behívott katonák bevonulását megnehezíti azon körülmény, hogy az igy bevonultak földjén az őszi munkálatok végzése késik, sőt el is marad. A dunántúli központi kormánybiztosság 182/919. kb. sz. körrendelete értelmében az igy bevonuló katonák hozzátartozóinak földmunkálatainál a legmesszebbmenő segítséget nyújtani kötelesek első sorban a besorozott, de még be nem hívott b) és c) osztályzatú katonák, — de másodsorban az otthon maradt többi földmivelő polgárság is. Amidőn ezen rendeletet tudomásulvétel és szigorú alkalmazkodás végett közlöm, utasítom az elsőfokú közigazgatási hatóságokat, hogy e rendeletben foglaltakat hatóságuk területén legszélesebb körben közhírré tegyék és igyekezzenek meggyőzni az érdekelteket mily elsőrangú közérdek teszi azt szükségessé, hogy a bevonuló legénység földjei ne maradjanak parlagon. Esztergom, 1919. okt, 15. Palkovics s. k. alispán. Esztergom vármegye alispánjától. 8. eln./19l9. szám. Másolat: Távirat: Alispán Esztergom. A román vezérkar főnöke a következő hirdetményt teszi közzé: ^Tudomásomra jutott, hogy meg nem szállott és általunk legújabban kiürített területekről igen sok egyén különféle ürügyek alatt a magyar hatóságok által kibocsájtott igazolványokkal jön Budapestre. Mivel ezen egyéneknek nem áll módHivatalos rész. Esztergom vármegye főispánjától. Telefon. - Távirat.