Esztergom és Vidéke, 1919

1919-10-19 / 86.szám

jukban katonai igazolványok megszerzése, közlekedés megkönnyitése céljából következőket rendeltem el: A megnemszállott területekről megszállott területekre átléphetnek mindazok, akinek magyar hatóságok ál-' tal kiálitott igazolványuk van, akiknek olyan igazolványuk nincsen, fel lesznek tartóztatva és megszállott területre nem léphetnek át. b) akiknek igazolványuk van azoknak igazolványát meg nem szállott és megszálló területek közti vonal őrség ^láttamozni fogja a következő formában 1. dátum, 2. az illető román őrség megjelölése 5 nap, 3. az állomás pecsétje, 4. az őrség parancsnokának aláírása, c) azon igazolványok tulajdonosai akiknek igazolványára rá van vezetve a napok száma, többé nem lesznek letartóztatva ezeknek ellenőrző őrség által feltüntetett időn belül ugyanazon őrség állomásán keresztül vissza kell térniök, d) őrség parancsnokok csak öt napot vezethetnek rá az igazolványra, azon egyéneknek kik öt napnál tovább szándékoznak Budapesten maradni, a Budapesti térparancsnokság láttamozási osztályánál kell igazolványaikat láttamoztatni. — Miniszterelnökségi sajtóosztály vidéki csoportja. RENDELET: Az elsőfokú rendőrhatóságoknak valamint az összes községi elöljáróságoknak. Alkalmazkodó tudomás- és széles körben való azonnali közhirrététel végett másolatban közlöm. Esztergom, 1919. okt. 17. Palkovics s. k. alispán, Esztergom vm. kormánybiztos főispánjától. 191/1919. korm. szám. A kerületi kormánybiztosság székhelyének áthelyezése tárgyában. Rendelet. Központi előadóimnak, Esztergom város polgármesterének, rendőrkapitányának, a járási főszolgabírónak s valamennyi község elöljáróságának. Miheztartás végett közlöm, hogy a magyar belügyminisztérium rendelkezése folytán a kerületi kormánybiztosság székhelye Győr törvényhatóságú város. Közelebbi cim; Győr városháza. I ^Esztergom, 1919. okt. 15. A kormánybiztos helyett; Palkovics s. k. alispán. Esztergom vármegye alispánjától. 3262/1919. szám. Pályázati hirdetmény. Esztergom vái megye központi igazgatásánál megüresedett hivatalszolgai állásra ezennel pályázatot hirdetek. Az állás után a következő járandóság van megállapítva: a drágasági segéllyel és háborús pótlékkal együttesen havi 500 K, évi 280 K lakbér, feleség és gyermekek után évi 400-400 K családi pótlék és évenkint felsőruházat. A pályázati kérelmet — melyhez erkölcsi bizonylat csatolandó — személyes jelentkezés utján e hó 30-ig a vármegye főjegyzőjénél kell bemutatni. Kiszolgált altisztek előnyben részesülnek. Esztergom, 1919. okt. 17. Palkovics s. k. alispán. Esztergom város rendőrkapitányától. 1230. kg. 1919. szám. Hirdetmény. A dunántúli központi kormánybiztosnak a lovak adás-vétele tárgyában kiadott 196. kb./1919. számú rendeletével a lovak megvizsgálása és azok tulajdonjogának igazolása rendeltetvén el, felhívom ós kötelezem a város területén lévő összes lótulajdonosokat, hogy birtokukban lévő lovaikat 1919. október 23-tk napjának délelőtti 8 órájára a vásártérre okvetlenül vezessék elő. •— Mindenki köteles a lovakról szóló marhaleveleket is magával hozni. Aki e felhívásomnak eleget nem tesz, kihágást követ el és 6 hónapig terjedő elzárással, valamint 2000 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő, azonfelül a szemlére elő nem vezetett lovának elkobzása fog kimondatni. Esztergom, 1919. okt. 18. Csányi s. k. rendőrkapitány h. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága 1919. évi október hó 23-ik napján délelőtt 10 órakor tartandó rendes közgyűlésének tárgysorozata. 1. Felsőbb rendeletek. Előadó: Dr. Szilárd Béla vm. főjegyző. 1. Magyar miniszterelnök urnák leirata Heinrich Ferenc kereskedelmi miniszter és dr. Balogh György igazságügyminiszter lemondása tárgyában. 2. Magyar miniszterelnök urnák leirata dr. Hegyeshalmy Lajosnak kereskedelemügyi miniszterré történt kinevezése tárgyában. 3. Magyar miniszterelnök urnák leirata dr. Grünn János pénzügyminiszter lemondása tárgyában. 4. Magyar miniszterelnök urnák leirata Zoltán Béla igazságügyminiszter kinevezése tárgyában. 5. Beniczky Ödön belügyminiszter urnák köszönőirata a vármegye és a tisztikar üdvözletéért. 6. Csernoch János bibornok hercegprímás Ő Eminentiájának köszönő leirata az üdvözletért. II. Jelentések. Előadó: Dr. Szilárd Béla vm. fő jegyző. 7. Az orvosi alap 1920. évi szükségleti kimutatása. 8. Esztergom vármegye kezelése alatt álló anyakönyvvezetői tiszteletdijalap. 1918/19. évi számadása. 9. Esztergom város határozata az 1919. évi háztartási költségvetésnek megállapítása tárgyában. 10. Esztergom város határozata az 1919. évi kövezetvám költségvetésnek megállapítása tárgyában. 12. Esztergom város határozata az 1919. évi mezőőri költségvetés megállapítása tárgyában. 13. Esztergom város határozata az 1919. évi közmunkaalap költségvetésnek megállapítása tárgyában. 14. Csolnok és Dág község határozata a segédjegyző részére rendkívüli segély megszavazása tárgyában. 15. Tát község határozata az 1917. évi fogyasztási adókezelési jutalék hovaforditása tárgyában. 16. Háber János reáliskolai tanárnak a vármegyeház tanácstermében okozott károk megállapításáért szakértői díj kiutalása. Előadó: Dr. Reviczky Gábor vm. II. főjegyző. 17. Esztergomi járás főszolgabírójának előterjesztése a kéményseprési dijaknak a vármegye területére leendő újbóli megállapítása tárgyában. 18. Sárisáp község határozata a jegyzői illetmények felemelése tárgyában. 19. Sárisáp község határozata a fogyasztási adókezelési jutalék átengedése tárgyában. 20. Pilismarót község határozata az 1916. évi közpénztári, szegény és munkássegélyalap számadása tárgyában. 21. Pilismarót község határozata az 1917. évi közpénztári számadása tárgyában. 22. Nyergesujfalu község határozata az 1916. évi közpénztári, szegény, munkássegély és közmunkaalap számadása tárgyában. Előadó: Fekete Rezső vm. I. o. tb. főjegyző. 23. A vármegye alispánjának javaslata dr. Gallegó Ede tokodi körorvos végkielégítése tárgyában. 24. Esztergom város képviselőtestületének határozata a villamosáram árának felemelése tárgyában. 25. Dorog község határozata 1916. évi útalap számadása tárgyában. 26. Dorog község határozata 1916. évi munkássegély alap számadása tárgyában. 27. Dorog község határozata 1916. évi világítási alap számadása tárgyában. 28. Csév község határozata 1915. évi közpénztári alap számadása tárgyában. 29. Leányvár község határozata az 1916. évi Walter-Thier-féle szegényalap számadása tárgyában, 30. Leányvár község határozata az 1916. évi munkássegély alap számadása tárgyában. 31. Leányvár község határozata az 1916. évi szegényalap számadása tárgyában. 32. Piszke község határozata az 1916. évi közpénztári számadás tárgyában. 33. Piszke község határozata az 1915. évi közpénztári számadás tárgyában. 34. Piszke község határozata az 914. évi közpénztári számadás tárgyában. 35. Wachsmann Jánosné szül. Zechini Julianna szülésznő oklevelének kihirdetése. Előadó: Oravecz Győző műszaki tanácsos. 36. A törvényhatóság közutain alkalmazott utkaparók javadalmazásának újbóli megállapítása. 37. Törvényhatósági közutak 1920. évi költségelőirányzatának megállapítása, III. Kérvények. Előadó: Dr. Szilárd Béla vm. főjegyző. 38. Prikkel Mihály szolgabírónak kérelme magasabb fizetési osztályba való előléptetése iránt. 39. Dr. Zsiga János vármegyei II. oszt. aljegyző kérelme magasabb fizetési osztályba való előléptetése iránt. 40. Dr. Perényi Kálmán kérelme nyugdijának folyósítása iránt. 41. Berényi Róbert kérelme Mária nevű testvére után neveltetési járulék megállapítása iránt. 42. Kelemen János vm. kapus és Domin János vm. hivatalszolga nyugdíjaztatása. 43. Radanovics József vm. hivatalszolga kérelme nyugdíjaztatása iránt. IV. Levelezések. Előadó: Dr. Szilárd Béla vm. főjegyző. 44. Az esztergomi főkáptalan köszönőleirata a vármegye és tisztikar üdvözletéért. 45. Az esztergomi szentbenedekrendi kath. főgimnázium igazgatóságának köszönő átirata a vármegye és tisztikar üdvözletéért. A polgárőrség szolgálati beosztása október 21-től kezáődőleg: 21- én a köztisztv. száz. 1. és 2. szak. 22- én a „ „ 3. „ 4. „ 23- án I. század 1. és 2. szakasza, 24- én I. 0 3. „ 4. „ 25- én II. , 1. , 2. „ 26- án II. „ 3. „ 4. n 27- én III. „ 1. , 2. 28- án III. . 3. „ 4. 29- én a köztisztv. száz. 1. és 2. szak. 30- án „ „ 3. „ 4. „ 31- én I. század 1. és 2. szakasza, Nov. 1-én I. „ 3. „ 4. „ Esztergom, 1919. október hó 18. Palliardi s. k. főparancsnok. Adót fizetni hazafias kötelesség. A közelmúlt napokban hivatalos rendeletek jelentek meg, amelyek az ország súlyos helyzetére való tekintettel felszólították a közönséget: haladék nélkül tegyen eleget mindenki állampolgári kötelességeinek. A hivatalos felszólítás terminust állapított meg, meddig tartoznak az adófizetők hátralékaikat befizetni, amely időponton tul akcióba lépnek a végrehajtók. Ha valaha szükség volt arra, hogy az adófizetők respektálják ezt a felszólítást, ugy a mai helyzet félre nem érthető módon parancsolja a polgári kötelességteljesitésnek haladéktalan lerovását. Egy katasztrófával végződött világháború utén két olyan forradalom pusztított végigezen a szerencsétlen országon, amelyek — nem túlzás — több kárt okozLak, mint a négy és féléves háború és annak minden borzalmai. Ami még megmaradt vagyon, érték a vesztett háború után, azt a népköztársaság és proletárdiktatúra eszeveszett módon herdálta el. Az államkassza az ürességtől kong és ezzel szemben mérhetetlen követelések merülnek fel az országot újjáépítő nagy munkában. A nemzeti hadsereg újjászervezése, a közigazgatás menetének biztosítása, nyers, fűtőanyagok és élelmiszerek beszerzése, a termelés folytonosságának biztosítása mind és mind pénzt és újra csak pénzt követelnek. Ne várja tehát senki ebben a tönkrenyomorított országban, hogy a végrehajtó kopogjon be minden adófizetőhöz és kényszerrel préselje ki az adóhátralékokat. Minden egyes adófizető értse meg a komoly helyzetet és tartsa hazafias szent kötelességének leróni az államkincstár iránti tartozását. Különösképpen apellálunk a falvak lakosságára. Őket legkevésbé sújtotta az ország felett elvonult közel egyéves szenny el-vérrel piszkos zivatar. Pénz van bőven, különösen a falvakban. Ha csak egyebet nem veszünk tekintetbe, a folyó évre a proletárdiktatúra kitörése, garázdálkodása miatt meg sem történtek az adóelőírások, annál kevésbé a kivetések. Ha minden egyes adófizető csak folyó évi adóját fizeti be az előző év kulcsa szerint, máris milliók és milliók gyűlnek az államkincstárba és biztosítva van az ország közigazgatásának, közgazdasági életének vérkeringése, amelynek nyomán megindulhat pezsgő élet, a keresztény és nemzeti Magyarország újjáépítése. Ne várjon senki nógatásra, unszolásra 1 Aki befizeti adóját, akár előre is, biztos lehet afelől, hogy befizetése javára íródik a jövőben. És adataink vannak arra nézve is, hogy a mult évről még tekintélyes adóhátralékok vannak künn, amelyek szintén súlyos milliókat jelentenek. A tatárdulás idején véres kardot hordoztak körül az ország megmentése érdekében. Ma a véres kard helyett egy jelszó röpködjön szerte az országban: Fizessünk adót! Ez ma a legelső és legszentebb kötelességünk, ha valójában meg akarjuk menteni a hazát. HÍREK. Mi a biba? Mint minden dolog, a rémuralom napjai is alávet vék az idő folyásának sa világszenzáció hullámai is csak elsimulásra kárhozottak. Eljő majd a történetíró, a hideg boncoló, aki megállapít, a bíró, aki ítél. Eljő az élet amelyben dolgoznunk kell — e megállapítások alapján. De lesz-e mindenkiben annyi lelki erő, annyi belátás, hogy beismerje a hibáit ? Félő, hogy nem. S ez a hiba! A munkástömegek lelkét évtizedeken át a gyűlölet mérgével fertőzték, ami annál könyebben történhetett, mert a polgári társadalom szeretetlen sivatagjába volt zárva. Szeretetlenség, gyűlölet. E két ikertestvér a mi végzetünk. Melegágyuk népünk szörnyű kulturális elmaradottsága, lelki, szellemi szegénysége. Társadalmunk régi vezetőinek nem lévén eszményekért hevülő, kiművelt lelkük, nem művelték, nem emelték a rajok bízott nép lelkét sem. Akit nem szeretnek, műveletlennek hagynak és kiuzsoráznak, ellenséggé kell annak lenni,