Esztergom és Vidéke, 1919

1919-01-19 / 06. szám

Vasárnap, január 19. Esztergom, 1919. XLI. évfolyam 6. szám. v mw »» »» ** 111 POUTimés TfíRSRDRLMILfíR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KŐZLÉMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FÉLELŐS SZERKESZTŐ : FŐMŰN KATÁRS : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. VITÁL ISTVÁN. KIADÓTULAJDONOS: LAISZKY KÁZMÉR. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 16 K FÉL ÉVRE . 8 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. NY1LTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Á szociáldemokrácia a hatalmi polcon. Közismert tény, hogy a le­győzött középponti szövetséges országokban a fegyverszünet megkötését nyomon követte ki- sebb-nagyobb forradalom s en­nek eredményekép a szociál­demokrata pártok gyors ura- lomrajutása. Hamburgtól és Kiéitől le egész Sofiaig minde­nütt a szociáldemokrácia került hirtelenül nyeregbe és tartja kezében mai napig a hatalom gyeplőjét. A látszat szerint tehat eljutottunk ahhoz az időpont­hoz, mikor a világmegváltók — amint magukat nem minden büszkeség nélkül nevezik — teljesen újjá, jobbá, boldogabbá fogják átgyúrni elavult s meg­romlott állami és társadalmi szervezetünket... „Esztergom és Vidéke“ tárcája. Zongorád hangjainál . . . Emlékszem: mikor zongoráztál Szárnyas lelkem fennen messze-messze szállt: Követte a csengő szép melódiát. Szép volt az élet: nem volt rajta folt. Szép volt, mint egy tiszta, sértetlen tükör, Melyben a napsugár játszva tündököl. Szép volt az élet, mint a fenyvesek: Azur égbevágók, bátran biztatók, Lerázva magukról a porbavalót. Szép volt az élet-’ mint egy szent zene. Harmóniába’ volt egész és a rész Megértették egymást • szív, test és az ész­Szép volt az élet: mint a csendes ég- A lelkek békén egymáshoz simultak: Nem sirattak ők fekete gyász-múltat- Boldogan dalolták az öröm dalát . . . Ó, felejthetetlen, szép melódiák ! Ó, te, csak álmomban látható világ! . . . Emlékszem: mikor zongoráztál Szárnyas lelkem fenn-fenn messze-messze [szállt: Követte a vonzó, szép melódiát . . . V. Kérdés: mi a magyarázata a szociáldemokraták váratlan felül- kerekedésének ? Csak átmeneti­nek, avagy állandónak igérke- zik-e uralmuk ? Mit várhatunk az egyik, mit a másik esetben ? E kérdések bennünket, ma­gyarokat is közelről érdekelnek, mert tagadhatatlan, hogy a szociáldemokrácia nálunk bár szinleg osztozik is a radikáli­sabb polgári pártokkal a hata­lomban, tényleg diktálja min­denben az akaratát. A szociáldemokraták ura- lomrajutásának könnyű érthető okát találunk a katasztrofális háborúvesztésben. Ennek ter­mészetes következménye az elégtételt és bosszút követelő alsóbb népszenvedély viharszerű kitörése s a háború vasfegyel- mevel elnyomott nyers prole- társág felszabadulása. Mind a kettő ismert melegágya lévén Istenítélet. (Elbeszélés.) Mindkettejüknek ugyanazt mondom bucsuzáskor. Kedves Emil és Ernő, a milyen ideális és hű barátok ma­guk, ép olyan hűséges barátjuk va­gyok én. Három esztendő óta ala­posan ismerjük és őszintén meg­becsüljük egymást. Jól tudják ezt már szüleim és a magukéi is. Ké­rem tudósítsanak minden hónapban bizalmasan és olyan hűségesen, mint az igazi jóbarátokhoz illik. Mi most valóban bajtársak is lettünk. Maguk harctérre indulnak én pedig a kór­házban sebesültjeinket ápolom. Dönt­se el a háborús Istenítélete, hogy kinek legyek kettejük közül az élett- társa. És most a jó Isten áldása kisérje utjokat és az én mindennapi buzgó imám ! Ezt mondotta a klasszikus szép­ségű nyugodtságú urileány. A két, fiatal tartalékos hadnagy szó nélkül fogadta az energikus és okos Ella ultimátumát. Az utolsó forró kéz­szorítás és biztató mosoly után, mindketten katonásan elbúcsúztak. Ugyanabban a gyalogezredben és században szolgáltak ezek az érde­kes lelki ikrek. Ugyanabban a vá­rosban születtek, ugyanabba az is­a szociáldemokráciának, szük­ségszerűen ezt emelte fel mint­egy saját reprezentánsaként a hatalmi polcra. Segítségül járult hozzájuk az az ok is, hogy a régi polgári pártok általában — nem éppen dicséretreméltóan — visszahúzódtak egyrészt a múlt hibáiért, másrészt a jelen és a jövő előrelátható zavaraiért való felelősségvállalás alól; s ezzel önmaguk nyitottak ajtót a hatalomra amúgy is lesve- leső szociáldemokratáknak. Biztos feleletet adni arra nézve, vájjon állandó lesz-e a szociáldemokrácia uralma, vagy csak átmeneti, magától érthe­tően nem lehet. Ám lehet va­lószínű következtetést vonni abból: mily eredményeket mu­tattak fel eddig elveik megva­lósításában ? Ez pedig éppen nem szól a javukra. A szociál­demokraták eddigi uralma mind kólába jártak, sőt még a budapesti egyetemen is, közösen, jogtudományi tanulmányokat végeztek. Emil és Ernő szülei a város elő­kelő családjai közé tartoztak. A há­rom uricsaládnak azonban csak egy- egy sarjadéka volt. Az egyetlen gyer­mek pedig minden családi fészeknek a szemefénye szokott lenni. A három ifjú lelket valami ideális barátság fűzte össze. Mintha csak valóságos édestestvérek lettek volna, olyan, pompásan megértették egy­mást és olyan forrástiszta érzés meg gondolat fakadt szellemük üde for­rásából. Mintha csak megvalósították volna három év alatt ezt az életigazságot : — Mig a szerelem az élet tőkéjét fogyasztja, addig a barátság csak a szerény kamatokból éldegél. A mi két jóbarátunk meg sohasem ütközött össze azért, hogy mind a kettő egyformán érdeklődött és lel­kesült a remek Ella iránt. Mert ez a hellén szépségű, de magyar szel­lemű leányzó klasszikus művészettel értett ahhoz a varázslathoz, hogy egyformán bánt mindkét gavallérjá­val és ilyen ügyes diplomácia nem is dúlta föl azután soha a hármas szent szövetség harmóniáját. A két fiatal -katonatiszt azonban a németségnél, mind nálunk jóformán önemésztő küzködé- sekben merült ki: saját szélső­séges pártfeleikkel kellett és kell épületes testvérharcot viv- niok. Persze egészen más for­radalmat csinálni s utána ren­det teremteni és fenntartani! Amilyen jól értenek az előbbi­hez, olyan gyöngék az utóbbi­ban. Ezért a szociáldemokrácia nyilvánvalóan magában hordja a korai bomlás bacillusait: for­radalom szülte, az is fogja elgyengíteni, ha nem megölni. A pusztulásra szánt burzsoázia voltaképpen kezeit dörzsölve nézheti, halálos ellenségei ho­gyan öklözik, tépik, marják egymást, hogy bebizonyítsák, mennyire képtelenek egy új világ teremtésére. Germánia máris megelégelte a világmeg­váltási próbát: Bajorországban, Würtembergben és Badenben már teljesen megértette, hogy a harc­téren még külön kell küzdeniük sa­ját jövőbeli boldogságukért. Hazájuk védelme tehát épen olyan szentség volt előttük, mint kitűzött nemes párviadaluk diadala a földi menyor­szágért. Nemes lélek azonban min­denkoron csak nemes fegyvert vá­laszt. A két jóbarát eddig azt tapasztalta, hogy a polgári életben örökös harc­nak tűnt föl a mindennapi hivatás, de kisebb-nagyobb vereség inkább közelebb hozta őket a sikerhez, mint valami diadal. A harctéren azonban már nem lehet ilyenképen megalkudni a hely­zettel. Ott a diadal a jelszó. A siker az életcél. Fáradság, szenvedés, nél­külözés, vagy lemondás pedig csak eszköz. A derék két fiatal hős félévig minden veszedelem nélkül nagysze­rűen megállotta a háború minden gyönyörét és kárhozatát. Akkor Emil az olasz harctérre vágyakozott és Ernő druszájától az orosz csatatéren búcsúzott el. És most kezdődött az igazi párviadal az ellenkező sarkokon. Ella minden hónapban pontosan értesült két barátja és bajtársa min­den sikeréről, vagy viszontagságáról.

Next

/
Thumbnails
Contents