Esztergom és Vidéke, 1919
1919-01-19 / 06. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1919. január 19. megtörténvén a nemzetgyűlési választások, a mérkőzésből a polgári pártok kerültek ki tekintélyes többségben, akkor, amikor a szociáldemokraták ülnek a hatalmi polcon! Majdnem bizonyos, hogy nálunk sem lesz külömben, mert mi is rendezett viszonyokat akarunk, nem véres kisérletezé- seket. Ennélfogva a tényekből való tárgyilagos következtetéssel a szociáldemokraták uralmát mi csakis átmenetinek tekinthetjük, amelyet mihamarabb fel kell váltania egy bár korszerűen haladó, de egyébként szolid polgári párt hatalomrajutásának. Föltéve mégis a rosszabbat, hogy a szociáldemokrácia képes lenne nálunk ismert kevésbbé válogatós módszereivel hosszabb időre biztosítani magának az uralmat, nem lehet kétséges, hogy felette szomorú évek következnének Magyarországra, mert a fejlődéshez szükséges rendet az egymás közt folyton civódóksehogysem tudnák fenntartani. Csémy. Magyarország munkaállam. A forradalmi átalakulás a polgári társadalmat meglehetős zavarba hozta. Nem látja tisztán a forradalmi mozgalom végső célját, nincs tisztában a Alaposan tudta, milyen elsőrendű hadi kitüntetést érdemeltek már és igy megadással folytatta a sebesültek fájdalmának enyhítését az irgalom galambházában. A két hű barát azonban egymást is hűségesen tudósította minden héten harctéri élményeiről. Ella aztán váratlanul arról értesült, hogy Emil egy inszbrucki kórház lakosa lett, Ernő pedig Lembergben feküdt sebesülten. Az Istenítéletet kihívó párbajozó felek tehát egyelőre harcképtelenné váltak. Ebben a válságos időben a jó Ella még többet imádkozott és dolgozott, csakhogy lelke egyensúlyát megőrizhesse. A két barát a háború második esztendejében ismét lelkesen visszatért elhagyott harcterére. Akkor már mindegyiket három vitézségi kitüntetés díszítette. Az oroszok azonban hirtelenül ten gernyi haderővel és valóságos pokoli tűzzel árasztották el a Bukovinát ótalmazó erősséggeinket. Tiz orosz szállott akkor szembe egy-egy vitézünkkel. Ebben a rettenetes viharban halt hősi halált Ernő, mikor egy orosz golyó keresztül jarta nemes homlokát. Utolsó levelét — az iszonyú ösz- szecsapás előtt — Emilnek irta. Mintha csak megsejtette volna, hogy maga sorsával és azzal, hogy a változott viszonyok között miként kell elhelyezkednie. A forradalom még nem ért véget. Eddig csak egy új berendezkedés irányelveit teremtette meg, mig a részletek megvalósításának módjai és lehetőségei korántsem állanak előttünk világosan. Egy azonban eddig is kétségtelenül megállapítható és ez az, hogy a forradalom legelső célja és eszméje a monarchiának mint katonai államnak megdöntése volt, a további cél pedig egy oly államformának kiépítése, amely a munka uralmán alapul. így lángolt fel a szűz forradalmi gondolkodás milliók lelkében; és ha ehhez a gondolathoz hívek maradunk, akkor most a népi munkaállam megvalósításának kell következni. A most érvényesült világnézet szerint a régi Magyar- országot a katonai állam szervezte meg, még pedig megszervezte a hatalomban lévők védelmére és javára. A karhatalom a jogrendet vedte, a jogrend a felsőosztályok gazdasági és társadalmi érdekeihez idomult. Legfőbb érdeke a fejedelem érdeke volt; legkisebb érdek a dolgozó nép érdeke. A nép a hatalmi szervezetet s az ebbe beleilleszkedő nagytőkét szolgálta; önmagát leg- kevésbbé. Aranyat követelt a hatalmi szervezet fenntartása. A tőke ezüstöt kapott. A munka vasat. így íestett a tegnapi Magyarország. Mi a célja tehát az uj kialakulásnak ? kettejük közül ő lesz a vesztes saját párviadalunkban. Hanem azért végső leheletével is csak azt óhajtotta, hogy legyenek igazán boldogok minda- ketten. Emil habár százszor is dacosan szemébe nézett a halálnak, mégsem maga kereste a döntést jövő boldogsága javára, hanem azt egyesegyedül az Istenítéletre bízta. Megindultan olvasta egyetlen barátja legutolsó sorait. Megindultan értesítette a szomorú eseményről Ellát, mikor Érnő férfias végrende letét megküldötte neki. De ugyanakkor, hőshöz illő férfiassággal kinyilatkoztatta, hogy mindaddig nem tér vissza az olasz harctérről, mig vége nem lesz a háborúnak, mert meg akarja dúsan torolni drága barátja drága fiatal életét és azután még meg kell várnia azt az Istenítéletet, mely földi üdvösségét eldönti. ^ . Esztergomi. Katonapuska a hazát védi, add azonnal vissza a legközelebbi katonai hatóságnak, vagy csendőrségnek. Bántódásod igy nem lesz! Az, hogy a munkáé legyen az arany, a jog és a hatalom. Katonai és hatalmi állam helyett a népérdek népi munkaállamot akar. Fejedelemről nem akar tudni, mert ez a saját céljaira rengeteg erőt és vagyont áldoz, a néptömegeket tőlük távolálló érdekek szolgálatára kényszeríti. Nagyobb hadsereget se kíván többé, mert jól tudja, hogy azé a hatalom, akinek kard van a kezében. A föld és tőketulajdont a munkaállam demokratizálni és korlátozni akarja. A szocialista állam tovább megy; ez a földet és a tőkét társadalmivá teszi s a magántulajdont csupán az elhasználható dolgokra szorítja. A két irányzat mérkőzik, azonban a szociáldemokrata párt egyelőre nem erőszakolja a kérdést, mert tekintettel van a földtulajdonjoghoz ragaszkodó kisgazdákra es a mezőgazda- sági népre. A munkaállam azoknak az intézményeknek fejlesztésére tér át, melyek a dolgozó nép érdekeit szolgálják. Ilyenek különösen a közlekedés; vasút, hajó, közút, az egészség és oktatásügy s a munkásbiztositás. — Elsősorban ezekre a népjóléti intézményekre fordítja az allami jövedelmet; keveseob súlyt vet a vagyoni érdekből vezetett közigazgatásra és jogszolgáltatásra; a diplomácia és a hadsereg költségéit pedig nagyrészt megtakarítja. A munkaállam programmja régi, bár ennek megvalósítása eszmei tisztaságban scholsem sikerült. Nem is képzelhető el a népies munkaállam másként, csak úgy, mint átmeneti alakzat. A nemzetközi szociáldemokrácia célja a szocialista állam megteremtése s ha volt ereje ahhoz, hogy megdöntse a régi alapokat, nem fog nyugodni addig, mig célját el nem éri. Végső célja azonban nem tiszta, hiszen maga a szocializmus is eszmei forrongásban él, tanait íejieszti, feladatait tovább tolja. A társadalmi berendezkedés különféle elméletei lazasan mérkőznek; s nem lehet tudni, milyen irányzat kerül ki győztesen és meddig tarthatja uralmát. Most egyelőre a népi munka- állam küszöbéhez jutottunk. A polgári társadalomnak s az országnak most az a legfontosabb érdeke, hogy az uj államnak 7iépjólétét szolgáló, lehetőleg szilárd berendezést adjon és a további eseményeket a békés fej- dés útjára terelje. Gazdátlan kincstári holmiról tégy jelentést a legközelebbi katonai hatóságnak, vagy rendőrségnek! Bolsevizmns rémhíreivel borzongatják az utóbbi napokban a háborús szenvedéstől régen agyongyötört idegeinket. Nyugodtan, férfiasán nézzünk a szemébe ennek a rémnek is ! Ne álljunk be az ijesztgetők közé, mint ama néhai demokrata igazságügyminiszter, aki csak annyit tudott a bolsevi- ekről, hogy a gyermekeket a Néva jege alá dugják. A forradalomban megszületett magyar köztársaság szabad népének nernkell megriadnia az orosz forradalom legszélső irányzatától, amely most Oroszországban a kormányt kezében tartja. De nem kell félnünk azoktól az Oroszországból hazatért magyar hadifoglyoktól sem, akik a bolsevizmus eszméjével teltek meg, s akik újabban már a sajtóban is bemutatkoztak. Vörös Újság a lapjuk cime, s kommunistáknak nevezik magukat nyilván egyrészt azért, hogy a kommunista kiáltvány korabeli Marxizmus harcosaiként tekintsük őket, másrészt azért, hogy a szociáldemokrata párttal szemben való állásfoglalásukat is jelezzék. Mit akarnak a szociáldemokratákkal szemben a bolseviek ? Azonnal a proletárság kizárólagos uralmát. De hát lehetséges-e ez ? Mi azt valljuk, hogy nem. Nem lehetséges még akkor sem ha a proletárság fegyveres erővel megdönti a mai vegyes uralmat. Nem lehetséges, mert erőszakkal lehet új forradalmat csinálni, de az új forradalmi erő uralmát csak szellemi, erkölcsi, kulturális és gazdasági erővel lehet biztosítani. Hát vájjon ki lehet olyan botor, hogy azt higyje, hogy a forradalmat kivívott mai polgári és szociáldemokrata pártok kiküszöbölésével ezek az erők egyáltalán feltalálhatok lennének a mai magyar társadalomban ? Mi ugyan képtelenségnek tartjuk azt is, hogy a túlzó es haladékot nem ismerő osztáiyharc hívei túlnyomó nyers erővel is rendelkeznének; de ezt feltéve is, semmiesetre sem rendelkeznek a társadalom máról-holnapra való átalakításához szükséges egyéb erőkkel és eszközökkel. És ők, akik oly buzgón hivatkoznak Marxra, tudhatnák, hogy Marx is a mai társadalomból való kifejlődés utján várta a szocialista társadalom megszületését ; de nem máról-holnapra, hanem csak akkor, amikor a tőkét termelő rendből át lehet térni a termelő tényezők társadalmi tulajdonba vételére, a magántulajdon megszüntetésével a kommunista termelésre. Ehhez pedig egyrészt óriási technikai fejlődés, másrészt a tömegek szocialista világnézete szükséges. Ha őszinte akar lenni az osztályharc híve, aki nemcsak a harcot, hanem a harc sikerét is akarja, be kell ismernie, hogy Magyarországon még egyik „föltélel sem következett be. A magyar földmíves nép milliói ma még ragaszkodnak a magántulajdonhoz ; s e milliókkal szemben a néhány százezer szervezett ipari munkás lehetetlen, hogy győzelmes forradalmat támasszon. De
