Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 24. szám
2 1918. április 14. ESZTERGOM és VIDÉKE. babáira, megjelennek a színen Esztergom legszebb lánykái ízléses kosztümökben, festői jelmezekben, ott állnak előttünk a gyönyörű babák s fájt a szívünk, a mi öreg szívünk, miért nem lehetünk örökké — fiatalok. Brihi Lujzika, Gerenday Juliska, Eggenhofer Manci, Viola Kriszta, Vimmer Gitta, Vándor Ilonka, Brilli Linuska, Mátéffy Bözsi, Nagy Mariska, Marosi Katinka, Kuffler Elli, Bischof Ida, Zsiga Annuska és Eggenhofer Ilonka, 14 bájos, fiatal leányka, kelt versenyre, melyik lesz a legszebb ; ezt eldönteni nem lehetett, a legszebb volt, aki éppen a színpadon volt! Az élőképhez Buchner Antal karmesterünk állította össze a zenét, a karakterisztikus, a jelenethez simuló zene még fokozta az élőképek hatását. Ilyen sok szép porcellán- figurával kevés vidéki város dicsekedhetik. Ezután Szentgyörgyi Pál tárogatón játszott szép magyar dalokat, Reviczky Gábor zongorakisérete mellett. A közönség tapsaira ráadást kellett adniok. Végül Istvánffy Elemér, Reusz Ferenc és Kapisztory Mici és Rot- sching llus kacagtatták meg a közönséget, a kacagás meg nem Szűnt mig csak a „Lajcsi bácsi“ vígjáték be nem fejeződött. Kiváló műkedvelőink ezúttal is kitettek magukért, előadásuk méltón illeszkedett bele a magas színvonalon álló műsorba. Megemlítjük még, hogy a konfe- rálást dr. Berényí Zoltán végezte, hangulatos, ötletes, simán folyó előadásban, a rendezést Berán Károly fáradhatatlan szorgalommal, ízléssel, szaktudással és — előzékenységgel látta el. Előadás után büffé volt a Kaszinó egyik melléktermében, ott Bellovits Gyuláné és Istvánffy Elemérné szokott kedvességgel gondoskodtak az éhes közönségről. Búcsúzóul ismételten köszöntjük a Szent Erzsébet nőegylet vezetőségét s szívből kívánjuk, hogy további jótékony működésük zavartalan folytatása lehessen az eddiginek, így legyen ! Felhívás Esztergom- vármegye és a város közönségéhez! Aminek a híre a közönséget hetek óta izgalomban tartja, — bekövetkezett ! -H Jankovich „ gróf közélelmezési kormánybiztos elrendelte a vármegyére újabban kivetett lOOvagon gabonának és hüvelyesnek, katonai karhatalommal való igénybevételét! Az ország eminens érdekéről lévén szó, mellette eltörpülnek a helyi érdekek, — törvényhatóságnak nincs módja „veto“-t emelni,— s igy nem maradt más hátra mint megtenni az összes élőintézkedéseket.' i Az utolsó pillanatig élt bennem a remény, hogy talán megóvhatom a vármegye és város közönségét e megpróbáltatástól. Ugyanis még a rendelet vétele előtt táviratilag kértem a kormánybiztost, hogy azon esetben, ha a fejadag leszállítással, ennek augusztus hó első felére eső elvo- vásával, s az önkéntes felajánlással jelenleg összegyűjtött 43 vagont, még további önkéntes fölajánlással 50 vagonra volnék képes kiegészíteni, — tekintsen el a katonai rekvirá- ástól. Erre vártam mindmáig a választ s ebben volt minden reménységem. A válasz a rekvirálási rendelet után ime most megérkezett, a reményem azonban csak részben teljesült. A kormánybizto% ugyanis a 100 vagonból 20 vagont eleged ugyan, de csak azon esetre, ha biztosítom az igy fennmaradó 80 vagonnak önkéntes beszolgáltatását, amikor is-a vármegyét mentesíti a a további rek- virálás alól; — egyben 3 napi haladékot ad erre vonatkozó jelentésem megtételére. ' '• A helyzet igy most az, hogy a 80 vagon gabonára 43 vagonunk van, tehát még 37 vagont kellene biztosítanom. A még beszolgáltatandó mennyiség kétségkívül nagy, s ezzel a teher is, melyet a közönségnek vállalnia kellene. De kezemben a rekvirálási rendelettel, ismerve annak szigorú utasításait, tudva és látva azok minden keserű következményét, — áthatva a vármegyém közönsége iránti puszta kötelességérzetnél melegebb együttérzésemtől, megkísérlem vállalni a felelősséget azért, hogy a rekvirálást e hó 15.ig elhalasztóm, s azért, hogy azt a mennyiséget amely még fela- jánltatnék, teljes egészében, képes is leszek a záros határidő alatt beszolgáltatni. Újra a vármegye és város közönséged z fordulok azon kéréssel, hogy kiki tehetsége szerint, többet, vagy kevesebbet, de adjon, amit csak adni tud, a ránk kivetett kontingensbe. Apellálok elsősorban a nagybirtokosokra, a bérlőkre, általában a gazdaközönségre, s azokra, akik ha bővebben, ha szűkebben, de el Vannak látva. Hozzájuk fordulok, akik a mai nehéz idők minden gondja között, ha ismerik is a lépten-nyomon felgyülemlő nehézségek szülte keserűséget, ha ismerik is a folytonos zaklatás bosszúságait, ha viselniük kell is az apróbb nagyobb lemondások bár nehéz, mert szoktalan, de még mindig elviselhető terheit, mégis ők vannak hivatva an a, sőt legnemesebb előjoguk, hogy segítsenek azokon, kik nem ismernek mást, mint csak a nyomort, az éhséget s mindazt az elkeseredést, ami ezekkel jár. Az országban milliók nyomorognak 1 Milliók nélkülöznek 1 Milliók éheznek 1 Ezek számára kér élelmet az ország 1 Tudjunk lemondani ezek javára 1 Ez ma az ország java 11 Hozzuk meg az áldozatot 1 Esztergom, 1918. április 8,-án. Palkovics s. k., h. alispáp.-VÁprilis 11. Hetven év előtt e napon mondotta V. Ferdinánd király : „Hű magyar nemzetemnek szívemből óhajtom boldogságát, mert abban találom a magamét is. Amit tehát ennek elérésére tőlem kívánt, nemcsak teljesítettem, hanem ' királyi szavammal erősítve általadon] az egész nemzetnek; úgy mint kinek hűségében leli -szivem legfőbb vigasztalását és gazdagságát.“ A 48 -i márciusi napok nem éppen magyar különlegesség. Európa más empórumaiban is hódoltak ihlettel s áhítattal a nagy eseményeknek. Az esemenyek győztek Párisban, Brüsz- szelben, Bécsben. De a szabadságnak korónszülöttje mindenhol azonnal ki is múlt; kezdette, de be nem fejezte pályafutását, bé nem teljesedett. Április 11.-én az, ami a nemzetek léikéből forrott elő, csak nálunk lett királyi pecsét és törvénybe iktatás által jogrenddé sűrítve és törvénycikkeinkben elraktározva alkalmasabb időkre. Mintha már közelednék a perc, amely meghozza az óhajtott törvények használatba vételét 1 Vagy csak véletlenül fordult rájuk a szem s úgy kell már őket tekintenünk, mint avult régiségeket ? A közigazgatási bizottság ülése. Esztergom varmegye közigazgatási bizottságának szerdai ülésén, melyen Beniczky Ödön főispán elnökölt, Pál- kovícs László h. alispán terjedelmes havi jelentésben számolt a vármegye közélelmezési viszonyainak mos- tóhaságáról. Nagy vonásokban vázolta a szappan, petróleum és zsír hiányából eredő nehézségeket, amelyekhez járul még a burgonya és a hüvelyesek nagy hiánya. A nehézségek leküzdésére vonatkozó felterjesztéseire míg meg sem érkezett a válasz, de már itt van az uj rekvirálási rendelet, mely április 25-ig foganatosítandó. Ugyanezen idő alatt zajlik le egy héten át a sorozás, 10 napon át a lóosztályozás, továbbá a nép- és állatszámlálás . .. A jelentés felolvasása után a h. alispán élőszóval még kiegészítette a jelentésében foglaltakat. A katonai rekvirálást időközben elrendelték s a kormánybiztos csak úgy hajlandó ettől elállni, ha az eddig egybegyűlt 43 vagon legalább 80-ra kiegészül. E célból sürgősen intézkedett, hogy a vármegyét amennyire lehet, ennek borzalmaitól megkímélje. Az alispán szavaira Beniczky Ödön közölte a bizottsággal, hogy a katonai rekvi- rálás hogyan folyik le s a maga részéről is felkér mindenkit, hogy saját hatáskörében kövessen el mindent a tatárjárásszerű katonai rekvi- rálás elkerülésére. A bizottság ezután a rendes havi jelentéseket vette tudomásul. A kath. gyermek védelemért. Az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör három nagybőjti népakadémiájának jövedelmét tudvalevőleg a Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve javára ajánlotta fel. A kör választmányának ezen dicséretes elhatározása folytán a vigalmi bizottság 161 K 60 fillért fizetettbe a kath. gyermekvédő egyesület pénztárába. Uj népszámlálás. Kormányrendelet értelmében a közélelmezés tervszerű intézhetése céljából a polgári népességet 1918. április 15 iki állapot szerint április 16—20 napjain össze kell Írni. Ugyanakkor összeírják a szarvasmarha-, ló-, sertés- és juhállományt és fel kell venni április hó végéig a vetésterületet is. A számláló biztos teendőivel elsősorban a néptanítókat bízzák meg. akik e megbízatást a megállapítandó külön díjazás mellett — mint egy másik hírünk közli, — elfogadni és teljesíteni kötelesek. Az állatvédő egyesület közgyűlése. Az Országos Állatvédő Egyesület Esztergommegyei Fiókja Esztergom szab. kir. város közgyűlési termében f. hó 12.-én délután 5 óra kor közgyűlést tart. A társadalom a gyermekszanatóriumokért. A magyar gyermek- védelem egyik legfontosabb ágazatának, a beteg gyermekek megvédésének ügyét szolgálja a „Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület,“ amely most számol be Dr. Fodor Oszkár kir. tanácsos, főigazgató jelentésében háborús tevékenységéről. Ezen intézetben is, mint az egyesület másik balatoni szanatóriumában Almádiban, díjtalanul kezelik a nemzet beteg kisdedeit, akiket kísérőjükkel együtt ingyen vasutijegy308/918 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János gyei is ellát a Gyermekszanatóriumok központja (Budapest, VIII., Sláhly-n. 15.) ahová a bélyegtelen felvételi folyamodások intézendők. — Balatonszabadin legelsősorban hadiárvákat, fogságban sínylődök, rokkantak és katonai szolgálatot teljesítők kisdedeit veszik fel. Amikor olcsóbb lett a felnőttek halála, drágább a gyermekek élete, akkor a Gyer- mekszanatóriüm kormányzó-tanácsa csak azt kéri a nemzet társadalmától, hogy gondoljon némi adománynyal ama védetlen gyermekvilágra, amelynek megmentését az első magyar gyermekszanatórium feladatául tűzték. Adományok a fenti címre küldendők. Felhívás a vármegye tanítóságához, A vallás es közoktatásügyi m. kir. miniszter f. évi március 30.-án 56,236. sz.- alatt a Néptanítók Lapjában rendeletet tett Közzé, mely minden iskolának megküldetett. Ezen rendelet szerint mindazon elemi iskolákban, melyeknek tanítói az 1210. sz. M. E. kormányrendelettel elrendelt összeírást foganatosítják, a tanítás f. évi április hó 16-tól 20-ig szünetel. Ezen idő alatt tehát vizsgálatok nem tarthatók az iskolákban. Esztergom, 1918. április 6. Dr. Pa- cséri Károly kir. tanácsos, v tanfelügyelő. A „Vasárnapi Újság“ március 31-iki húsvéti száma pompás képek nagy mennyiségét közli a Műcsarnok tavaszi tárlatáról, a : Várszínház átalakított nézőteréről, a terített asztalok kiállításáról stb. Pékár Gyúla érdekes vallomásokat irt az otthonáról fölvett képekhez. Szépirodalmi olvasmányok: Szemere György regénye, Radó Antal verse, Lakatos László novellája, Schöpflin Aladár színházi cikke, Kürthy Emil cikke (képekkel) egy nálunk hadifogságban élő orosz festőművészről; Bennett humoros angol regénye. Egyéb közlemények : aktuális képek s a rendes heti rovatok. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 10 korona'. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fillér. Esztergom sz. kir. város Köiélelm, Hintáitól. ad. 555/1918 K. É. szám. Hirdetmény. Felhívom Esztergom szab. kir. város közönségét, hogy az Önkéntesen felajánlott gaboi/a, illetve teimény mennyiseget, a város közélelmi hivatalába sürgősen szállítsák be. Egyben értesítem mindazokat, akik önkéntes felajánlást nem tettek, hogy szintén gabona, liszt vagy hüvelyest ajánljanak fel s szállítsák be a fenti hivatalba, mert ellenkező esetben ellenük a rekvirálást a legszigorúbban fogom elrendelni. Esztergom, 1918. április 10. Dr. Antony Béla polgármester. Hirdetmény. Az Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző Egyesülete (Simor János-u. 56. sz.) berendezési tárgyai: 2 billiárd, zongora, asztalok, székek stb. április hó 14.-én azaz vasárnap délelőtt 10 órakor, önkéntes árverés utján el fognak adatni. ucca 18—j*o. szám.
