Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 25. szám
Esztergom, 1918. XL. évfolyam 25. szám Vasárnap, április 14. SZERKESZTŐSÉG?* .ES KIADÖHIVA ! AL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEM! RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KŐ.DENDŐK. FELELŐS SZERKESZTŐ : FÖMUSKATÁRS : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. NYILTTER SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Népünk irányítása. Tagadhatatlan, hogy az állattenyésztéssel és élelmi szerek termelésével foglalkozó vármegyei parasztságunk a négy háborús esztendőben rendkívül megvagyonosodott. Ezt az örvendetes jólétet azonban nem a meggazdagodás lázas mohósága vagy az árdrágítás szertelensége lendítette föl, hanem derék népünk példás szorgalma, példátlan igénytelensége és kiváló életrevalósága. Szomszédos vidéki takarékpénztáraink évi forgalmának legelső rovatai a betétek óriási összegét jelentették. Sokan azonban, főképen a gya- nuskodó falusi hadiasszonyok a folyton gyarapodó tömérdek pénzt inkább az almáriumba rejtik a hazatérő gazda jutalmazására és meglepetésére. Végtelen sok százezer korona gyűlt össze egyes falvainkban a hadba kelt vitéz kisgazdáink serény családtagjai, szorgalmából,} akik egyedül az áldásos mezei munkában találtak eddigi vigaszt. A levélíráshoz szokott asszonyok és öregemberek-az újságolvasáshoz is hozzá szoktak négy év alatt. Majd mindenki tudja ma, ki a termőföldet munkálja, hogy mr a többtermelés vagy egyéb újabb gazdálkodási reform csinja-binja. Mig a mintaszerű szomszéd Pestmegyében több életrevaló falu érdekeltsége közös szántó-, vető-, arató- és cséplő-gépeket szerzett, addig nálunk nem adott még életjelt a haladásról. Azért fogyatékos ma is a mi földművelésünk elavult munkája. Lapunk már megfújta lélekébresztő kürtjét gazdasági egyesületünk irányában, mert hajdan épen ez a tekintélyes szervezet irányította vármegyénk kisgazdáit. v Ma már a beszédes tények ser- keintsék gazdasági egyesületünket például arra, hogy népünket gazdasági gépek beszerzésével irányítsák. Minden faiunk szívesen fogadná gazdasági egyesületünk kezdemenye- zését, mert a pesti ügynökökhöz semmi bizalma sincsen. Gazdasági egyesületünk első sorban a hazai gyártmányú föld mívelő gépek címét és árjegyzékét bocsáthatná népünk javára. Mindenhol készpénzzel fizetnék e legüdvössebb befektetést. Mindenütt akadna olyan okos öreg gazda, ki az esztergomvármegyei gazdasági egyesület irányítását végrehajtaná. Többet ér ma egy marék jócselekedet, egy véka jószándéknál, többet a tény minden papirosnál és tintánál. Népünk irányítása egyébként vármegyénk és szekesvárosunk jólétének jövőbeli biztosítását jelentené. Figyelő. Esztergomi felső kereskedelmi iskola. Örömmel^olvastam e lapok 22-ik számában városunk érdemes szülöttének, dr. Nógrády Jenő tanárnak a fenti cim alatt irt cikkét. Teljesen osztom földinknek azon nézetét, hogy Esztergom legelső sorban mint iskolavaros jöhet számításba és igy főkép iskoláinak fejlesztésével szerezhet nagyobb forgalmat és tekintélyesebb, boldogabb jövőt. Bár arról lehetne már szó, hogy az esztergomi hath, egyetem alapjait kezdik lerakni. Sajnos, ez ma még csak a város ügyei iránt melegen érző polgárok merész álma és igy most csupán a létesítendő felső kereskedelmi iskoláról beszélhetünk. Igaza van Nógrády tanárnak, hogy „Az iskola egy városban soha sem sok.“ Én pedig ehhez azt teszem hozzá, hogy minden jól szervezett iskola csak hasznot hoz a városnak. Gondoljunk csak arra, hogy a mi eddigi középiskoláinkban is hány idegen tanuló fordul meg éveként, ezek és hozzátartozóik mily forgalmat teremtenek a városban, hány egyénnek és családnak adják meg az élet- fenntartáshoz szükséges anyagi esz közöket ? Mily kényelem, megnyugvás és megtakarítas a helybeli szülőkre nezve az, hogy fiaikat itt helyben, a sa jat vezetésük és felügyeletük alatt nevelhetik legalább az egyetemig ? Hány jeles tehetségű, szegény helybeli fiú maradt volna földművesnek, vagy kisiparosnak, ha nem lett volna alkalma jtthon, a szülői háznál, úgyszólván ingyen végezni tanulmányait és ezáltal hasznos, nagy férfiúvá felemelkedhetni ? Ugyanilyen áldásos hatása lesz a jelső kereskedelmi iskolának is, amelynek lérbsúéséhez szükséges, hosszabb időt igénylő előmunkálataival már néhány éve komolyan foglalkozom. A terv az Esztergomi Takarék pénztárból, valamint az elnökségem alatt álló Kereskedelmi Társulattól indult ki. A Kereskedelmi Társulat tagjai már évek óta követik azt a helyes eljárást, hogy az elavult újévi ajándékok helyett a kereskedelmi iskolára adnak újévkor megfelelő kisebb- nagyobb összeget, ebből, valamint a helybeli és párkányi pénzintézetek évi adományaiból, végre egyesek befizetéséből 8 évi elnökösködésem alatt 30.000 K.-t gyűjtött a Kereskedelmi Társulat a felső kereskedelmi iskolára. E nemes törekvést készül megkoronázni két év múlva az Esztergomi Takarékpénztár azon, ez évi közgyűlési határozatával, mely szerint az intézet 75 éves jubileuma alkalmával 50.000 K.-t óhajt az Esztergomban létesítendő felső kereskedelmi iskola létesítésére letenni. Ezekkel az alapot megvetettük volna és igy majd a város közönsége, de főkep a halóság támogatásától fog függni, vájjon, a szép és üdvös terv megvalósítható lesz-e ? És itt mindjárt hangsúlyozottan kiemelem azon tényt, hogy a kereskedelmi iskolák költségei, az aránylag tekintélyes tandíjakból nyernek fedezetet, annak fenntartása tehát a nagy közönséget nem fogja terhelni. És ha figyelembe vesszük, hogy városunkhoz csak a pozsonyi, győri es budapesti iskolák vannak legközelebb, a budapesti veszélyes légkörbe pedig nem szívesen küldik a szülők a zsenge ifjakat, bizton te- mélhető, hogy az esztergomi felső kereskedelmi iskola kellő látogatottságnak fog örvendeni. Bizonyító példa erre a 7 év előtt felállított női kereskedelmi tanfolyam, melyet tisztán a tandíjakból adminisztrálunk. . Azonban már ezen gyenge vállalkozásunk is fényes tanúságot tesz a kereskedelmi iskolák üdvös voltáról és áldásos hatásáról, mivel ez, a rövid 7 év alatt több mint 250 tanulónőt vezetett be a g5%korlati reális életbe és ezek közül közel 160 fiatal leánykát juttatott tisztességes becsületes keresethez. Mert az állást vállaló 160 növendékünk evenként megközelítőleg 200.000 K fizetést élvez. És hogy ez mit jelent a mai drága világban azt bővebben magyarázni teljesen felesleges. Visszatérve a felső kereskedelmi iskolára, tervem az, hogy az Esztergomi Kereskedelmi Társulat égisze alatt létesülne, n Egy fedél ala óhajtanám hozni a Kereskedelmi Társulat hivatalos helyiségeit, a felső kereskedelmi iskolát, a kereskedelmi tanonc iskolát, ^ női kereskedelmi tanfolyamot és a kereskedő ifjak egyesületét. Esztergom szabad ki ályi város, mint erkölcsi testülettől csupán telket óhajtunk kérni. E célra legalkalmasabb volna az Obermayer féle Széchenyi téri ház, melyet egyenesen e célzattal igen jutányosán, 13.000 forint vételáron juttattam a város birtokába és melynek telkén a „Kereskedők Hagje“ célszerűen volna elhelyezhető. Sokat lehetne még e tárgyról irni, de mivel cikkem már úgyis hosszúra nyúlt, itt csak a'rról a kedvező hatásról emlékezem meg, melyet egy felső kereskedelmi iskola felállítása a helybeli kereskedelemre és az any- nyira óhajtott nagyiparra gyakorolna. Végül még cs3£ azt óhajtom különösen hangsúlyozni, hogy mi, kik az ügyben fáradozunk, a felső kereskedelmi iskolát csakis a főreáliskolánk sértetlen fenntartása mellett óhajtjuk létesíteni; és igy azon áldatlan ideához, hogy a főreál esetleges megcsonkításával szerveztessék fc a kereskedelmi iskola, sem a Kereskedelmi Társulat, sem a Takarék- pénztár, sem a város fejlődését szivükön viselő polgárok nagy része, — köztük elsősorban csekélységem, ki a reáliskolának hálás tanítványa — hozzá nem járulhatna és segédkezet nem nyújthatna. Esztergom, 1918. április 11.-én. Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarékpénztári igazgató, kereskedelmi társulati elnök. Az Esztergommegyei Gazdasági Egyesület e hó 10.-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyet választmányi ülés előzött .meg. A közgyűlést Erős Rezső elnök nyitotta meg, meleg szavakban emlékezve meg az egyesület elhalt tagjairól. Elnöki megnyitó beszédében vázolta a gazdasági egyesület 1917. évi működését, mely a háborús viszonyok miatt csak szűk körben mozoghatott, de az adott körülmények között is* igyekezett a megye érdekeit szolgálni.' A közgyűlés 3 évi idő tartamra megválasztotta elnöknek Erős Rezsőt, alelnöknek Hajdú István és Kobek Kornélt, pénztárosnak Pirhala Imrét, továbbá a megüresedett 10 választmányi tag helyét töltötte be. A vármegye megkeresésére ló- tenyésztési bizoitságátis megalakította, amelynek elnökévé ifj. Luczenbacher Pált, alelnöknek Redly Gyulát választotta meg.. Az 1917 évi pénztári számadás felolvastatott s azt a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Elnök ajánlatara az egyesület készpénz vagyonából 25 drb. Hangya
