Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 2. szám

* S-1918. január 6.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

LAPUNK NÉGY ÉVTIZEDE.

(Hírlapirodalomtörténeti vázlat.) Irta: Dr. Kőrösy László, az „Esztergom és Vidéke“ megalapítója

III.

Mikor az 1872. ipartörvény életbe lépett, a régi céhrendszer meghalt. A zűrzavaros állapotok megszüntetésére az állam az önkormányzatot magukra az iparosokra bizta. Háromszáz iparosunk uj testületé alakult meg ekkor. A korszakalkotó Ipartestület Dr. Földváry István biztos elnöklete alatt igy keletkezett: Elnök Dóczy Ferenc. Alelnök : Bayer Ágost. Pénztáros: Lieb Béla. Jegyző : Niedermann József. Tisztb. ügyész: Dr. Helcz Antal. Elöljárók : Aszling Ignác, Brandveiner Sándor, Dudás Ferenc, Feher Antal, Fekete Gyula, Horn Adolf, Kovács Albert, I. Magyary László, Mányóki László, Milakóvszky István, Misitz Antal, .Muratti József, Pelcmann Ignác, Petrik József, Platz Mátyás, Popp Alajos, Reiter Jakab, Sátori Imre, Schneider Károly, Schönbeck Mihály, Szerencsés János, Tóth István, Waldvogel József és Weichsler Vilmos.. Póttagok : Farkas Tivadar, Lovászy István, Plesch János és Putankó István. Számvizsgálók: Draxler Alajos, Gyurkóczy Antal és Wanitsek Rezső. Lajstromellenőrzők: Helcz

János, Rudolf Mihály és Stern Mark. Inasiskolalátogatók : Dóczy Antal, Kollár Mihály és Schönbek Mihály. Iparosműhely vizsgáló: Dudás

F., Kovács Albert es Viola Antal. Gyárak szemlélői : Bayer A., Grósz Ferenc, Magyary L., és Waldvogel József.

A farsangot dalegyesületünk nyitotta meg, mikor Verseghy Róbert hegedűs jogászunk uj csárdását mutatta be Jónás Pali. A tiszti estélyek — olykor piknikesen — két hetenként ismétlődtek. Zenei Körünk estélyét gr. Majláth Gy. főispánunk is meglátogatta.

A dalegyesület humoros estélyén a Fürdő vendéglő nagy és kis terme zsúfolásig megtelt. Rendkívül mulatságos volt a kínai zenekar, a kártyakvartett, az olasz vonós négyes meg a menazséria fölvonulasa. A mekkai zarándoklatot Blaha keleti ötlete rendezte. A katonazenekart a kacagás túlharsogta. Perényi Kálmán Dalárdacsárdást komponált.

A polgári ifjúság rendes bálja rendes sikerrel végződött. A menyecskék bálján már az egész polgárság szine- java mulatott. Olvasókörünk társasvacsoráját az elnökön kívül Maun Honór, Dr. Machovits Gy. és Eütier Elemér ötletes fölköszöntői fűszereztek. Dr. Fehér Gyula rendezésével pedig színre került Kútkén vidám népjelenete. Még a régi szigeti vendéglő törzsvendégeinek farsangoló családjait is meglátogatta Karnevál herceg.

Előkelő farsangi ebédet rendezett István Bácsi, Majer püspök, ahol tizennyolc ur nevében Takács Géza mondott fenomenális köszöntőt a nyájas főpap vendégszeretetéért.

A megyei tűzoltóság Reviczky Győző leleményeivel álarcos-bált rendezett, melyre városi tűzoltóink is kivonultak.

A hosszú farsang különleges csattanója lett, hogy Pap János polgár- mesterünk, ki már hónapok óta „szívbaja“ miatt szabadságot élvezett, mint az esztergomi agglegények generálisa, saját diogénesi lakásán kelt össze Adorján Örzsével. Az esketést Varga Márk gvardián, a vőlegény kebelbarátja végezte. Tanúként Adorján István és Tóth András szerepeltek valami huszonnégy pár csizma társaságban.

Pesti Ihász Lajos középszerű szín- társulata farsang végén érkezett. Elavult szerelmese volt Aranyosy Gyula (kit még gyerekkorunktól ismertünk.) Andráséi népszinműénekes újoncként mutatkozott be. Nagy Linda énekesnő és Lorándy komikus pedig a karzatnak játszott. Tömérdek üres ház után Sólymost Elek jószive iparko dott a társulatot néhány vendégestéjével gyámolítani, mikora Tót leány Misujában és aranyos felesége Han- kában telt házat vonzott. A Lumpá- ciusz Vagabundusz bohózat és a veteránok c. népszínmű Sólymosié k mágnes: erejével ismét telt kasszákat varázsoltak. Ihászék -utolsó injekciója volt Barta Árpádunk Váltó és keresztlevél c. premiérje, mely legalább az útiköltséget teremtette elő.

Különb élvezethez volt szerencsénk a Zenei-Körben. Az egyik böjti estélyen a zenekar Mozart Varázs fuvolájának nyitányát játszotta. Azután Sipos kedvelt tanítványa Rá dér Irma k. a., mint vendég Bellini-bői és magyar népdalokból énekelt. Haydin négyese es a szavalat után pedig több zongorajátekos közül az ifjú Kobek K. magyar népdalait tapsolták meg.

Dalegyesületünk július elején két propelleren kirándulást rendezett Vi- segrádra, ahol nyolc órakor Vojnics Döme tanár szent miséjét hallgatták meg melyet a vegyes énekkar kisért. A piknikes reggeli után a romokat tekintettek meg, azután dé.ben háromszáz adag gulyást meg csuszát szolgáltatott ki Pap József vendéglője. Mikor katonazenekarunk táncra zen- dített, mar több vendéggel gyarapodott, társaságunk. Az esti hangverseny után tűzijátékban szórakoztunk. Másnap kész halászlé örvendeztette meg a vízhordó leányokat.

Augusztus elején nevezetes népg\ illésben volt részünk. A több ezernyi néptömeg a városháztéren elnökül választotta Beliczay Gyulát és engem jegyzőnek. Polónyi Gézát óriási éljenzéssel üdvözölték. .Azzal kezdte, hogy a mi főgimnáziumunkban tanulta meg a hazaszeretet tudományát, meiy ma ide rendelte. Mert Egerben az osztrákok nemzeti zászlónkat becstelenítették meg. Kolozs várt összekaszabolták a tisztek Bariba Miklós lapszerkesztőt és mikor a törökökkel éreztünk a bécsi lapok ilyen gúnyos üdvözleteket intéztek hozzánk : Die Türken sind vernich tét 1 Wir gratulieren! Színig megtelt türelmünk pohara, mikor a budai temetőben hőseink sírjait koszoaiztuk meg Janszky nevű osztrák tiszt ugyanakkor a Henzi szobor előtt tüntetett kartársaival. Báró Gyulai Edelscheim fővárosi parancsnokunk velünk érezvén, nyugdíjba került és Janszky soron kívül előlépett. Ez eilen a gyűlöletes osztrák szellem ellen tüntetett először Budapest másodszor pedig az ország régi fővárosa Esztergom. Magán az országgyűlésen is megbélyegezte Tisza Kálmán azt a tűrhetetlen állápotot. Népgyűlésünk azután elhatározta, hogy csatlakozik fővárosunk tiltakozásához és írásbeli rezelúciónkat a képviselőháznak Polónyi Géza nyújtja be.

Hatalmas piramisként emelkedett ki Simor János hercegprímásunk országra szóló aranymiséjének jubileuma. Hónapokig készültünk erre a magasztos ünnepre. Mint a Magyar Szaión munkatársa, szerencsém volt Simor első autogrammját Buda föl- szabadulasára irt cirkuláréját bemutatnom.

Okt. 24.-én jelent meg vezércikkünk, a nagy ünnep Prológja. Negyed napra ünnepi számunk a jubiláns legújabb arcképét közölte Dr. Földváry István ódája keretében. <5/- mor aranymiséje c. közleményünk bemutatta korszakalkotó hősünket szülővárosában, kiadta életrajzát, jellemezte mint gazdát, méltatta mint műértő Maecenást és hírneves alkotásait dicsőítette.

Városunk ünnepi közgyűlésén Ho ráuszky Nándor országos képviselőnk is megjelent a diszmagyarruhás tisztviselőnk és az ünneplő öltözékes képviselőnk közt. Dr. Helcz Antal pol. gármesterünk magasröptű ünnepi szónoklata után hintókon robogtunk a primási palotába, ahová valameny- nyi hatóságunk, egyesületünk és intézetünk üdvözlő küldöttségei gyülekeztek.

Ferenc József királyunk az ő koronázó hercegprímása aranymiséjére Gödöllőről érkezett Tisza Kálmán min. elnök kíséretében városunkba. A pályaházban főkáptalanunk és vármegyénk fogadta. A hercegprímás üdvözlése után Őfelsége először is uj főgimnáziumunkat szemlélte meg, ahol Vaszary Kolozs főapát hódolt az apródok es a bencés tanárikar társaságában. Azután a kaszárnyába hajtatott és onnan már a díszebédre. A király Simor kalauzolásával meg tekintette a főszékesegyházat és Szen^ István szülőhelye kápolnáját. A básL tyáról pedig sokáig gyönyörködött" festői tájképünkben.

Sok száz távirat közül is kisugárzott Erzsébet királynénk és Rudolf trónörökösünk meleg üdvözlete. A tömérdek vidéki és fővárosi vendéget részben a primási palotában, részben a szemináriumban, részben a Fürdő vendéglőben, részben pedig a kanonokoknál és plébániákon látták el díszebéddel. A hódolati föliratok, albumok és műtárgyak külön termet foglaltak el.

Ezen a feledhetetlen nagy héten valóban Esztergom ősi dicsősége támadt föl, mikor zászlós uraink, főrendjeink, országházunk, érsekeink, püspökeink és városaink követei jelentek meg. Soha fényesebb arany- misét még nem ért meg senkisem hazánkban. Diadalkapus nemzeti lo- bogós és kivilágított városunk királyunk tetszését is megragadta. A fővárosi sajtó tömérdek képviselője külön helyiségben örökítette meg a nagy eseményt.

Az aranymise másfelszáz emléke valóságos múzeummá gyarapodott. Külön tárcáimban számoltam be erről az ajándék tömegről legelőször. Első sorba került XIII. Leó pápánk domborműves arcképe. József kir.

herceg kazulája. A fejedelmi ajándékot vett Budapest katolikusai fölséges pásztorbotot ajánlottak föl. Herceg Eszterházy Miklós remek szuperpel- líciummal és aranyhímzésű stólával hódolt. Lippert mesteri jubiláris- gyűrűt stilizált. Litzenmajer festőművészünk olajfestményű faldísszel kedveskedett. Lollok József a Pázmá- neum igazgatója művészi szentségtartót ajánlott föl. Bankó püpök pergamenlapokon hercegprímásunk művészeti alkotásait méltatta megfelelő kiállítású albumában. Venczell A., a budapesti központi papnevelőintézetünk rektora emlékkönyvében huszonnégy aranymisés esztergomi érsekünket sorolta föl Simor előtt.

Székesfehérvár szépei pedig gyönyörű szőnyegbe himezték szülóföl- di hódolatukat. A diszalbumok, az ékes föliratok, a díszpolgársági oklevelek. az ünnepi ódák, az emlékkönyvek, a zeneművek, a műtárgyak és bokréták egymással versengtek.

Budapest, Esztergom városa, a győriek, a primási gazdatisztek disz- albumai elsőrendű alkotások voltak.

Főegyházmegyei papságunk Emlékkönyvét Lippert tervezte. A Si- mor-Album-ba. Séda E. irt életrajzot és műalkotásait illusztrálva mutatta be a szerkesztő bizottság elnöke Majer István püspök. Főgimnáziumunk értékes albuma ódáját Romó- csy József írta, mely után egy latin és görög óda következett. Földváry István himnusza épen olyan megkapó benne, mint a díszbeszéd. Sőt még jeruzsálemi bor is érkezett a hires jubileumra.

Sujánszky A. prélátus és egyházi költő igazi költői gondolatot valósított meg, mikor a nagy ünnep esztergomi szellemi rendezőit megvendégelte: Dr. Csernoch J. primási titkár, Dr. FeichtingerS. kir. tan., Dr. Földvári J. városi főügyész, Dr. Kőrösy László szerkesztő, Mattyasóvszky Lajos primási számvevő- Dr. Ozorai J. pr. levéltáros, Dr. Rapcsák I. pr. főorvos és Séda Ernő pr. jegyző ekkor együtt örvendezett a házigazdával az országos hírű jubileum sikerének.

Az aranymise emlékére írtam és adtam ki Laiszky János elsőrendű könyvnyomdájában tizenöt ív terjedelemül és hirminc eredeti képpel díszített Ahnanahonvdt, mely szülővárosunk múltját és jelenjét tárgyalta. Simonó1 irt fejezetemben Vitéz János szellemét, Bakáts T Ízlését és Pázmány P. tevékenységét méltattam benne.

Naptárunkban megjelent Beszédes évszámok c. értekezésem Simor arcképével. Földváry J., Lithvay Viktória, Rudnyánszky Gy. és gróf Vay S. költeményeivel, Balázs S., Síkor Margit elbeszeleseivel es A visegrádi remete c. tárcámmal, Burány G. A rómaiak házasságkötése c. kultúrtörténeti értekezésén kívül.

Augusztus végén a .várhegyi ősi Szent István kegyhely oltárán mutatta be egész csöndben az aranyjellemű Majer István püspök az ő arany- miséjét. Ekkor rokonsága remek ke- hellyel lepte meg, Simor J, pedig személyesen nyújtotta át lakásán azt az aranyláncon függő aranykeresztet, melyet lippert udvari művesz stilizált-