Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 2. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1918. január 6. Remek tartalmú és kiállítású imakönyvet irt Dr. Walter Gyula Üdvöz- légy Mária címen májusi ájtatossága- inkra, melyeket nálunk Meszlényi Gyula honosított meg. Az esztergomi Írókról terjedelmesebb életrajzi és bibliográfiái tanulmányt irt Perger Lajos, melyet ugyanakkor kezdtem közölni, mikor lapunk tárcájában A kiröpiilt galamb c. első regényemet mutattam be. Munkácsy Kálmán első szépirodalmi kötetét, a Hosszú estéken c. no vellakat épen olyan rokonszenves bírálattal .fogadta fővárosi sajtónk, mint A szív életéből c. második kötetet. Kiszlingstein Sándor könyvkereskedőnket bizta meg a magyar könyvkereskedők egyesülete az 1875—85-ig terjedő magyar bibliográfia összeállításával. Perger L. Néhány szó a gyümölcstenyésztés érdekében c. olvasóköri előadásait Gazdasági Leveleink közt népszerűsítettük. Egész városunk őszinte kegyelettel búcsúzott el fíulényi Ferenc kir. városi karnagyunktól, a kiváló zeneszerzőtől és enektanártól, sok nemzedék hálájává!. Dalegyesületünk az érdemes férfiú sírja előtt az ő saját gyászdalát énekelte. Lapunk teljes számát foglalta el hercegprímásunk ez évi Szent-István- társulati hatalmas megnyitó elnöki szónoklata. Ugyanekkor rendelte meg püspöki karunk Stróbl Alajos műtermében hercegprímásunk mellszobrát. Takarékpénztárunk kegyelete fös- tette meg Löschinger ecsetével Hitter Ferenc és Frey Vilmos, az első igaz gatók arcképét. Hazafias érdemeit gyarapította Dr. Feichtinger Sándor, mikor négyezer darabból álló herbáriumát Szegednek ajándékozta. A kenyérmezői birtokot bánréti Fuchs Miksa vasúti igazgatótól me gyeri Krausz Izidor vásárolta meg. Az ismertetésre beküldött uj könyveket Olvasóasztal c. rovatunkban soroltuk föl. A nevezetesebb műveket irodalmi Levelünk bírálta. Rendes ro vataink maradtak : az Esztergomi Le~ vél, Gyöngy élet, Fővárosi Levél, MozaiK, A nőkről a nőknek és a Jégvirágok Uj rovatot nyitottunk, Gsa/m>A-unkban, hol újabb tehetségeinket mutattuk be Ez évben már Munkácsy Kálmán legtevékenyebb munkatársunk lett. Dr. Földváry I. Kereskedelmi Társulatunk összes életjeleiről tudósíiott minket. Niedermann J. borászati és városházi cikkekkel serénykedett. Németh Viktor Esztergom vármegye száz év előtti helységneveit böngészte össze számunkra. Vezércikkíróink anyaga a postata karékpénztár bírálata, a szereplesi viszketeg, a külföldi lottózás, a demokrácia és ifjúságunk buzdítása a katonai pálya körül forgott. Vidéki Szálán c. vezércikkemet valamennyi szomszédlap átvette, sőt Vácott, Szent- királyi Albertné vezetése alatt a városi közművelődési egyesület az eszme megvalósításához fogott. Bársony István tárcánkban méltatta Rudnyán- szky Gyula Fényben-árnyban c. uj költeménykötetét. Háber Sándor, a mi első irodalmi tanítványunk, már egész életrevaló holmit írogatott a pesti lapokba. Eseményszámba ment Munkácsy Kálmán Felhő és veröfény c. lapunk első regényének tárcánkban való megjelenése. Kempelen Farkas honvédtiszt és poéta költeményeivel jelentkezett. Síkor Margit, Toldy Ferenc győri unokája, ki Apró-cseprő Históriák c. ötletes művével tűnt föl, szinté:", munkatársaink közé lépett. Az öreg Meszéna János fiatal lelkesedéssel írogatta nekünk mindazt, ami „legsürgősebb tennivalónk.“ Major János ipariskolai igazgató a mi lapunkat használta propagandáira. Poliákovics J. szobi plébános a magyarosodásról irt. Egy szemtanú : „Világos után, esztergomi történet 1848-ból“ szokatlan föltünést keltett. Burány Gergely előkelő munkatársunk pedig maradandó becsű tárcát irt „ A régi rómaiak hírlapjairól.“ * * * Kedélyem. Azt mondják hogy a kedélyem Komor, mint a felhőterhes ég S mint a morajló tengermélyen Kavargó örvény oly setét. Való 1 . . . Igaz . . . Sötét az mindig ; Felhős ég s örvény életem, De hisz fent millió csillag fénylik S lent százezernyi gyöngy terem. Gelléri Mór. * * * Nyílhegyek. Sir irat. Itt, lásd mártír nyugszik, minijükért aki küzdött. Úgy gyilkolták meg ezt a szegény uzsorást. Pazarló főúr sírirata. Tenger adósságomból én csak egyet fizetek meg: A természetnek, mely- lyel adósa valék. Egy tanárra. Nagy tudományod öt tized évi munka gyümölcse. Kell, hiszen öt tized év, hogy te leírni tanulj ! Háber Samu. * * *• Szép holdvilágos... Szép holdvilágos este volt, Benéztem ablakodba : Egy elhervadt csokor fölé Volt kis fejed hajolva. Búsan néztél magad elé S egy könny hullott kezedre •. . Szegény leánykám ! Talán az én Nevem jutott eszedbe. Kempelen Farkas. * * * Erdélyi cigány népdalok. (Eredetiből fordítva az fcsztergom és Vidéke számára.) 1. Piros virág az én rózsám, Be illik is ám ő hozzám ! Mint a madár a párjához, Úgy illik ő babájához. Illik kezébe a kártya, Be sok pénz is ragad rája !, Épen mint az édes anyja Mindig rendin van a dolga . . . II. Nagyon, nagyon jó a férjed ! De szivem ha őt. nem érted! Adj neki csak pálinkát, Akkor aztán nyugtot hágyIII. Ügyes bányász látja csak : Mi az az arany, mi salak, Özvegy ember tudja rég : Mit ér a jó fehérnép ! Dr Wiszlócky Henrik * * * 1888 Egyetlen elődünk sem érte meg tizedik evét. A mi lezajlott első évtizedünk eseményeit nemcsak irányítottuk, hanem évfolyamainkban meg is örökíúettük. Át hidaltuk a legkezdetlegesehb zsurnalisTikai állapotokat a kedvezőbb jövő felé. Egyébként városi és vármegyei értelmiségünk, művelt polgárságunk és népünk tanultabb vezetőinek képviselői maradtunk. Nemcsak előkelő fővárosi Íróink lelkes közreműködésével értük meg első jubileumunkat, hanem összes számbavehető esztergomi tollforgató munkatársaink buzgó támogatásával is. Olvasóközönségünk érzéseit és gondolatait valamint közérdekeink sugallatát iparkodunk választékosán kifejezni. A Magyar Sionban hónapokig készülődtünk XIII. Leo pápa aranymiséje megünneplésere. Az ország ka- tolikussága közül majd két millió irta alá azt a hódolatot, mely Simor János hercegprímásunk tollából eredt. A hatalmas magyar zarándoklatot szintén hercegprímásunk vezette a Va’ikánba. A képviselőválasztás erősen hullámzott. Horánszky Nándor mérsékelt ellenzéki képviselőjelöltünket Polónyi Géza tekintélyes 48-as pártjával szemben, kormánypárti jelölt nélkül megválasztottak. A nemzet bölcse, Deák Ferenc budapesti szobra leleplezésekor ünnepi szamunkban Lévay S. ódáját és vezércikkünkön kívül fölolvasásunkat közöltük. Meszlényi Gyula. Kossuth Lajos sógora, kanonok és szemináriumunk rektora szatmári püspökke kinevezé set ünnepi cikkekben üdvözöltük. Herceg Metternich Richárdról hozmuk nyilvánosságra azt a szép hírt, hogy mielőtt bajnai kastélyából Bécs- be utazott volna télipalotájába, nejevei Herceg Metternich Paulina, szül. Sándor grófnővel, azután leányával, Pascaline hercegnővel es Bussier francia gróffal előbb Simor hercegprímásnál tisztelgett. Ritka vidéki eseményt jegyeztünk annáleszünkbe, mikor Marczell Ákos kohídgvarmati plébánosunk felszázados aldozópapi jubileumát érte meg. Ezen az ünnepen Simor János latin levélben és társadalmunk szine-java — lapunkkal együtt — melegen gratulált. Élénk mozgalomról tettünk részletes jelentést, mikor tűzoltóink a fiumei országos kongresszusukra készülődték. Másfél ezernél több tűz oltónk jelent meg városainkból. A mieink közül Dr. Helcz Antal polgár- mesterünk elnökletével és Dóczy Ferenc főparancsnokunk vezetésével a következő tag ársak utaztak : Ivanits István, Krechnyák Ferenc, Laiszky Janos, Litsauer Sándor, Pfalz József, Schwarz József, Szabó József, Szent- tamási Béla, ifj. Szerencsés Mihály és Zsiga Zsigmond. Az országos kongresszus után meglátogatták Velencét es Triesztet is és mint Fiume vendégei Abbáziát. Ez tehát nem parádés, hanem tapasztaiatos tanulmányút volt. Nepfölkelesünk érdekeben számos hivatalos közleményt adtunk ki. Ekkor keletkezett az első esztergomi repülő-kör, a velocipédisták klubbja mely az egész megyét bekarikázta. Ezt a mi szerkesztőségünk szervezte. A Sport-egyesület érdekében indított mozgalmunk szintén sikerrel járt, mert Dr. Földváry István elnöklete alatt liatal uraink uj klubbja megkezdte tevékenységét szárazon és vizen A szabadelvű part körét Dr Feichtinger Sándor létesítette. A követválasztási éles súrlódásuk után Maiina L. sajtópört indított Frey F. és Dóczy A. röpirala miatt. Szenzációs bírósági esetet tárgyaltunk, mikor városunk fia Szarvasi (Hirschorn) Samu, mint kezdő színész vendégszerepelt színtársulatunknál. Minthogy Haan Rezső lapjaban ledorongolta, a megsértett ifjú színész viszont a cikkírót az uccán megbotozta. Jóval kiadósabb hulláhaokat tor- nyositott azonban hasábjainkon And- rássy János varmegyei főjegyzőnk és Hutt Árpád munkatársunk párbaja. A főjegyző ugyanis a megyei gyűlésen megséi tette Hutt Miklós épitővállal l<ozót es ekkor jogasz fia tüzesen védte atyját nyiltterünkben. Hasonlóan cselekedett nemrégen Pro- kopp Gyula, mikor Maiina L. az ő jó atyját bántotta meg a városházán. Ez a terjedelmes nyílttéri harc már nem a nánai berekben végződött, mint nehány esztendő előtt B. Szabó Mihály barátom parbaja velem — félreértés miatt. A mozgalmas eseményeket már nem érte meg Pap János rövid „mézeshetei“ után, ki Diogenes módján, cinikusan vált meg az árnyékvilágból — nekrológunk szerint. De más hangnemben üdvözölte lapunk, mikor Waldkirch után Grivicsics Dániel lovag lett a mi ezreddesünk, mert épen olyan előzékeny urra volt szükségé társadalmunknak, hogy a jóviszony meg ne lazuljon. 26-os gyalogezredünk történetet ekkor hivatásos toll irta meg lapunk számára. A katonatiszti estélyen farsangunk még vvalzerrel kezdődött. Sétahang- vetsen37ek közt csak pincéreink sétáltak. De már a bútorok kisétálása után megkezdődhetett Karnevál herceg uralma. Waldkirch ezredesné körül a kincstári hölgyek csoportosultak. Az igazi jókedv bokrétájában azonban az igazi esztergomi vérű táncosnők egyesültek. Életrevaló gondolat valósult meg a Polgári-bálban, a hol tisztviselőink is szívesen megjelentek. A kaszinót- bál előkelő közönsége természetesen a tiszti estelyeket is megélénkítette. Dalegyesületünk rendesen hangversennyel gyantázta előbb a táncos kedvet. A Zeneikor zenés báljai ép olyan népesek volták, mint a kereskedelmi ifjak, az iparos ifjúság leleményes tancvigalmai. A Zenei kör rögtönzött farsangi mulatságán zongorázott Barta Ármin, Dr. Perényi Kálmán és Reviczky Győző, mint három legkiválóbb naturálistánk. A Három Szerecsen kávéhaza polgári bál- helyiséggé vedlett. A borcsarnoki vigalom epen olyan jól sikerült, mint a vasutasok és postások estélye vagy a diák-táncproba koronája. Választékos közönség élvezte a böjtben Wilhelmi Ágost világjárt he- gedűműművész remek előadásit. A bérletgyűjtéssel megillant Szabadhegyi Aladár szintarsulataból Bács konzorciumot szervezett. Kitűnő erői: Bácsié. Maar Júlia drámai művésznő, Demén Mari primadonna, Angyal Ilus, szende, Bács Karoly hősszerelmes, Fehérváry komikus, Rakodczay Pál jel- lemszinesz és szakíró. Az énekes darabokat katonazenekarunk válogatott tagjai kisérték. A kátyúba került Theszpisz-kordét a szép Hegyesi Mari szép szive a Nemzeti Színház művésznője segített kizökkenteni három vendégszerepével. Azután a regenyes éleirajzú Barta Árpádunk (kit Thália megszöktetett,jvigjátékot irt „A mai kor gyermekei“ címen Bácsék javára. Érdekes, hogy B. Szabó Mihály szolgabirónk azért tagadta meg a cirkusz igazgatójától az engedelmet, mert Thalin tisztelte; Reviczky Győző főszolgabiránk pedig azért adta meg, mert mindég a patáliákat szerette. Mihelyt azonban alispánunk hazaérkeze’t, a közvélemény megen- gesztelésére a főszolgabíró határozatát megsemmisítette. A kavarodás man Feleki MíkIós a Nemzeti Színház nobilis I űvészé vendégszerepeit a rokonszenves színtársulat javára. Tör éneti becsű régi magyar okiratot hoztunk napvilágra, mikor a mi molnarcéhünk 1699 — 1799. határozatait közöltük, azu’án ötvöseink 1529-én kelt céhszabályzatait mutattuk be a feledés homályából. A száz- esztendős pilismarón templomról több tanulságos följegyzés jelent meg lapunkban. (A jövő számunkban folytatjuk.) 16/918 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simorjános ucca 18 — jo. szám.
