Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 4. szám

4

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1918. január 13.

becséről, dijnokaink sorsáról, az ön- gyilkosságról és a jövő váltóiról értekeztek.

Hontvármegyében keményen tiltakoztak az ellen, hogy határközségei a mi megyénket gyarapítsák.

Dr. Acsay Ferenc városunk fia A prózai műfajok elméletéről c. hatalmas művét külön Irodalmi Levelünkben méltattuk. Burány János „Esztergomból a Dobogókőre“ c. turista tárcát irt. Dr. Faragó Gyula fővárosi gyermekorvos gyakran meglátogatta földijeit lapunkban. Dr. Katona Lajos elsőrendű szellemes és tudományos értekezéseivel örvendeztett meg. Ko- lacskovszky János néptanítónk első irodalmi kísérlete gyanánt kiadta La- iszky János könyvnyomdájában „A szerelem költészete“ c. művét, mely jórészt tárcáinkban jelent meg. Nóg- rády Jenő nemcsak csinos költeményekkel, de ötletes tárcáival gyönyörködtette olvasóinkat. Osztoics György egykori kedves tanítványom, lapunkba cigány közmondásokat fordított az eredeti szemelvények közlésével. Rigler Gusztáv még orvosnövendék korában kereste föl tartalmas tárcáival szülővárosa lapját. Szabó Géza a szalonkázásról zamatos vadászlevelet irt szabatos gazdasági cikkein kívül. „Szemelvények Sujáuszky Antal költeményeiből aranymiséje s több mint félszázados irodalmi működése emlékére" címen tisztelői 300 lapra terjedő könyvet adtak ki, melyet érdeme szerint méltattunk. Dr. Walter Gyula Zádori János emlékét mesteri könyvben örökítette meg. Dr. Fehér Gyula közérdekű tanügyi cikkeivel tűnt íöl lapunkban.

Régi kéziratot közöltünk először a budai diétáról és a tótok ellen 1791- ből. Régi magyar keresztneveink gyűjteménye bejárta Ungot, Berket. Városunk népregéi közül a hideglelős keresztét adtuk ki. Kondi Benedek érdemeit Esztergom irodalomtörténete számára kegyelettel följegyeztük. Gö- möry Lajos sorozatos tárcákkal halmozott el „A közlekedés hatásáról hírlap hírlapirodalmunkra.“ Húsvéti számunkban 25. §-ba' foglaltuk az uj Esztergom programmját. „Fekete gyémántjaink közt“ c. három dorogi tárcánk végig házalta szomszéd vármegyéink lapjait. „Szülővárosunkról11 a Magyar Szalon megbízására dúsan illusztrált meleg ismertetést Írtam. Külön lenyomatban jelent meg lapunk regénye, a „Félrevert harangok,“ mely legelső regényem, nA ki- röpült galamb11 második része volt.

A Buzárovits-cég kiadásában került ki „Katolikus költők“ c. irodalomtörténeti antológiám, mely katolikus líránkat a legrégibb kortól napjainkig mutatta be. A bírálók szerint hasonló irányú mű még nem jelent meg irodalmunkban.

* * *

Nem vagyok én...

Nem vagyok én kerti rózsa, Gyöngyvirág, se liliom,

Kéjes illat nincs szivemben Nincs tilos dal ajkimon.

Nem vagyok a zöld mezőnek Tarka vad-virága sem,

Melyre hosszan elmerengve Megpihenni tér a szem.

Hegyi rózsa sem vagyok a Jég — s hóülte bérc fokán ;

Csak szerényen, halkan nyíló Kis virág a Golgotán 1

Kalocsay Alán.

* * *

Blahánéhoz.

(Esztergom, 1889 máj. 19.)

Te az Isten jókedvének Csodálatos virága 1 Te az édes magyar dalnak Egyetlen csalogánya!

Légy minálunk üdvözölve S ünnepelve soká még,

Hogy tetőled tanuljanak A pacsirták, fülmilék 1

Kőrösy László.

* * *

A lótuszvirág.

(Heine.)

Ha izzó napsugár jő,

Lótuszvirág remeg És földre hajtott fővel Titokban az éjért eped

A hold a szeretője,

Ez életet önt belé S szemérmesen kipirulva,

Arcával fordul felé.

Az néma, mint az éjjel,

Bár küldi fénysugarát, -—

Mig illatoz s a gyönyörtől,

Majd könnyez a szép virág.

Nógrády Jenő.

* * *

1890.

Elhunyt Gróf Andrássy Gyula világhíres államférfiunk emlékét apot- heoszissal örökítette meg lapunk.

Hercegprímásunk uralkodóházi vendége volt Frigyes főherceg, ki a bécsi hajón érkezett hozzánk. Az udvar, a főkáptalan, várrhegyénk, városunk és elsősorban Givicsics ezredesünk élén tisztikarunk fogadta óriási közönségünkkel. Az ünnepi ebéden harminc vendégre terítettek.

Simör János hercegprímás 'József kir. hercegünk leányát, Margit kir. hercegnőt eskette Thurn-Taxís Albert herceggel a budavári udvari templomban Csúszka György szepesi és Steiner Fülöp székesfehérvári püspök segédkezésével. Minthogy a daliás vőlegény bájos arája kedvéért megtanult magyarul, az esketés nemzeti nyelvünkön történhetett.

Nemsokára az uralkodóház nász- hiréről tettünk jelentést, mikor Mária Valéria királykisasszonyunkat Ferenc Szalvátor főherceg vezette oltárhoz Bécsben. A hálaadó istentiszteleten főszékesegyházunkban összes hatóságaink képviselete jelent meg.

Knauz Nándor monumentális műve, a fölszentelés emlékére, a főkáptalan megbízásából ilyen címmel jelent meg „A garam melletti Szent Benedek apátság története.“ A díszes kiállítású fólíánssal a Franklin Társulat remekelt. A megküldött emlékművet külön tárcában ismertettük.

Főszékesegyházunk híres búcsúünnepére nemcsak gőzhajón, különvo- natokon hanem gyalogosan is sok ezer zarándok érkezett Szent István szülővárosába.

Megható epizódként jegyeztük föl azt, mikor Kossuth Lajos nővére, Ruttkayné, szül. Kossuth Lujza bátyja gondozására vasúti állomásunkon utazott át. Városunk lelkes hívei nevében Brutsy János üdvözölte a tisztes matrónát, kit, hölgyeink virágokkal halmoztak el.

Dr. Walter Gyula kiváló munkatársunk „Elismerést az érdemnek!“ c, lelkes vezéreikében Dr. Feichtim ger Sándor főorvosunk félszázados érdemeit méltatta. A királyi kegy a kitűnő férfiút már magyar nemességgel tüntette ki. Társadalmunk ünneplése elől azonban Nagykőrösre menekült. De azért nem kerülhette el Simor hercegprímásunk, Dr. Cser- noch János kanonok és irodaigazgató, gróf Majláth György, Majer István, Dr. Helcz Antal, Pálffy szegedi polgármester, Fehér Ipoly és Hóman Ottó főigazgató, Belóvits Ferenc dalegyesületi igazgató, reáliskolai tanárikarunk, Frey Vilmos, Szecskay Kornél, Murányiék, Dr. Weisz főrabbi, Wimmer Ferenc valamint tömérdek fővárosi tudós, orvos és egyesület sürgönyeit vagy leveleit. Mikor az

ünnepelt szülővárosába érkezett, nagyarányú bankettet rendeztek tisztelői. Dr. Helcz lelkes szónoklatát városunk szépei is megéljenezték. Orvosaink nevében Dr. Aldori Mór köszöntötte föl tüzes beszéddel a jubilánst, mire háromszáz tenyér tapsa viharzott. Ekkor Baranya Nádasdi Dr. Feichtinger Sándor boldogan ki nyilatkoztatta, hogy alig van szülővárosában olyan ház, ahol valami jót ne cselekedett volna és soha életében ilyen szép este még nem ragyog át rája. Az éljenzések elhar- sogása után Dr. Walter Gyula meleg hévvel az ünnepelt tudós családját éltette pazar metaforákban: Kertjében ő a cédrus, élettársa a pálma, a viruló rózsák pedig gyermekei ; de családiköre egyúttal templom is, melynek papjai a szülők és hívei a gyermekek. Végül az abbé finomságú Sujdnszky Antal prelátus a megjelent hölgyeket éltette költői szár- nyalású szónoklatával.

Megérdemelte hálánk koszorúját a csöndes öreg Koller József, Scitóv- szky prímás hátrahagyott szakácsa, mikor néhány ezer forintnyi megtakarított vagyonát két középiskolánk se- gítőegyesülntének hagyományozta.

Bátori Schulz Bódog hősünknek közadakozásból elkészült szép sirem lékét állította föl városunk kegyelete ott, ahol az oroszlán, a honvédsírok közt, jelölte ki a maga helyét.

Brszorád Rezső mogyorósi földbirtokos és lapunk tekintélyes munkatársa, halálát külön kegyeletes megemlékezéssel koszorúztuk meg. Ez a derék férfiú volt ugyanis első va- sutunk úttörője ; Gyászoló gyermekei közt fejeztük ki részvétünket Bezerédi Gyula barátunknak, a hírneves szobrászművésznek, ki a mogyorósi uricsalád címerét megaranyozta.

Az év végen gyászlobogó hirdette Takarékpénztárunk, városházunkon és középületeinken Frey Vilmos a legérdemesebb esztergomi polgárnak halálát. Erős oszlop dőlt ki akkor. Méltó kegyelettel temette városunk és búcsúztatta lapunk.

Dr. Fehér Gyula tevékeny plébánosunk érdeme az uj kalvaria, mely városi temetőnk fölött uj látványossággal gyarapított minket. A közadakozásból keletkezett szép kálvária gondos tervét Szilágyi L. fővárosi mérnök rajzolta. A munkálatokat Nagy Pál vállalkozó végezte Az olajfestékes horgany domborművek Müchenből érkeztek. A remek Szent Lélek-kápolnával koszoruzott vallásos mű, az idők szellemében, már művészi köntösben jelent meg Simor János — renaissance — korszakában.

Kisasszony-ünnepén szentelte püspökké hercegprímásunk Steiner Fü- lőp székesfehérvári püspököt. Ferenc József királyunk nevenapján nyitotta 'meg azután Simor János hercegprímás az uj érseki árvaházat. Az ünnepi megnyitás szónoklatát és az uj Simor-intézet leírását külön számunk hozta nyilvánosságra. Lélekemelőén hatott Főpásztorunknak az a nevezetes alkalmi nyLatkozata, mely városrészeink egyesítését biztosította.

Gróf Csáky Albin kultuszminiszterünk fenkölt szellemi élettársa irodalmunk kultusza élére állott, mikor a Műbarálok /(ö'Fét megalakította. Ezt az országos mozgalmat lapunk is lelkesen szolgálta. *

A lévaiak jótékonycélú hangversenyén két kiváló zongorásnőnk : Saá- ghy Agáta és Brenner Lujza Boro vicska Adolf kitűnő hegedűsével szép sikert aratott.

Haladás gyanánt üdvözöltük az esztergomi üveggyár alapítását. Bá- torkeszi sörünk már versenyezni kezdett a jóval drágább pilzeni gyártmánnyal. Tokodon, az uj fúrások után jóminőségű és hatalmas gazdagságú uj kőszénbányát nyitottak.

Vármegyénk önnállósagáért gyakrabban síkra kellett szállanunk, mert ellenzéki képviselőinket ilyen utón akarta megfélemlíteni kormányunk.

Forster Géza városunk derék fia concóházi komárommegyei mintabir- tokat volt szerencsénk töob számunkban bemutatnunk.

A bécsi gazdasági kiállításon figyelmes gazdasági egyesü etünk révén majd ugyanazok kaptak kitüntetést, kiket már országos kiállításunk idején megdicsértünk.

Az első farsangi eseményt Tornaegyesületünk bazáros tea-ünnepélye jelezte. A sátrakban mindenféle nektárt és ambróziát árusítottak tündéreink, sőt még saját bálilapjukat is. Kath. Legény egyesületünk két kis vígjátékkal toborzott közönséget jótékony célú vigalmára. Dr. Prohászka Ottokár rendezése biztosította a sikert. Az influnenzás farsangban a tisztiestélyen alig táncolt husz-pár pedig Bokros Károly Influenzás-Polkáját is akkor avatták föl. A tisztiestélyen különben waffenrockban táncoltatta Karnevál herceg Terpsziho- ré\ A dalegyesületi, az álarcos, a menyecske-, az olvasó-köri parasztbál szintén a járvány áldozatául esett.

A tehetetlen Terspoichóre után megérkezett Thália szekere Bokody- szimársulatával a Fürdő-vendéglő nagytermébe .Jelesebb tagjai a Bokody - páron kívül Jászay E. énekesnő, Berzsenyi M. drámai színésznő, Kiss Sándor énekes, Horkay komikus, La- tabár és Aranyossy szerelmesek. A mi vándortársulataink nagyrésze azonban védőszellemekre szorult. Ilyen jószellem jelent meg, mikor Hegyi Aranka, a Népszínház csillaga a Lili, a Vöröshajú és az Árendás c. énekes darabokba vonzotta közönségünket. Hogy pedig milyen ügyes varázsló volt az a Bokody, azt bizonyítja, hogy a Nemzeti színház egész karavánját mozgósította színpadára. A páratlan Vízvári Gyula magával hozta életpárját, Szigeti Jolánt és ünnepelt kollégáját, Csillag Terézt négy v endégszereplésre. Vizváry Pry Pálja épen úgy elragadta közönségünket, mint Fipsz-e. Az ideges nőkben azután a két vendégművésznő brillírozott. A rendező Vízvári volt. A banketet azonban már Reviczky Győző rendezte a nagyteremben, hol a nép számára is Stern Izsák népszínműben léptek föl előkelő vendégeink.

A nagyhét után Bokody zónaelőadásai már üres nyáriszinházban zajlottak le. Ekkor a jószívű Hegyi Aranka ismét fölzónázott Esztergomba és három vendégszerepléssel segített vérein. Fo linus uj népszínműve a Náni kétszer, a Betyár egyszerre került előadásra. Alig repült el a Népszínház pacsirtája, megérkezett a bonviván Németh Jóska a Népszínház deszkáiról. Első vendégszereplésén : Haluska Benedek c. fővárosi bohózatban szerzője Bartók Lajos, a jeles költő is megjelent. A második telt házban Tyukodi Lőrincnek tapsoltunk, a harmadikban pedig Rákosi Jenő Éjjel az erdőben hangulatos népszínművében már babérral is elhalmoztuk a kedvelt Németh Józskát. Bokody tehát elég édes emlékkel távozhatott a cukorgyáios Nagysurányba.

Mikor kiderült, hogy nagy művészeink inkább a mi szép közönségünk kedvére vendégszerepeitek nálunk, akkor már az óriási érdeklődés hatása állandó színház eszméjét tűzte napirendre lapunkban.

(A jövő vasárnapi számunkban folytatjuk.)

48/918 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—20. szám.