Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 4. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1918. január 13. becséről, dijnokaink sorsáról, az ön- gyilkosságról és a jövő váltóiról ér­tekeztek. Hontvármegyében keményen tilta­koztak az ellen, hogy határközségei a mi megyénket gyarapítsák. Dr. Acsay Ferenc városunk fia A prózai műfajok elméletéről c. hatal­mas művét külön Irodalmi Levelünk­ben méltattuk. Burány János „Esz­tergomból a Dobogókőre“ c. turista tár­cát irt. Dr. Faragó Gyula fővárosi gyermekorvos gyakran meglátogatta földijeit lapunkban. Dr. Katona Lajos elsőrendű szellemes és tudományos értekezéseivel örvendeztett meg. Ko- lacskovszky János néptanítónk első irodalmi kísérlete gyanánt kiadta La- iszky János könyvnyomdájában „A szerelem költészete“ c. művét, mely jórészt tárcáinkban jelent meg. Nóg- rády Jenő nemcsak csinos költemé­nyekkel, de ötletes tárcáival gyönyör­ködtette olvasóinkat. Osztoics György egykori kedves tanítványom, lapunk­ba cigány közmondásokat fordított az eredeti szemelvények közlésével. Rigler Gusztáv még orvosnövendék korában kereste föl tartalmas tárcái­val szülővárosa lapját. Szabó Géza a szalonkázásról zamatos vadászle­velet irt szabatos gazdasági cikkein kívül. „Szemelvények Sujáuszky An­tal költeményeiből aranymiséje s több mint félszázados irodalmi működése emlékére" címen tisztelői 300 lapra terjedő könyvet adtak ki, melyet ér­deme szerint méltattunk. Dr. Walter Gyula Zádori János emlékét mesteri könyvben örökítette meg. Dr. Fehér Gyula közérdekű tanügyi cikkeivel tűnt íöl lapunkban. Régi kéziratot közöltünk először a budai diétáról és a tótok ellen 1791- ből. Régi magyar keresztneveink gyűj­teménye bejárta Ungot, Berket. Vá­rosunk népregéi közül a hideglelős keresztét adtuk ki. Kondi Benedek érdemeit Esztergom irodalomtörténete számára kegyelettel följegyeztük. Gö- möry Lajos sorozatos tárcákkal hal­mozott el „A közlekedés hatásáról hírlap hírlapirodalmunkra.“ Húsvéti számunkban 25. §-ba' foglaltuk az uj Esztergom programmját. „Fekete gyémántjaink közt“ c. három dorogi tárcánk végig házalta szomszéd vár­megyéink lapjait. „Szülővárosunkról11 a Magyar Szalon megbízására dú­san illusztrált meleg ismertetést Írtam. Külön lenyomatban jelent meg la­punk regénye, a „Félrevert haran­gok,“ mely legelső regényem, nA ki- röpült galamb11 második része volt. A Buzárovits-cég kiadásában került ki „Katolikus költők“ c. irodalomtör­téneti antológiám, mely katolikus lí­ránkat a legrégibb kortól napjainkig mutatta be. A bírálók szerint hason­ló irányú mű még nem jelent meg irodalmunkban. * * * Nem vagyok én... Nem vagyok én kerti rózsa, Gyöngyvirág, se liliom, Kéjes illat nincs szivemben Nincs tilos dal ajkimon. Nem vagyok a zöld mezőnek Tarka vad-virága sem, Melyre hosszan elmerengve Megpihenni tér a szem. Hegyi rózsa sem vagyok a Jég — s hóülte bérc fokán ; Csak szerényen, halkan nyíló Kis virág a Golgotán 1 Kalocsay Alán. * * * Blahánéhoz. (Esztergom, 1889 máj. 19.) Te az Isten jókedvének Csodálatos virága 1 Te az édes magyar dalnak Egyetlen csalogánya! Légy minálunk üdvözölve S ünnepelve soká még, Hogy tetőled tanuljanak A pacsirták, fülmilék 1 Kőrösy László. * * * A lótuszvirág. (Heine.) Ha izzó napsugár jő, Lótuszvirág remeg És földre hajtott fővel Titokban az éjért eped A hold a szeretője, Ez életet önt belé S szemérmesen kipirulva, Arcával fordul felé. Az néma, mint az éjjel, Bár küldi fénysugarát, -— Mig illatoz s a gyönyörtől, Majd könnyez a szép virág. Nógrády Jenő. * * * 1890. Elhunyt Gróf Andrássy Gyula világhíres államférfiunk emlékét apot- heoszissal örökítette meg lapunk. Hercegprímásunk uralkodóházi ven­dége volt Frigyes főherceg, ki a bé­csi hajón érkezett hozzánk. Az udvar, a főkáptalan, várrhegyénk, városunk és elsősorban Givicsics ezredesünk élén tisztikarunk fogadta óriási kö­zönségünkkel. Az ünnepi ebéden har­minc vendégre terítettek. Simör János hercegprímás 'József kir. hercegünk leányát, Margit kir. hercegnőt eskette Thurn-Taxís Albert herceggel a budavári udvari templom­ban Csúszka György szepesi és Stei­ner Fülöp székesfehérvári püspök segédkezésével. Minthogy a daliás vőlegény bájos arája kedvéért meg­tanult magyarul, az esketés nemzeti nyelvünkön történhetett. Nemsokára az uralkodóház nász- hiréről tettünk jelentést, mikor Mária Valéria királykisasszonyunkat Ferenc Szalvátor főherceg vezette oltárhoz Bécsben. A hálaadó istentiszteleten főszékesegyházunkban összes ható­ságaink képviselete jelent meg. Knauz Nándor monumentális mű­ve, a fölszentelés emlékére, a főkáp­talan megbízásából ilyen címmel je­lent meg „A garam melletti Szent Benedek apátság története.“ A díszes kiállítású fólíánssal a Franklin Tár­sulat remekelt. A megküldött emlék­művet külön tárcában ismertettük. Főszékesegyházunk híres búcsúün­nepére nemcsak gőzhajón, különvo- natokon hanem gyalogosan is sok ezer zarándok érkezett Szent István szülővárosába. Megható epizódként jegyeztük föl azt, mikor Kossuth Lajos nővére, Ruttkayné, szül. Kossuth Lujza bátyja gondozására vasúti állomásunkon uta­zott át. Városunk lelkes hívei nevé­ben Brutsy János üdvözölte a tisz­tes matrónát, kit, hölgyeink virágok­kal halmoztak el. Dr. Walter Gyula kiváló munka­társunk „Elismerést az érdemnek!“ c, lelkes vezéreikében Dr. Feichtim ger Sándor főorvosunk félszázados érdemeit méltatta. A királyi kegy a kitűnő férfiút már magyar nemes­séggel tüntette ki. Társadalmunk ün­neplése elől azonban Nagykőrösre menekült. De azért nem kerülhette el Simor hercegprímásunk, Dr. Cser- noch János kanonok és irodaigazgató, gróf Majláth György, Majer István, Dr. Helcz Antal, Pálffy szegedi pol­gármester, Fehér Ipoly és Hóman Ottó főigazgató, Belóvits Ferenc dal­egyesületi igazgató, reáliskolai taná­rikarunk, Frey Vilmos, Szecskay Kor­nél, Murányiék, Dr. Weisz főrabbi, Wimmer Ferenc valamint tömérdek fővárosi tudós, orvos és egyesület sürgönyeit vagy leveleit. Mikor az ünnepelt szülővárosába érkezett, nagyarányú bankettet rendeztek tisz­telői. Dr. Helcz lelkes szónoklatát városunk szépei is megéljenezték. Orvosaink nevében Dr. Aldori Mór köszöntötte föl tüzes beszéddel a ju­bilánst, mire háromszáz tenyér tapsa viharzott. Ekkor Baranya Nádasdi Dr. Feichtinger Sándor boldogan ki nyilatkoztatta, hogy alig van szülő­városában olyan ház, ahol valami jót ne cselekedett volna és soha életében ilyen szép este még nem ragyog át rája. Az éljenzések elhar- sogása után Dr. Walter Gyula me­leg hévvel az ünnepelt tudós csa­ládját éltette pazar metaforákban: Kertjében ő a cédrus, élettársa a pálma, a viruló rózsák pedig gyer­mekei ; de családiköre egyúttal tem­plom is, melynek papjai a szülők és hívei a gyermekek. Végül az abbé finomságú Sujdnszky Antal prelátus a megjelent hölgyeket éltette költői szár- nyalású szónoklatával. Megérdemelte hálánk koszorúját a csöndes öreg Koller József, Scitóv- szky prímás hátrahagyott szakácsa, mikor néhány ezer forintnyi megtaka­rított vagyonát két középiskolánk se- gítőegyesülntének hagyományozta. Bátori Schulz Bódog hősünknek közadakozásból elkészült szép sirem lékét állította föl városunk kegyelete ott, ahol az oroszlán, a honvédsírok közt, jelölte ki a maga helyét. Brszorád Rezső mogyorósi földbir­tokos és lapunk tekintélyes munka­társa, halálát külön kegyeletes meg­emlékezéssel koszorúztuk meg. Ez a derék férfiú volt ugyanis első va- sutunk úttörője ; Gyászoló gyerme­kei közt fejeztük ki részvétünket Bezerédi Gyula barátunknak, a hír­neves szobrászművésznek, ki a mogyorósi uricsalád címerét meg­aranyozta. Az év végen gyászlobogó hirdette Takarékpénztárunk, városházunkon és középületeinken Frey Vilmos a legérdemesebb esztergomi polgárnak halálát. Erős oszlop dőlt ki akkor. Méltó kegyelettel temette városunk és búcsúztatta lapunk. Dr. Fehér Gyula tevékeny plébá­nosunk érdeme az uj kalvaria, mely városi temetőnk fölött uj látványos­sággal gyarapított minket. A köz­adakozásból keletkezett szép kálvária gondos tervét Szilágyi L. fővárosi mérnök rajzolta. A munkálatokat Nagy Pál vállalkozó végezte Az olajfestékes horgany domborművek Müchenből érkeztek. A remek Szent Lélek-kápolnával koszoruzott vallá­sos mű, az idők szellemében, már művészi köntösben jelent meg Simor János — renaissance — korszakában. Kisasszony-ünnepén szentelte püs­pökké hercegprímásunk Steiner Fü- lőp székesfehérvári püspököt. Ferenc József királyunk nevenapján nyitotta 'meg azután Simor János hercegprí­más az uj érseki árvaházat. Az ün­nepi megnyitás szónoklatát és az uj Simor-intézet leírását külön számunk hozta nyilvánosságra. Lélekemelőén hatott Főpásztorunknak az a nevezetes alkalmi nyLatkozata, mely városré­szeink egyesítését biztosította. Gróf Csáky Albin kultuszminisz­terünk fenkölt szellemi élettársa iro­dalmunk kultusza élére állott, mikor a Műbarálok /(ö'Fét megalakította. Ezt az országos mozgalmat lapunk is lelkesen szolgálta. * A lévaiak jótékonycélú hangverse­nyén két kiváló zongorásnőnk : Saá- ghy Agáta és Brenner Lujza Boro vicska Adolf kitűnő hegedűsével szép sikert aratott. Haladás gyanánt üdvözöltük az esztergomi üveggyár alapítását. Bá- torkeszi sörünk már versenyezni kez­dett a jóval drágább pilzeni gyárt­mánnyal. Tokodon, az uj fúrások után jóminőségű és hatalmas gazdag­ságú uj kőszénbányát nyitottak. Vármegyénk önnállósagáért gyak­rabban síkra kellett szállanunk, mert ellenzéki képviselőinket ilyen utón akarta megfélemlíteni kormá­nyunk. Forster Géza városunk derék fia concóházi komárommegyei mintabir- tokat volt szerencsénk töob számunk­ban bemutatnunk. A bécsi gazdasági kiállításon figyel­mes gazdasági egyesü etünk révén majd ugyanazok kaptak kitüntetést, kiket már országos kiállításunk idején megdicsértünk. Az első farsangi eseményt Torna­egyesületünk bazáros tea-ünnepélye jelezte. A sátrakban mindenféle nek­tárt és ambróziát árusítottak tündé­reink, sőt még saját bálilapjukat is. Kath. Legény egyesületünk két kis vígjátékkal toborzott közönséget jó­tékony célú vigalmára. Dr. Prohászka Ottokár rendezése biztosította a si­kert. Az influnenzás farsangban a tisztiestélyen alig táncolt husz-pár pedig Bokros Károly Influenzás-Pol­káját is akkor avatták föl. A tiszti­estélyen különben waffenrockban tán­coltatta Karnevál herceg Terpsziho- ré\ A dalegyesületi, az álarcos, a menyecske-, az olvasó-köri paraszt­bál szintén a járvány áldozatául esett. A tehetetlen Terspoichóre után megérkezett Thália szekere Bokody- szimársulatával a Fürdő-vendéglő nagytermébe .Jelesebb tagjai a Bokody - páron kívül Jászay E. énekesnő, Ber­zsenyi M. drámai színésznő, Kiss Sándor énekes, Horkay komikus, La- tabár és Aranyossy szerelmesek. A mi vándortársulataink nagyrésze azon­ban védőszellemekre szorult. Ilyen jószellem jelent meg, mikor Hegyi Aranka, a Népszínház csillaga a Lili, a Vöröshajú és az Árendás c. éne­kes darabokba vonzotta közönségün­ket. Hogy pedig milyen ügyes va­rázsló volt az a Bokody, azt bizo­nyítja, hogy a Nemzeti színház egész karavánját mozgósította színpadára. A páratlan Vízvári Gyula magával hozta életpárját, Szigeti Jolánt és ün­nepelt kollégáját, Csillag Terézt négy v endégszereplésre. Vizváry Pry Pálja épen úgy elragadta közönsé­günket, mint Fipsz-e. Az ideges nőkben azután a két vendégművész­nő brillírozott. A rendező Vízvári volt. A banketet azonban már Reviczky Győző rendezte a nagyteremben, hol a nép számára is Stern Izsák nép­színműben léptek föl előkelő ven­dégeink. A nagyhét után Bokody zónaelő­adásai már üres nyáriszinházban zajlottak le. Ekkor a jószívű Hegyi Aranka ismét fölzónázott Esztergom­ba és három vendégszerepléssel segí­tett vérein. Fo linus uj népszínműve a Náni kétszer, a Betyár egyszerre került előadásra. Alig repült el a Népszínház pacsirtája, megérkezett a bonviván Németh Jóska a Népszínház deszkáiról. Első vendégszereplésén : Haluska Benedek c. fővárosi bohó­zatban szerzője Bartók Lajos, a jeles költő is megjelent. A második telt házban Tyukodi Lőrincnek tapsol­tunk, a harmadikban pedig Rákosi Jenő Éjjel az erdőben hangulatos nép­színművében már babérral is elhal­moztuk a kedvelt Németh Józskát. Bokody tehát elég édes emlékkel távoz­hatott a cukorgyáios Nagysurányba. Mikor kiderült, hogy nagy művé­szeink inkább a mi szép közönségünk kedvére vendégszerepeitek nálunk, ak­kor már az óriási érdeklődés hatása állandó színház eszméjét tűzte napi­rendre lapunkban. (A jövő vasárnapi számunkban folytatjuk.) 48/918 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—20. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents