Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 34. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1918. május 25. Az alispáni állás betöltése. Dr. Peréíiyi Kálmán nyugdíjazása folytán megüresedett alispáni állásra már kiírták a pályázatot június 10--i le­járattal. Úgy tudjuk, hogy az egye­düli pályázó Palkovics László h. alispán lesz, aki eddig helyettesi mi­nőségben is megmutatta, hogy méltó a vármegye közönségének legtelje­sebb bizalmára. Képviselőnk választói körében. Dr. Hindy Zoltán, Esztergom sz. kir. város országgyűlési képviselője pün­kösd ünnepén városunkban tartóz­kodott és a belvárosi olvasókör he­lyiségében meghallgatta az esztergo­mi szőlősgazdák panaszait, méltány­lást igénylő kívánságait. Ezután az előadottakra válaszolva, ismertette a politikai helyzetet, különösen pedig a közélelmezés biztosítására tett kor­mányintézkedéseket és a gazdakö­zönséget komoly megnyugvásra, bi­zalomra kérte. Meggyőző szavai igen jó hatást tettek a jelenvoltak körében. A cipőrendelet életbelépése. He­lyes gondolat volt a cipőrendelet vég­rehajtására hivatott „cipőhivatal“ ve­zetését az ipartestületre bízni, amely nagy ügybuzgósággal fogott annak megszervezéséhez. Az ipartestület ren­delet főbb tudnivalóit falragaszokon hozza a közönség tudomására, mely szerint a város közönségének akár uj, akár ócska, de még használható állapotban levő cipőket és csizmákat csakis az ipartestület által kiállított vásárlási engedély, illetve cipőutal­vány ellenében szabad kiszolgáltatni. -Az ipartestület hivatala ily utalvá­nyok ügyében minden kedden, csü­törtökön és szombaton d. e. 8 —12 óráig áll a közönség rendelkezésére. Amint halljuk, a kormány el van szánva arra, hogy a közérdekű ren­deletet a legtökéletesebben érvénye­sítse és ha a lábbeli iparosok részé­ről a legcsekélyebb renitenskedést tapasztalja, akkor haladéktalanul ha­tósági cipőműhelyt létesít és intéz­kedik aziránt, hogy a renitens cipé­szek katonai szolgálatra hivassanak be és munkásokként a hatósági mű­helyekbe rendeltessenek. Az ipartes­tület minden bizonnyal azon lesz, hogy az esztergomi lábbeli iparosok ily helyzetbe ne kerüljenek s a lá- zító uzsora nálunk legalább e téren rövidesen enyhülni fog. Idegen rendjelek. Őfelsége a ki­rály megengedte, hogv Graf János vezérkarhoz beosztott 26. gy. ezred- beli százados a királyi porosz I. oszt vaskeresztet, Kopcsay Elemér 26. gy. ezredbeli őrnagy a királyi porosz II. oszt. vaskeresztet elfogadják és viseljék. A polgármester és a vármegye tiszti főorvosa között már régóta feszült a viszony, amely a múlt na­pokban sajnálatos incidensre adott alkalmat. Úriemberek társaságában, hivatalos ténykedés alkalmával dr. Seyler Emil t. főorvos megtagadta a kéznyújtást dr. Antóny Béla polgár- mestertől állítólag amiatt, mert a pol­gármester a Vörös Kereszt egyesü­let egy régebbi ülésének határoza­tából kífolyólagi hivatalos elszámo­lásra hívta fel a Vörös Kereszt kórház vezetőségét. A polgármester, miután a jelenlevők előtt konstatálta a tiszti fő­orvos sértő magatartását, telkérte Gyürke alezredest és Taucher őrna­gyot, hogy kérjenek nevében ma­gyarázatot dr. Seylertől. Egyben je­lentést tett az incidensről a város tanácsának, valamint a vármegyei ha­tóságnak. A város tanácsai, hó 18.-án a polgármester távollétében már fog­lalkozott a kínos üggyel s a polgár- mesternek hivatalos ténykedése al­kalmával történt megsértésében a vá­ros közönségének megsértését látva, a tiszti főorvos magatartását a leg­nagyobb mértékben elitélte és visz- szautasította. Halálozás. Városunk polgárságá­nak köztiszteletben állott tagja dőlt ki f. hó 20.-án d. u. 6 órakor Csu- pics Emil görög-keleti lelkész szemé­lyében, aki 74 év terhével vállain egyedüli élő emléke volt a régi Esz­tergom rác kolóniájának. Az esz­tergomi ráctemplom megfakult ara- nyozású ikonosztázionja ugyan újabb időben a hívek nagyobb seregét lát­hatta maga előtt az itt élő orosz hadi­foglyok személyében, akik vasár- és ünnepnaponkint gyönyörű énekük­kel Esztergom e régi épületét való­ságos nevezetességgé avatták, de a ráctemplom régi híveinek legnagyobb részét már a változott »idők viszon­tagságai sodorták el tőlünk, vagy vitték ki a bozótos ráctemető sír­hantjai alá. Ide kisérték ki csütörtö­kön délben Csupics Emilt is nagy részvét mellett. Ravatala a gör. ke­leti templom hajójában volt felállítva. D. e. 10 órakor a budai gör. keleti lelkész által tartott gyászistentiszte­let után a budai főesperes temette őt a budai, szentendrei és pomázi gör. kel. plébánosok segédkezésével. A temetésen az orosz hadifoglyok szép énekekkel vettek búcsút agg lelkipásztoruktól. A város hatóságát Dr. Antóny Béla polgármester és Rothnagel Ferenc városi tanácsos, a kath papságot Máléffy Viktor p. kamarás és Eitner Elemér Ákos fő­székesegyházi sekrestyeigazgató, a ref. egyházt Páli Sándor lelkész kép­viselték a megható végtisztességen. Madarak és fák napja. Az esz­tergomi izr. hitközségi elemi népis­kola f. évi május hó 29.-én, szerdán d. e. 10 órakor a prímásszigeti ki­oszkban — kedvezőtlen idő esetén az iskolában — „Madarak és Fák Napja“ ünnepélyt tart. Szerencsétlenség a párkány- nánai állomáson. Csütörtökön, az éjjeli budapesti személyvonat érke­zésekor a párkánynánai állomáson egy szembejövő mozdony négy utast halálra gázolt, midőn azok a sze­mélyvonatba még a jelzés megadása előtt be akartak szállani. A vizsgá­lat megindult. Hősies életmentés. Csütörtökön este fél 9 óra tájban a Dunán viz- befult ember hullája úszott lefelé, melyet az esztergomi szigetről töb­ben észrevették a fürdőzők és járó­kelők közül. Egy Karlovszky nevű, többszörösen kitüntetett gépfegyveres katona elhatározta, hogy a hullát ki­hozza a partra. Odaúszott a holttest­hez, de egyszerre görcsök lepték meg a Duna közepén és a hullával együtt bukdácsolni kezdett, segítségért ki­áltozva. Erre Salamon Károly 19 éves könyvkereskedő tanuló ledobván ruháit, a katona megmentésére sie­tett. Karlovszky most eleresztette a hullát, melyet tovább vitt a víz és minden erejével Salamonba kapasz­kodott, kinek mindkét kezét meg­ragadta. így Salamon is életvesze­delembe került s csak nagynebezen sikerült jobb kezét kiszabadítania, hogy úszni tudjon. A küzdelem alatt mindketten többször a víz alá me­rültek és csak sokára jutott Salamon a partra a megmentett katonával együtt. A nagyszámú néző közül senki sem segített neki hősies mun­kájában, de a megmentés végezté­j vei lelkes éljenzéssel adózott Sala­monnak s az időközben magához tért katona is forró köszönetét mon­dott önfeláldozó életmentőjének. A gyermeknyaraltatás ügyében. Beniczky Ödön főispán f. hó 30.-án d. u. 5 órára értekezletet hivott egy­be a vármegyeháza nagytermébe, melynek tárgya Károly király gyer- meknyaraltatása ügyének részletes megbeszélése. Elrekvirált orgonasípok. Az esz­tergomi főszékesegyház hatalmas or­gonájáról elrekvirált ónsipokat a múlt hét folyamán nagy ládákba csoma­golva szállították el városunkból, hogy hadicélokra felhasználtassanak. Összesen 67 drb. sípot szereltek le 710 kg. súlyban. A leszerelést a Ri|ger-féle orgonagyár egyik sze­relőmunkása eszközölte. A rekvirá- lás mindössze öt regisztert tett az orgonán használhatatlanná s a mon- struózus hangszer igy megmaradt 2000 sípjával is meg fog felelni ideig­lenesen rendeltetésének. A bazilika belseje most igen furcsán fest a le­szerelt sípok hiánya miatt. Kérelem az olvasó közönség­hez. A pozsonyi cs. kir. tábori fő­papi hivatal a hadifogságból vissza­térő s megfigyelő állomásokon vesz­tegzár alatt álló katonáink szá­mára hasznos olvasmányok, imaköny­vek, szent olvasók gyűjtését és szi­ves elküldését kéri. Az adományok a következő cimre küldendők : Cs. és kir. tábori főpapi hivatal. Pozsony. Katonai parancsnokság. Főgimnáziumunk régiségíárát újabban a köv. ajándékokkal voltak szívesek gyarapítani : Szölgyémy Gyu­la igazgató-tanító úr számos met­szet és kép, Unger Jenő tart. had­nagy úr olasz rohamsisak, bajonet és több itáliai háborús emlék, Homor Imre tanító úr számos esztergomi há­borús emlék, Grátzer János úr híd- bárcák, Seyler Károly esperes úr orosz hadikulacs és olasz, stb. pén­zek, Magyar Endre ur esztergomi háborús plakátok, Dr Mattyasóvszky Ödön takarékpénztári ügyész úr esz­tergomi írott plakát, Cserő Zsigmond úr 3 drb. újság az ötvenes évekből, f Radó József jegyző úr olasz há­borús kiáltvány. Fogadják a szives ajándékozók az intézet őszinte kö­szönetét. NYILTTÉR M E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. V V Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthe­tetlen fej jem, illetve édesatyánk elhunyta alkalmával részvé­tüknek bármi módon kifeje­zést adni szívesek voltak, ez­úton mondunk hálás köszö­netét. Esztergom, 1918. máj. 25. Bencze család. Esztergom sí. k. város közéjeim, hivatalától. 658/1918. K. é. sz. Hirdetmény. Másodízben közlöm, hogy a m. kir. minisztériumnak 1677/1918. sz. rendelete alapján a zöld (be nem érett) állapotban lévő búza, rozs, kétszeres, 445/918 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János árpa és zabot etetni, kaszálni, vágni vagy bármely módon felhasználni tilos. Aki jelen rendelet valamely ren­delkezését megszegi vagy kijátsza, vagy megszegésénél vagy kijátszá­sánál bármely módon közreműködik, az amennyiben cselekménye súlyo­sabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és 2000 koro­náig terjedhető pénzbüntetéssel bün: tetendő. Esztergom, 1918. május 18. Dr. Antóny Béla polgármester. Esztergom sz. k. város közéleim, hivatalától. 746/1918. K. é. sz. Hirdetmény. Az Országos Közélelmezési Hiva­talt vezető m. kir. Miniszter urnák 89050/1918. számú rendelete alap­ján értesítem a város közönségét, hogy a javított, vagy félhízott serté­sek is leöletés előtt a város közélel­mezési hivatalában bejelentendők. Aki ezen rendeletnek meg nem felel, illetve aki ezen bejelentést meg nem teszi, kihágást követ el s hat hóna­pig terjedhető elzárással és kettőezer korona pénzbüntetéssel fog büntet- tetni. Esztergom, 1918. május 15. Dr. Antóny Béla polgármester. 1918. Pk. 300/5 sz. Árverési hirdetmény. Közhírré teszem, hogy az eszter­gomi kir. járásbíróság 1918. P. k. 300/5 számú végzése folytán Hilbert Teréz hagyaték Csolnokon 1918. évi május 29-ik napján délután 4 óra­kor 742 kor. becsült ru’naneműek s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérő­nek készpénz fizetés mellett el fog­nak adatni. Egyúttal felhívom mindazokat, akik a befolyandó vételárra elsőbbségi igényt érvényesíteni szándékoznak, hogy azt az árverés megkezdéséig nálam jelentsék be. Esztergom, 1918. május 16. Kiss Sándor kir. bir. végrehajtó. Esztergom sz. kir. váron polgármesterétől. 4813/1918. pm. sz. Figyelmeztetés az ebek határba való kivitelének tilalma tárgyában. Ütalással az 1887. évi XX. t. c. rendelkezéseire, a legkomolyabban figyelmeztetem úgy a magánosokat, mint a gazdaközönséget, hogy házi­ebeiket a városi határba ki ne vigyék, illetve ki ne engedjék, mert aki a tilalom dacára ezt teszi, az a tör­vény teljes szigorával fog büntettetni. Gondoskodtam arról, hogy az ezen tilalmat áthágok a mező, hegy, illet­ve erdő-őrző személyzet által a ren­dőrségnél feljelentessenek. Ugyanitt tudatom az ebtartókkal, hogv a vadászat bérlőinek és az őr- személyzetnek a határba kivitt, vagy ott kóborló ebeket joguk van el­pusztítani. Esztergom, 1918. május 21. Dr. Antóny Béla polgármester. ucca 18—30. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents