Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 25. szám
Vasárnap, április 8, Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 25. szám POLITIKfífés TRRSFiDFILMÍLfíR SZERKESZTŐSÉG ES KIaDÓHVA ’ AL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK. STB. KÖ. D3NDŐK. FELELŐS SZ iRKESZTÖ : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. FÖMUMKATÁRS: DR KÖRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Húsvéti levél a föltámadóknak. Békesség nektek! . . . Kik hisztek a föltámadásban... Egy út visz a boldogság hegyére, járt bár valaki azelőtt bármilyen irányban. Akarva, nem akarva, de mindenki arra az egyetlen útra tér, ha a boldogságot őszintén és elfogúlat- lanul keresi. Ez az út: a szenvedés útja. Belső és külső ellenségek majdnem szakadatlan és kíméletet nem ismerő zaklatásai, a nehézségek sűrű drótakadályai, az aggodalmak tövises spanyol lovasai, a hirtelen, vércsemódra és többedmagával leszakadó, gyakori megpróbáltatás lélekhasogató fájdalmai: mindmind együttmennek ezen út minden egyes utasával. De azért ezen utitársak nem végzetszerű megölői a vándoroknak, hanem olyan a szerepük, mint a földet körülölelő levegőé: aki be- szivja, vagyis okosan fölhasználja, annak javára válik, aki ellenben elzárja ajkait és nem vesz lélekzetet.- oktalanul cselekszik ; nem a levegő az oka halálának, hanem sajátmaga. Ahoz azonban, hogy valaki a szenvedésekkel élni tudjon, azokat hasznára, lelki hasznára fordíthassa, hit kell ; az a hit, mely, — mint a nap a meredekhegyek ormát megaranyozza és úgy csalogatja oda föl a szép kilátás után vágyódó túristákat, — arannyá változtatja a küzdelmeket, még pedig úgy, hogy megmagyarázza értelmüket céljukat. Ez a hit pedig ezt mondja a szenvedésekről: ezek az örökkévalóság tandíja, elnyerésének biztosítékai, föltételei. Az örökkévalóság kapuját pedig a föltámadás nyitja ki . Békesség nektek . .. Kik reméltek a föltámadásban . .. Kitartást a hithez a remény csatol . . . Könnyű remélni, ha csak szellő járja. De ha orkán zúdul az egész világra ? ! Mikor lelkünk úgy méláz el az ösz- szeroppant kultúra fájó romjain, mint annak idején Mariüsé Karthágó füstölgő omladákain. Igazságérzés, méltányosság, kímélet, emberiesség, megértés, a művészetek számtalan remeke, a jóság, igazság, szépség, szellemi és anyagi megnyilvánulásai — megsemmisültek, vagy halovány. vékony lemezzé váltak, melyet a leggyöngébb szellő elvisz, elszakít. Miért aludt ki idő előtt annyi lángész sötétségoszlató mécsese épen a kultúra emelése végett magára vállalt munka miatt ? Érdemes-e egy egész életet föláldozni azért — pedig hányán tették és teszik most is — csak azért, hogy fáradalmunk, küzdelmeink, sorvasztó munkában átvirrasztott éjjeleink gyümölcseit letiporják, megmérgezzék, és épen azok, akiknek érdekében dolgoztunk, fölemésztödtünk ?! Terem-e valaha újra az a tizméteres mély- ségűlövöárok — sebet kapott, srapnell-gránát — szántotta föld? Sarjad-e belőle még csak bojtorján is valaha ? Hát még a gyöngén hullámzó fű ? Fakad-e belőle cserje, fa, vagy épen mosolygó virág ? Visszaszáll-e arra a vidékre a dalosmadár — vagy csak mindig varjak károgása sír azon a tájon ? Oh, remény kell ide, nagy remény a föltámadásban ! Minden nemesszándékú munkánknak lesz örök gyümölcse, még ha földi gyümölcsét meg is mérgezték elvakult szívek . . . Békesség nektek . . . Kik szeretitek a föltámadást „Fiacskáim, ne szeressünk „Esztergom és Vidéke“ tárcája. Föltámadott! Egy szót vitt a szellő, a hajnali szellő ■ • • Megrázta mind az alvó lelkeket- Mint 'mikor villámlik: pedig nincs is felhő, Nyomában járt egy csodás döbbenet ■ ■ ■ Egy szó • . . Sokaknak arcán rémes borzalom- Kínzó verejték gyötrött homlokon- Hallgat most a gúnyszó elnémult ajkukon Kénytelen éjbe árnyai von a gond Egy szó - - Sokak fülét met-szi-v ág ja hangja E hang hajt sokat messze tájakon. A bolyongó lelhet nyugodni nem hagyja- Átka teljesül, mit magára vont ■ ■ Egy szó . . . Nekünk örömdal, örök élet. . ■ Hallása éltet ■ - - Lelkünk újra él .. . Új erőre kap, ki imént csüggedő lett. A hajós tudja '■ bizton révbe ér. . . Egy szó . . S szivárvány kél a szenvedés [egén. Könnyek, fájdalmak: sóhajok nyomán — Jár egy erősítő nagy titka égi fény- Mint egy üstökös sötét éjszakán ■ . . Egy szó ■ ■ - Úgy esetig fülünkb Anint egy szent [zene ■ ■ • / étkünkét föl-föl magasba vonja- Mintha csak mindenre ez napfényt hintene Mintha mindenütt harmat ragyogna ■ ■ . Egy szó ■ . S megújult tőle szerte a világ - . ■ A halál többé nem nyer diadalt- Ember, óh, hidd meg ■' örök élet vár reád! ■ . A sírból egy új élet fája hajt. . Egy szót hoz a szellő, a hajnali szellő- Rázza meg mind az alvó lelkeket! Mint mikor villámlik •' pedig nincs is Jelhő- Ébresszen bennük egy szebb életet ■ V. Aranyember. (Elbeszélés.) Nem Jókai érdekes regényhőse, hanem az én regényem hőse volt. Mr. Kszébé, (amerikaisan) a világlátott magyar gentleman. Mikor elvégezte szülővárosa főgimnáziumát, a budapesti egyetem bölcseletikarán modern nyelveket tanult. Tanári oklevele után a francia, angol és német nyelv katedráját foglalhatta volLapunk mai szám na el, ha hirtelenül Amerikába nem vitorlázik. Az új világban eleinte nyelvtanár volt, később hivatalnok, azután a hires Morgan titkára lett. A dollárkirály udvarához tartoztak ekkor az Egyesült Államok azok az egyetemi tanárai, kik a művészettörténettel foglalkoztak. Dr. Csantavári Csaba Zoltán ugyanekkor ismerkedett meg a tudományok tudományával is. A milliárdok fejedelme azután végigjárta saját ekszpediciójával az öreg Európa azokat a régi kultúr- városait, ahol még művészeti emlékek vásárolhatók. Madrid után Párizs, Belgium, Róma, Nápoly, Firen- ce, Velence végre a Németalföld rejtett magán kincseire áhítozott. Mig Morgan a képzőművészet festett vagy faragott mesterműveire vadászott, addig Csaba Zoltán . az aranyból és drágakövekből ötvözött műtárgyakat vásárolgatta össze. Ötezer dolláros évi jövedelméből elég választékos kis múzeumot gyűjthetett főkép az olasz rinascimentó vagy a frincia renaissance remekeiből. Végre mikor az amerikai nábob legforróbb vágya teljesült, vagyis az l 8 oldalra terjed. egyesült államok első szép művészeti múzeumának anyaga összekerült a vén Európából, akkor kedvelt titkárja egy új iparművészeti telepének igazgatója lett tízszer annyi fizetéssel. Tíz év alatt végre megszerezte első millióját, melyet new-yorki arája másodikkal tetézett. Ekkor azután műtárgyaival és tekintélyes vagyonával visszatért hazájába. Lechner zseniális terve szerint épült budavidéki kastélya, melynek páncélos termét londoni mesterek szerelték föl. De ugyan hogyan lehettem én a dúsgazdag dr. Csantavári Csaba Zoltán magánzó és amateur örököse ? Úgy valósult meg ez a mese, hogy mikor egyetemi tanulmányaimat és vizsgálataimat befejeztem, a bölcsészetikaron segítőegyesülete épen titkári állásra hirdetett pályázatot. Ilyen utón kerültem a Csaba-kastélyba, a fölséges régi kertbe épült, igazi magyar stilű palotába. Gazdám akkor már éltesebb, de erőteljes úr volt, a felesége pedig valóságos amerikai lady-díszpéldány. Fogadott leányuk azonban nevelő- atyjatól tanult meg angolul. De ez
