Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 92. szám

9 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. december 6. szédos uccákat, megszállották a ká­véházakat és egyenkint is szép jöve­delemről számoltak el. A kifliárusításban résztvevő úrileá­nyok neveit a következőkben közöl­jük egy hivatalos kimutatás alapján : Marosi Kata, Nagy Marcsa, Alexi Dodó, Rothnagel Piri, Hollósy Miéi, Hoffmann Elvira, Adamcsa Margit és Etel, Unger Kató Nelly és Ella, Mészáros Piri, Jakoby Ella, Beck Ilonka, Trexler Irén, Vodicska An­nus, Brilly Anci, Stefi és Linus, Roch- litz Klára és Ida, Eggenhoffer Manci, Ferenczy Ilonka, Kuszenda Márta, Bischoff Ida, Dvihally Nucika, Nagy Manci, Zsiga Annus és Skrabák Ibolya. Este a maradék kifli és tormás­virsli elfogyasztására a Kaszinóban gyülekeztek össze főleg a rendező­bizottság férfi és nőtagjai, miután ezen, alkalmilag előállott mozzanatot kellő időben már nem lehetett kihir­detni. Itt a pozsonyi katonai vonós zenekar muzsikája mellett még 376 K gyűlt egybe a maradék elárusítá- sa folytán. Amíg ezen vidámság, kedv, derű uralkodott a Széchenyi-téren, a kato nai kórházak párnáin hány szegény­sebesült gondolt a közelgő karácsony­ra könnyek, sóhajtások között 1 Ne keseregj szenvedő testvérünk, eljön hozzád is a karácsonyi angyal és ajkad a megváltó nevének dicsére­tére nyílik, aki békét hoz az em­bereknek ! Ezeknek a kórházi hősöknek te­gyük igazán meleggé, szeretetteljessé a karácsony estéjét! — Hisz ki tud­ja — gyógyulásuk után mi vár reá­juk 1 Ők most itt vannak — köze­lünkben, bennük és velük becsüljük meg a fronton küzdő katonáinkat, — bennük és velük szeressük azokat, akiknek a halálba is csak egy a gondjuk, az édes otthon, annak melege, szeretete, az anya, a feleség — a gyermek. Az ő mostani otthonukat, a kórhá­zakat kell különösen felkarolnunk a szent karácsony estéjén .. . A megye helyettes alispánjának felhívása folytán megindult mozga­lomhoz a nemes város közönsége is csatlakozni óhajtván, felkérem vá­rosunk minden lakosát, hogy a ka­tonák kórházi karácsony ünnepére irányuló természetbeni, vagy pénzbe­li adományokkal nemesen érző szi­vük melegét kimutatni kegyesked­jenek. Az adományok természetben de­cember 10-től kezdődőleg a várme­gyeházán, a szolgabíróságnál adan­dók le, mig a pénzbeli adományok özv. Reviczky Gáborné úrnő címére kül­dendők. Esztergom, 1917. nov. 30. Dr. Antóny Béla polgármester. St ír A sz. kir. város közönségéhez! A hadszíntéren küzdő katonáink karácsonyi megajándékozására irá­nyaié mozgalomból társadalmunk a háború negyedik évének küzdelmei dacára is ki fogja venni részét, de különösen fokozottab örömmel kell, hogy forduljon aggodalmas tekinte­tünk az itteni kórházakban el helye­zett sebesült és beteg hőseink felé, hogy nekik a távollevő, küzdő baj­társak helyett is boldogabb karácso­nyi ünnepeket szerezzünk. Künn a fronton, hol csak köteles­ségtudás, férfias küzdelem s a haza­vágyó szív sóvárgása tölti el a küzdő hősök lelkületét, a bajtársi érzés s a feljebb valók atyai gondossága elő varázsolhatja minden hősünknek a maga szent karácsony estéjét, s ha fényben, kényelemben nem is, de a nélkülözések, fáradalmak és szenve­dések által megedzett lélek fogja tud­ni ünnepelni a világ megváltásának szeretet ünnépét ; ellenben itthon a a kórházakban, hová a meggyö­tört hős teste pihenni tért, hol megújulnak a borzalmak s eléjük tá­rulnak az iszonyatok, — a kórház légkörében érzékenyebb lélek a kór­terem négy fala között még a leg­nagyobb gondosság közepette is me­legebb szeretetet, a kötelességét tel­jesítő hős iránti fokozottabb megbe­csülést érdemli — mert hiszen már itthon van, köztünk, vérei között, — hazájában — annak itthon dol­gozó honleány és honfiai között, — akikért érdemes volt harcolni . .. érde­mes meghalni... Az érseki képtár igazgatója. Dr. Csernoch János biboros-herceg- primás dr. Gerevich Tibor nemzeti múzeumi őrt és egyetemi magán­tanárt az esztergomi érseki képtár és régiségtár rendezése körül kifejtett, szakavatott és buzgó működése el­ismeréséül az érseki képtár és régi­ségtár igazgatójává nevezte ki. Városi közgyűlés. Esztergom város képviselőtestülete szerdán d. u. 4 órakor rendkívüli közgyűlést tar­tott, melynek tárgysorozatát nagy­részben a város kezelésében levő alapok zárószámadásai töltötték ki. Lapunk korai zárására való tekin­tettel részletes tudósítást legköze­lebbi számunkban hozzuk. Beszámoló értekezlet. Pénteken d. e. 11 órakor a „Kifli-nap“ ren­dező bizottsága B. Kobek Kornél fő­ispán egybehívása folytán beszámoló értekezletet tart. Megszűnt a csavargőzösjárat. A Garam jégzajlása miatt az Eszter­gom—Kovácspatak közti csavargőzös- járatot a téli időszak tartamára be­szüntették. A fehérneműgyűjtés a hadsereg részére még mindig nem záródott le s így a beérkezett és még egyro ér­kező adományok végösszegét kimu­tatni egyelőre lehetetlen. Községek­ből egész vég vásznak is kerültek ki hazafias adományképpen a kato­nai ruharaktárba. A katonai hatóság az esztergommegyei fehérneműgyűj­tés eredményével igen meg van elé­gedve, amint azt a vármegye veze­tősége előtt kifejezésre is juttatta. Az esztergomi izr. hitközség november hó 20.-án tartotta meg alakuló közgyűlését, melyen a kép­viselőtestület majdnem minden tag­ja megjen. Miután a választási elnök Schlezinger Lajos beszámolt a válasz­tások eredményéről felhívta a képvi­selőtestületet, hogy jelöljön elnököt. Dr. Áldori Mór kir. tanácsos a hit­községi közélet érdemes seniora szép beszéd keretében dr. Berényi Zoltán tb. megyei főügyészt a lelépett elnö­köt ajánlja újból megválasztásra ki­nek agilis és ügyszerető személyében teljes garanciát lát arra, hogy a hit­község vezetése ezekben a nehéz időkben is a legjobb kezekben lesz. — A képviselőtestület ez­után egyhangúlag dr. Berényi Zoltánt választja újból elnökké. Templomatya első alelnök dr. Weisz Sándor a Chevra Kadisa érdemek­ben dús elnöke lett. Második alel­nök ké Eisler Bernát, iskolaszéki el­nökké Schlesinger Lajos, pénztár­noknak Por gesz Béla, ellenőrnek Pop­per Bernát, az Örök lámpa gondno­kává pedig Blnmschein Lipót választa­tott meg. A főgimnázium ünnepélyének műsora. Az Esztergomi Bencés Fő­gimnáziumi Mária-Kongregáció, mint jeleztük, a háborúban sújtott csalá­dok gyermekeinek és árváinak javára 1917. december hó 8.-án délután fél 6 órakor jótékonycélú előadást tart az intézet dísztermében. Műsor : 1. Kersch F.: Kurucok unokái. Elő­adja az ifj. énekkar; zongorán ki séri Sámson György volt főgimn. énektanár. 2. Bán Aladár: A szep­lőtelenhez. Szavalja Hunyadi Árpád VI. o. t. 3. F. Reiss: Gavotte de Louis XIII. Előadja az ifj. zenekar; zongorán kiséri Sebők Ferenc VI. o. t. 4. Ifj. Buchner Antal : Harangok­ból ágyúk. Melodráma. Szövegét írta Homor Imre. Szavalja Halász Gyula VIÍ. o. növ. pap. Zongorán kiséri a szerző. 5. Háborús versek, a) Gyóni Géza : Vasárnap a sáncon ; szavalja Legény Iván V. o. t. b) Keéky I. : Visszavárás; szavalja Gerecs Árpád V. o. t. c) Ernőd Tamás : Éjjeli lá­togatás, szavalja Jacoby Károly III. o. t. d) Pakots József: Gyermek- imádság; szavalja Palkovics Pál I. o. t. 6. Kregczy Ede : Tárogató. Előadja az ifj. énekkar; zongorán kiséri Sámson György volt főgimn. énektanár 7. Váradi Antal.- Az utol­só sor. Szavalja Rudolf Lóránt IV. o. t. 8. Doppler: Kardal a „Be~ nyóvszky“ c. operából. Előadja az ifj. ének- és zenekar. Zongorán ki­séri Sebők Ferenc VI. o. t. 9. Tor- dai Ányos : A vén honvéd álma. Rö­vid színjáték három képben. Szerep­lők : A vén negyvennyolcas honvéd : Vezér Imre VII. o. t. Imre unokája: Drobny László III. o. t. Laci, uno­kája : Rochlitz Tibor II. o. t. L^ci barátai : Angyal Gábor, Etter Kál­mán, Gerő ViKtor, Katona Gábor, Paulovits Imre II. o. t.-ók. Hadnagy : Etter Ödön VIII. o. t. Varga, köz­vitéz : Sárközi Ferenc VII. o. t. Ka­tonák : Horváth Ervin VII. o. t., Müntzberger Jenő VI. o t. Tamás Ferenc VIII. o. t., Sebők Ferenc VI. o. t., Smaroglay Dezső VI. o. t., Hunyadi Árpád VI. o. t. Sebesültek : Klamm László VII. o. t., Rotsching Tibor VII. o. t. Szemző Vilmos VI. o. t. Szanitécek : Horeczky Endre VI. o. f., Burány István VI. o. t. Muszka foglyok : Pelczmann Imre VII. o. t., Jacoby László V. o. t., Maksay Gyula IV. o. t. A rendezésben se­gédkeznek : Bitter János és Verbók Géza IV. o. t.-ók. Az ifjúsági ünne­pély keretében dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok, hercegprimási iroda­igazgató mond buzdító beszédet az ifjúsághoz. A vármegye káposzta- és zöld­ségellátása ügyében Palkovics László h. alispán a napokbm sze­mélyesen járt Budapesten a Közélel­mezési Hivatalban,' hol azonban azt a lehangoló információt nyerte, hogy az országos központ jelenleg nincsen azon helyzetben, hogy Esztergom- megye részére nagyobb mennyiségű zöldség- és káposztafélét utalhasson. A vármegye és a város részére ese­dékes kontingensnek csak egy részét fogjuk tehát megkapni s a vaggon- hiány annak gyors elküldését is nagyban hátráltatja. A gabonarekvirálások folynak vármegyénk területén s az átvételi bizottságok eddig 50 vaggont kitevő gabonaneműt gyűjtöttek egybe. Saj­nos, hogy falusi gazdáink közül igen sokan rejtegetik készletüket, miáltal önmaguk hívják ki maguk ellen a legszigorúbb Kutatás foganatosítását. Akadtak olyanok is, akik feletetik állatjaikkal a felesleges készleteket, ahelyett, hogy az átvételi bizottság­nak a köz javára átszolgáltatták volna. Az ilyenek, — talán monda­nunk sem kell — példás büntetés­ben részesülnek. Palkovics László h. alispán sűrűn utánnanez a rekvirálá- sok lefolyásának és személyesen is ellenőrzi a gabonaátvételi bizott­ságok működését. Tűzriadalom. Érsekkétyről írja tudósítónk : Múlt hó 26.-án este özv. Gyuróvszky Jánosné sertést öletett és azt mindjárt meg is perzseltette. Az esti perzselés tűzfénye minden­kinek feltűnt. Egyesek nem tudták mi az, ezért tüzet kiabáltak. Meg­hallotta ezt a harangozó, aki a köz­ség templomának el nem rekvirált harangját is megkondította. A már- már nyugalomra térő érsekkétyiek erre aztán komolyan megrettentek. Lett most sípolás, lövöldözés, trom­bitálás, dudaszó. Mindenki talpra ugrott, hogy a tűzhöz siessen. Egye­sek alsóruhában rohantak elő, mert már álmukból verte fel őket a tüzi- lárma. A fecskendőt is előhúzták és szaladtak mindenfelé, amerre tüzet sejdítettek. A disznópörzsölést is számosán látták, de ez fel sem tűnt nekik, mert ők nagyobb tüzet ke­restek. A község jegyzőjét éppen hivatalos munkája közben lepte meg a riadalom. Azonnal kiment a rémü­lettől szerte futkosó emberek közé s mivel tüzet ő sem látott, kutatni kezdte a tüzilárma okát. Körüljárván a'községet, megállapította, hogy az egész zavar a késői disznópörzsö- lésből származott. A perzselést azon­nal be is tiltotta és a népet meg­nyugtatván, szétoszlatta. Az éjjeli perzselések teljes eltiltását ezen eset eléggé indokolja. 1918. évre szóló heti és havi előjegyzési naptárak Laiszky János könyv­nyomdájában Simor J. u. 20., már kaphatók. 1001/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Ksztergom, Simor János ucca 18—20. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents