Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 92. szám

PO UT!HR! és TRR5R

Esztergom, 1917.

XXXIX. évfolyam 92. szám

Csütörtök, december 6.

SZERKESZTŐSÉG A . ÉS KIADÓHlVA! AL :

SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21.,

HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI 5 HIRDETÉSI DIJAK 5TB. KÜ. DENDŐK.

FÉLE LŐ S SZERKESZTŐ: FŐMŰ N KATÁRS :

DK RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR- KŐRÖSY LÁSZLÓ.

KIADÓTULAJDONOSOK :

LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI.

MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK:

EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K

EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MY1LTÉR SORA 50 FILLÉR.

HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA

A gyanúsításról.

A gyanúsítás első tekintetre alaptalan vádaskodásnak tűnik föl, pedig kegyetlenebb gyakran még a megtorló igazságos Ítéletnél is.

Amiben eddig rendületlenül hittünk, abban a gyanúsítás mérge után keservesen csalódtunk. Amit szerettünk, azt meggyűlöljük, mert azt a gyanúsítok hazugságoknak hirdették. Leginkább elfajult ez a kóros társadalmi baj családi életünkben, ahol a féltékenység szokta a házasság oltárát összezúzni.

Jeilemzetes és tanulságos az a demokritoszi izű- németországi szójáték, mely a gyanúsítás járvány ellen még a múlt században keletkezett:

— Eifersucht ist eine Leidenschaft, welche mit Eifer sucht, was Leiden schafft. (A féltékenység olyan szenvedély, mely mohón keresi azt, ami szenvedést okoz.)

Ez egyszerű és bölcs német szójáték egyúttal meg is állapítja számunkra: hogyan kell az alaptalan gyanúsítás ellen küz- deniink. Egyszerűen ne higy- jünk mások besúgásainak mig a beszédes tényekkel személyesen meg nem ismerkedünk.

De ne tartsunk azért senkit képmutatónak, mig erről valóban meg nem győződtünk. A mai fölszinesképzettségű szájhősök egyesegyediil a gyanúsítás sportjáért lelkesednek. Az okos ember pedig oknyomozó munkát végez mielőtt Ítélne.

Ki ne ismerné a rosszmájú gyanúsító sajátszerű luciferi kárörvendő mosolyát, mikor valami titkot akar lelkűnkbe nmsz- lagolni ?

A kárörvendezés azonban sohasem lehet az erkölcs jellemvonása. Óvakodjunk tehat a hozzánk settenkedő gyanúsítás első mondatának hitelt adni, mert akkor a bilincs többi láncszeme is a mienk.

Köztudomású, hogy a gyanúsító nem a rágalom szótárát használja. Mennél gonoszabb valaki, annál óvatosabb. Azon kezdi körútját, hogy előkelő körökben hallotta ezt vagy azt,; amiről már mindenki tud, de j nem mer nyilatkozni.

Ilyen kerülő utón kerülhet; hitvesed, gyermeked, barátod, j vagy saját becsületed a szájas- kodók pellengéjére.

A ravasszal azonban bánj ei magad is ravaszul. Hallgasd meg a pletykahős közvéleményét, azután kutasd ki rögtön az igazság aranyszálait a gazság hínárjából.

Aknor ha felebaráti szemrehányó tekintettel nézesz a gya- nusítóra utoljára látod a sátán vigyorgását abrázatán.

Fiat justitia aut percat mun- dus ! Legyen igazság vagy pusztuljon a világ. Az erkölcs nyugodt lelkiismerete a legalkalmasabb ördögűző tömjén mai puskaporos és sohajos világunkban.

Dr. Körösy László,

Hivatalosan jegyzik, hogy kik vesznek részt a győzelem biztosításához szükséges VII. hadik ölesön ben.

*- ■**- -♦♦- -♦*- ♦*- -♦<. ♦*- -*

A magyar hősök lelke.

Aki lelkében valamely erkölcsi eszmének lobogó lángját hordja, és azért él, dolgozik, fárad, vérzik és hakell, meghal: az hős. A hős az eszméért, melynek szolgálatába állt, az igazságért, a haza határaink sért- hetettlenségéért mindent feláldoz, a kedves otthon kényelmét, a családi szeretet melegét, az élet minden örömét, sőt áldozatul hozza a legnagyobbat, amit az ember hozhat, életét is. Most az ilyen áldozatos hősök atmoszférájában élünk.

A béke csendes napjaiban minden kincsünket a földből kapjuk. Onnan táplálkozik az életet adó buzakalász, onnan gyűjti illatát minden szinpom- pás virág. Onnan bányásszuk a meleget, a ragyogást adó kincseket. Most minden értéket visszafizetünk)

anyaföldnek. Legdrágább kincseinket, hőseinket temetjük a föld mélyébe. Mint a dércsipte falevél, úgy hullanak legjobbjaink a hosszú harc alatt. A falevél lehull, az avart betemeti a földbe az őszi szél, de az erdő, melyben a falevél született, élt és meghalt, leveleinek hullájából új életre kap örök életű marad. Az élet erdőjéről most sok drága levél leválik, azért, hogy a hazának örök élete legyen. A nemzet fejlődésében a csendes, de intenzív munka nem kevésbbé fontos, mint a lángelmék kimagasló alkotásai. A lángész korszakot alkotó eszméi adják meg a Világ kultu- j rális fejlődésének fényét, tündöklő varázsát, de, hogy ez eszmék valóban áldást hozzanak az emberiség számára, ahhoz a kisemberek kitartó, lankadatlan munkája kell. A nagy csaták megtervezése, a különböző fegyvernemek csoportosítása, a támadás időpontjának meghatározása a lángeszű hadvezér feladata. Ez egy nagyszabású, minden csodálkozásunkat felkeltő szellemi munka, de nem hősies cselekedet. A hősök amaz egyszerű, kötelességtudó emberek között vannak, kik a lelkűkben lobogó eszmékért rohamra mennek, akik fáradtnak, éheznek, fáznak, véreznek. meghalnak. Olyanok ők, mint az akácfa fürtös virága : nem illik gomblyukba, vázába sem való, de a fán tisztaságot, illatot, szépséget lehel. Normális időkben alig vesszük észre az élet egyszerű hőseit. A mostani világégés azonban rávilágít a lelkűkre. Ennél a fénynél láttuk meg, hogy lelkűk tele van erővel, elszántsággal, hittel, bizalommal, kötelességtudással, szépséggel, ragyogással. D. V.

A Kifli-nap.

— Eddig 9600 K gyűlt össze! —

Az esztergomi katonák kórházi karácsonyára rendezett vasárnapi „Kifli- nap“ minden várakozást felülmúló sikerrel végződött.

Az idő ugyan nem hízelgett valami nagyon ; a nap elrejtőzött a fellegek mögé, (hasonlóan ama zsugoriakhoz, akik a jótékonyság angyalai előtt bezárják ajtójukat,) időnkin hővüs szél is szaladt végig a Széchenyi-téren

(és magával vitte távoli uccákba a friss kiflik ingerlő illatát.)

Az idő mostohaságát azonban kikipótolta a jótékony lelkek derűs, napsugaras hangulata. Ezernyi ember nyüzsgött, íeKetéllett a Széchenyitől- aszfaltján, hol rég nem hallott katonai vonós zenekar húzta a szép nótákat. Minden arcon vidámság ragyogott, minden zsebből kifli kandikált és minden ember" ajka ezt ropogtatott.

A Széchenyi-téren négy sátor állott, melyben lelkes hölgyeink kezelték a hazafias adományokból begyűlt jóféleségeket. A főhely a Szentháromság-szobor előtt felállított kif- lis sátor volt, melyben De Pott Gusz- távné, Rencz Ferencné és Wavrecka Rezsőné voltak a felügyelők. Sűrű egymásutánba hozták a helybeli katonai parancsnoksag által készséggel rendelkezésre bocsájtott katonák ide nagy kosarakban a friss kifiiszállít- mányokat közvetlen a pékműhelyekből. Egy-egy uj szállítmány érkezésekor valóságos ostrom indult meg e sátor ellen, honnét különben az esztergomi úrilányok lelkes gárdája külön kosarakban és tálcákon is hordta a kifliket a közönség közé.

E sátor hölgyei 3035 K 14 fillér jövedelemről számoltak el a rendező bizottságnak.

A posta előtt a kifliárusításra egy másik tarka lobogós sátor is fel volt állítva. Ebben özv. Frey Ferencné, Krasznay Gáborné, Vimmer Gitta (Ersekkéty), Cselka Mancika és Nagy Elza árusítottak. 1173 K 86 fillér volt itt a bevétel, ami arravaló tekintettel, hogy két kiflissátor is volt, igen szép eredmény.

A fősátortól pár lépésnyire, a Kath. Kör és a Legény egylet házával szemben emelkedett a „virslis sátor/' ahol a kiflik mellé kitűnő meleg tor- • más virsliket árusítottak Bellovits Gyuláné, Frohner Józsefné, Kapisz- tóry Mici, gróf Sternber Rózsika és Ivanits Margitka. A bevétel itt 1326 K 89 fillér volt.

A kiflire és virslire ital is kellett.

E célból egy negyedik sátorban, a kir. járásbíróság épülete előtt Yraniss Dezsőné, ístvánffy Elemérné, Szecs- kay Marianna, Reviczky Erzsiké és Bedross Manci árusították a jó me- legítetbort, amelynek a hűs idő sok hivet szerzett. Az itteni bevétel 1151 K-ra rúgott.

Amig a sétálók sátorról-sátorra járva élvezték a árusított jóféleségeket és fürödtek a jótékonyság boldogító érzésében, a téren zene szólt és mosolygó arcú leánykák kinálgatták a friss kifliket. A kis kifli árusítók sem respektálták a Széchenyi-tér földrajzi határait ; nagy vállalkozási szellemtől űzetve, megrohanták a szom-