Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 77. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. október 14. A Kath. Tanítói Segély­alap közgyűlése. A „Magyarországi latin és görög szertartási! róm. Kath. Tanítók Se- gélyalaja,“ mint lapunk egyik legu­tóbbi számában röviden említettük, múlt hó 20.-án tartotta 33-ik évi ren­des közgyűlését Esztergomban. A közgyűlést Dr. Walter Gyula c. püspök, prelátus-kanonok, a Se­gélyalap elnöke magas (színvonalú beszéddel nyitotta meg. A Segély­alap közgyűléseinek megnyitói minden­kor élénk figyelmet keltettek a tan­ügyi körökben és eme beszéd is, melyben a tudós szónok a háború és a gyakorlati életre nevelő peda­gógia kapcsolatát fejtegeti, komoly megfontolásra méltó. A nagy tetszés­sel fogadott beszéd végeztével a so­ron levő elnöki előterjesztések kö­vetkeztek, köztük Dr. Rótt Nándor veszprémi püspök A és tCsekó Gábor prépost, egri kanonok köszönő ira­tainak felolvasása. Csekó Gábort, aki a Segélyalap számadó gondnoka, 50 éves papi jubileuma és pápai prelá- tussá való kinevezése alkalmából üdvözölte az elnökség. A közgyűlés ezzel egyidejűleg Dr. Walter Gyula elnöknek is kifejezte jókivánatait legutóbbi királyi kitün­tetése alkalmából. Az elnök koroná­záskor tudvalevőleg az apostoli ke­resztet vitte a király előtt, miért Ő- felsége a II. oszt vaskoronarenddel tüntette ki őt. Az elnök megható szavakkal köszönte meg a szívélyes jókivánatokat és továbbra is a bizott­ság jóindulatába ajánlotta magát. A múlt évi számadások beterjesz­tése alapján kitűnt, hogy a lefolyt egyesületi évben az alap a hadba- vonult tanítók és hozzátartozóik se­gélyezésére 2000, ösztöndíjakra 2400, segély és gyámpénzek gyanánt pe­dig 2000 K-t fizetett ki. A folyó év­ben összessen 12.446 K került fel­osztásra. Ebből a jóváhagyott költ­ségvetés szerint a létesítendő orsz. kath' tanítói árvaház alapra 2489 K 22 fill, a netán létesítendő orsz. kath. tanítói tápintézet alapjára 1244 K 61 fordíttatik, míg a többi összeg ösztöndíjazásokra és segélyezések­re jut. A folyó évben 6 ösztöndíjas hely üresedett meg, melyre 8 kérvény ér­kezett be. Az ösztöndíjakat Hatszó László, Balicza József, Erdőssy Erzsé­bet, Tímár Etel, Gazsó József és Ringbauer Margit nyerték el. Segélyezés végett összessen 60 kérvény érkezett be. A bizottság te­kintettel a mai nehéz megélhetési viszonyokra, valamennyi folyamodó­nak 50—50 K segélyt utalványozott. A tárgysorozat kimerülvén Számord Ignác pápai káplán, ovónőképző-in- tézeti igazgató az egybegyűltek ne­vében köszönetét mondott Dr. Walter elnöknek odaadó és buzgó munkál­kodásáért, mire a közgyűlés az elnök szívélyes zárószavaival véget ért. HÍREK fi / | SCHEDL ARNULF f | Lapunk legutóbbi számában már közöltük halála hírét, amely őszinte megilletődést keltett mindenfelé, amerre csak ismerték a bencés szék­ház eme derűs arcú, derűt sugárzó tagját. Annak ellenére, hogy már évtizedet meghaladó idő óta eltávo­zott városunkból, még mindig élénk emlékezetében volt minden társaság­beli esztergomi embernek, mert nem is egykönnyen lehetett elfeledni a körében töltött szellemes órákat. Hogy ki volt ő az esztergomi társas­életnek, azt ő maga jellemezte leg­találóbban, amidőn 28 évi tanárko­dás után Aszófőre ment plébános­nak eme szavakkal: — Esztergom hat seinen Schedel verloren 1 Szeretettel körülvett, értékes tagja volt ő a városnak 28 évi ittartózko- dása alatt. Meg is választotta őt a közbizalom városi képviselőnek és megyebizottsági tagnak egyaránt. A „Circiter“-asztaltársaságnak, amely­nek hagyományait ma a Polgári Egyesület őrzi, ő volt egyik meg­alapítója és fő vonzó ereje. Társa­ságában lehetetlen volt unatkozni. Az „Esztergomi Régészeti és Törté­nelmi Társulat“ működésének arany­korában ő is tevékeny részt vett vá- Tosunk múltjának feltárásában. A szentkirályi ásatások alkalmával nap­világra került lovagtemplom és a Szent Lőrinc ucca helyén állott „Lőrinc-templom“ alaprajzait az ő szakszerű mérései és rajzai őrizték meg az utókornak. Nagy érdeklődéssel viseltetett az utóbbi években létesült esztergomi Történelmi Múzeum ügye iránt, amit azidőben városunkba írt levelei is bizonyítanak. Mint tanár, a rajz- és mértani tárgyaknak, a gyorsírásnak, éneknek, a német és francia nyelvnek volt előadója, mi sokoldalúságát eléggé bizonyítja. Modora az iskolában is napsugaras derűt árasztott a szá­raznak tetsző mértani ábrákra és matematikai levezetésekre s mint a főgimnáziumi énekkar vezetőjének, az akkori látogatott ifjúsági ünnepé­lyek sikerében főrésze volt. A bencés-székháznak gondnoki tisztét hosszú éveken át, egész el­távozásáig buzgón és lelkiismerete­sen viselte. A nyár folyamán mégegyszer el­jött városunkba. Már akkor erősen betegeskedett. Sorra látogatta egy­kori jó ismerőseit, akik közül már annyian megelőzték őt az örök ha­zában, felkereste itteni működésének emlékekkel teli helyeit; az iskolát, ahol tanított, a vízivárosi zárda­templomot, ahol napi miséit mon­dotta, a ferenciek templomának kó­rusát, amelynek megrokkant orgoná­ján az ő ujjai 28 éven át játszottak és a régi jó esztergomi társasélet romjait, amelyekből a gondok és a háború minden szellemet kisöprűzött. Egykori, közel három évtizedes működése helyével lapunk útján ál­lott állandó szellemi kapcsolatban és örömnapunk volt, amidőn leg­utóbb hozzánk is ellátogatott, buz­dítva a város érdekében való to­vábbi lelkes munkára. Emlékét me­leg szeretettel őrzi meg mindenki, aki csak vele valami összeköttetés­ben állott, de különösen egykori tanítványai, akik közül az egyik e sorokban teszi le a zalaegerszegi sírra hálájának és igaz tiszteletének szerény virágkoszorúját. H. I. Személyi hír. Prikkel Mihály vár­megyei 11-od aljegyző, aki a háború kitörésétől kezdve folytonosan ka­tonai szolgálatot teljesített, — sza­badságoltatván, — hivatalát ismét elfoglalta. Az alispán fegyelmije, Győr- vármegye közigazgatási bizottságá­nak két kiküldött tagja, dr. Jándy Bernardin pannonhalmi perjel és dr. Kuncz Jenő, Győrvármegye főjegy­zője mintegy tiz heti ittidőzés alatt átvizsgálta mindama vádakat, ame­lyek alapján dr. Perényi Kálmán alis­pánt állásától felfüggesztették. A be­adott terjedelmes vádirat minden egyes pontjára vonatkozólag számos tanút hallgattak ki, azonkívül az ügykeze­lés egész menetét szakszerűen átte­kintették. A vizsgálatról felvett jegy­zőkönyvet most terjesztették Győr­vármegye közigazgatási bizottsága elé, amely legközelebb elsőfokon mondja ki ítéletét a felfüggesztett alispán ügyében. A vizsgálat adatai egyelőre nem kerülhetnek nyilvá­nosságra. Némethy Lajos meghalt. Né­methy Lajos volt vizivárosi esperes­plébános, a neves történetbuvár és annakidején lapunknak is jeles tollú munkatársa, mint lapunk zártakor értesülünk f. hó 8.-án Nyitrabajnán meghalt. • A vármegye őszi közgyűlése. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának őszi rendes közgyűlése í. hó 31.-én d. e. 10 órakor lesz a vármegveháza nagytermében. Mege­lőzőleg f. hó 16.-án és 30-án az állandó választmány ülésezik. Felhőszakadás városunkban. Csütörtökön délután 4 és 5 óra kö­zött hatalmas égiháború dúlt váro­sunk felett, amely ismételten, de min­den eddigi záporesőnél nyomatéko­sabban bebizonyította, hogy a száz­ezrekbe került hegyivíz- levezető mun­kálatok semmit sem érnek, mert ezek dacára hasonló esetekben még több kár támad a városban, mint annakelőtte. A hegyivíz csatornák nyílásait állítólag még idejében ki­nyitották, de. a hegyekből leözönlő iszapos' áradat, amely köveket, galy- lyakat is bőven hozott magával, pár perc alatt betömte a csatorna-nyílá­sokat és a folyammá dagadt sárga híg iszap magasan ellepte nemcsak a Rákóczi-teret és a Ferenc József-út Rrinolin híd körüli részét, (amely en­nél «sokkal kissebb záporok esetén is már járatlanná válik,) hanem az egész Vörösmarty uccát, a Rákóczi-térnek a Széchenyi-térre torkoló részét is. Legnagyobb volt azonban a hegyekről lerohanó vizek hatása a Simor János uccában, melynek elején pedig egy­másután két hatalmas csatornanyílás is tátong és leheli ki melegebb idők­ben az orrfacsaró miazmás párákat. Itt az ucca egész szélességében ma­gasan száguldott a hullámzó szeny- nyes víztömeg be a Rákóczi-térre, ahol egy ívben bekanyarodott a Kos­suth Lajos-uccába. Közben minden pincét és boltot ellepett, amely útjá­ba esett. A nagy vízárnak a Kos­suth Lajos-ucca szűk nyílása nem volt elegendő, mélyen becsaptak a habok a Széchenyi-térre és a Lőrinc ucca elejére is. Az óriási záport két ízben jégeső is tarkította. A vissza­maradt nagymennyiségű iszap elta­karításán pénteken és szombaton egész nap dolgoztak az uccaseprők és a segítségükre kirendelt orosz hadifog­lyok. A szombati hetivásárt csak a pénteken egész nap lefolyt iszapelta­841/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János karítási munkálatok után lehetett meg­tartani. A város más helyén, igy a Mária Terézia- és az Árok uccák tájékán is sok kellemetlenséget oko­zott a felhőszakadás, a határbeli utak egynémelyike pedig teljesen járat­lanná vált. Az árvédelmi munkálatok eme teljescsődjét mentegetendő, mond­ják ugyan, hogy hasonló felhőszaka­dásokra a csatornázás nincsen be­rendezve s mi is hajlandód vagyunk egy-egy évtizedben egyszer előfordu­ló abnormitásnak minősíteni a csü­törtöki ítéletidőt, azt azonban, hogy a legrövidebb nyári zápor is már komplikációkat okoz a Ferenc-József úton s ilykép az arra eső forgalmas tájék teljes elértéktelenedését vonhat­ja maga után, igazán nem írhatjuk másnak, mint az árvédelmi munká­latok sikerületlenségének rovására. MIIMIIIMI 11II HI M-1MI It 111 III! Ill 111II11III ’ 111IIIII11] 1111III IMII IIIII1111IIU) III 111 (Ul 11 Ml! IIII IMII III lltllllllll I) Ifi III mil I MII IIIIKIIIM4I Egy nemeslelkületű, még java­korabeli szimpátikus, egészséges, gyermekleien, katholikus özvegy urinő, tapasztalt, munkaszerető gazdasszony és kitűnő szakácsnő, néhány ezer forint készpénzzel, — idővel nagyobb vagyonnak várományosa — férjhez óhajtana menni egy olyan jóindulatú, középkorú hivatalnok, tanférfiú, fa­lusi jegyző, gazdálkodó, postatiszt, vasutas, esetleg vendéglős, szállodás vagy bármilyen tisztességes állású férfihez, esetleg özvegy emberhez, aki nem annyira a hozományra, mint inkább egy boldog házasságra fektet fősúlyt. Erre vonatkozó őszinte, komoly ajánlat „Kölcsönös megértés“ címen ezen lap kiadóhivatalába cím- zendő, melynek vétele után azonnali válasz következik. iiiiimiiiiiiiitiiiii!iiiiiiiii;'>iiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii|iiinili|ililiiiiiMllltllllillll Kérelem. Tekintettel a ruhakelme magas áremelkedésére, a hadiárvák felruházása céljából kérjük a nemes- szívű jótevőket, kegyeskedjenek el­használt, illetve kiselejtezett öltöny­darabjaikat hozzánk eljuttatni, hogy azokat a szegény gyermekek részére átalakítva, minél többet részesíthes­sünk ruhasegélyben. A Sz. Anna- zárda rendezősége. Egy vasutas szerencsétlensége. Koller Lajos esztergomi születésű, 16 éves segédfékező a napokban Kisujtalu állomáson egy robogó te- hervonatról oly szerencsétlenül esett le, hogy a vonat kerekei ballába fe­jet leszeltek. Eszméletlen állapotban szállították a Kolos-kórházba. Sze­rencsétlenségét önmaga is saját vi­gyázatlanságának tulajdonítja. Esztergom szab, kir- város polgármesterétől 10410/1917. pm, sz. Hirdetmény. A koronázási domb történelmi föld­jét értékesítő hadi jótékonycélú bi­zottság a hadijótékonyság nemes ügyének előmozdítása érdekében el­határozta, hegy a négy kardvágás színhelyének földrétegeit ízléses ki­vitelű üvegkoronákba foglalja, a Had- segélyző Hivatal dombornyomáséi pe­csétjével ellátja és azokat megszá­mozva forgalomba hozza. Az iivegkoronák darabjának ára 10 korona és az eladásokból befolyt összeg a harctéri hős katonák öz­vegyei, árvái és a rokkantak alapjá- jának gyarapítására fog szolgálni. Felhívom tehát mindazokat, kik a fenti emléktárgyakra igényt tartanak, hogy előjegyzésbe vétel céljából hi­vatalomnál a hivatalos órák alatt je­lentkezzenek. Esztergom, 1917. szép. 25. Dr. Antóny Béla polgármester. ucca 18—20. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents