Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 78. szám

Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 78. szám ____________ Csütörtök, október 18. T RR5RDF1LMILRR SZERKESZTŐSÉGJ „ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ előfizetési S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜ. DENDÖK. Nőink létkérdése. Nőink nemzetközi egyenjo- gosításának néhai harcias kér­dése a háborús világban egé­szen simán megoldódott. Megnyilt már előttük a tudo­mány kapuja, a kereskedelem és ipar üz.letajtaja es számos közhivatal bejárata. Nőink ma már,valóságos közi­gazgatási tényezőkké valtak. A hadba vonult féfiakat pedig föl­áldozó lelkesedésükkel pártolják. De a háború után tömérdek serény nőnk veszíti el ám rend­kívüli állását, mert a hazatért férjek családi otthonát kell is­mét szolgálnia. Mi történik azon­ban az önmagukra utalt sok hadiözvegyünkéi ? Sem a csöndes Esztergom­ban sem zajos székesfőváro­sunkban, Budapesten, sem a forrongó Bécsben, sem a viruló Berlinben a háborús szolgálatot végző nők nem szervezkedtek saját létkérdésük érdekében. Mig a mai kiváló nők tör­vényhozó férfiaink közt helyez­kednek el, addig a béke áldá­sos korszaka virradhat reánk. Nőink jogait tehát első sor­ban az állam s azután a társa­dalom hálás jóindulata védhet- né meg. Németországon és Ausztriá­ban már egész külön irodalom támadt erről a nevezetes napi­kérdésről : Mi történik háborús közszolgálatot végző nőinkkel a háború után ? Egy buzgó német lelkiatya röpirata szerint' a női társadal­mat ismét előbbi nemes élethi­vatására kellene megnyernünk; hiszen a nemzetnevelés valamint a nemzet föntartása nőink leg­szentebb föladata. A háború után a családalapítás úgyis rendkívül megnehezül, A gondviselő állam ugyan előnyös kedvezményeivel előmozdíthat­ná a gondterhes férjhezmenés ügyét és az agglegényeket még- alaposabban megadóztathatná, de mindez még nem elég nő­FÉLELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. FÖMUVKATÁRS: DK KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ink létkérdésének gyökeres meg­oldására. A német lelkipásztor inkább azt ajánlja, hogy nőink a hábo­rú után legyenek ismét a nem­zeti és vallásos élet íönntartói. A családi élet nem egészen ál­lami életközösség, hanem az istentől sugallt szentséges gon­dolat, mely boldogságot és meg­elégedést teremt. Csakis ezen az erős alapon épülhetne föl újra a nemzeti érzés, a benső­ségesebb vallásosság és a tisz­tességes kenyérkereset. A báziszentély hajdan a csa­ládi tűzhelyet jelentette. Ennek a ma keresztény Veszt a- szüze az az asszony, ki elsősorban férjéért azután gyermekeiért fáradozik. Az ilyen kivételes családanya ezerszer többet ér a politizáló nőnél, aki nem képes a harc­térről visszatérő, vérengzéshez szokott katonáink leikéből a vi­lágháború szilaj érzelmeit saját galambszelíd érzéseivel kicse­rélni. Kétségtelenül leggyakorlatibb tér kínálkozik nőink létkérdésé­nek üdvös elintézésére az az uj vívmány, hogy a háborúból a békébe való átmenet előkészí­tésére szervezett uj minisztéri­umba olyan kiváló nők kerül­jenek, a kik nem politizálni, hanem szervezkedni és tevékeny­kedni tudnak. Egyedül az ilyen női miniszteri hivatalnokok ille­tékesek arra, hogy nőink létkér­dése káros zökkenés nélkül ol­dassák meg a régi békés álla­potba való elhelyezésekor. Ez a ma sürgős kérdése. Holnap pedig arról tárgyalhatunk: kik adták hazánknak legkitűnőbb honvédőinket és kiknek tarto­zunk legtöbb nemzeti hálával ? Figyelő. |<0>j HÍREK |^> A nők választójogának a kérdése egyre tá gasabb gyűrűket von. Nem is sza­bad most már ennek a kérdésnek a napirendről lekerülnie. A kormány ígéri is ennek a reformnak az életbe­léptetését, mindenesetre nem határ­talan mértékben, mert ez egyelőre a sötétbe való ugrás volna, hanem oly mértékben, amint azt az ország kára nélkül meg lehet tenni. A rész­letekben az eltérés ma még egész természetes dolog, mert a gyakor­latban ki nem próbált intézményről van szó." Sőt azokat sem lehet egye­nesen támadni, akik ezzel a reform­mal nem nagyon rokonszenveznek, mert nem látnak tisztán s magára a női természetre s a rendes körülmé­nyekre nézve nem óhajtják a nők választójogát. Az idők azonban nagyon megvál­toztak ; a nő helyzete ma már egé­szen más, mint rövid idővel ezelőtt is volt. A nő ma már nemcsak mint anya, nemzetfenntartó elem, hanem az a munkájával is. A háború alatt a férfiaknak erősen megritkult so­rait e munkában nők pótolták ki. A háború után nagyfokú utánpótlás lesz szükséges minden téren. Mivel pedig a jóval több munka mellett jóval kevesebb férfierő áll rendelke­zésre, a nők általánosságban a há­ború után is megtartják jelenlegi helyzetüket. A választójog új reformját a férfi­aknál a jól végzett háborús áldozat alapozza meg. A nők a maguk ne­mében szintén végeztek hősi, áldo­zatos munkát a háború alatt, mint a május 14.-i hivatalos jelentés lelkes szavakkal ezt elismerte. A nők ren­des munkájukkal a nemzetfenntartó elemet képezik, azért jussuk van a jogokhoz is. Nők jelenlegi helyzete tehát legalább bizonyos csoportjuk részére logikusan követeli a válasz­tójogot. * A napokban a régi képviselőház nagytermében nagyszabású agitációs gyűlést tartott a Nőtisztviselők Or­szágos Egyesülete. Képviseltették magukat a budapesti és vidéki kü­lönböző nőegyesületek és vidéki szer­vezetek. Dr. Vázsonyi Vilmos válasz­tójogi minisztert dr. Zilahy László törvényszéki bíró képviselte. A mi niszter képviselője a gyűlés végén nagyfontosságú bejelentést tett: a ' választójogi javaslat szavazattal ru­ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA házta fel mindama nőket, akik négy polgárit, vagy ezzel egyenértékű középiskolát végeztek. A hercegprímási udvarból. Dr. Csernoc/i János biboros-hercegprímás vasárnap résztvett a fővárosi Szent István Bazilika jubiláris ünnepségén, amely a király képviselőjének József Ferenc főhercegnek jelenlétében folyt le nagy pompával. Az ünnepi nagy­misét a biboros-hercegprímás ponti- fikálta. A főpásztor kedden délután érkezett ismét vissza városunkba. Személyi hír. Dr. Brenner Antal városi tanácsjegyző, aki a háború eleje óta katonai szolgálatot teljesí­tett s mint tartalékos főhadnagy, több kitüntetésnek birtokosa, hosszabb idő­re szabadságoltatott s hivatalát ismét elfoglalta. A kath. autonómiáért, Az Esz­tergom Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Körben vasárnap este 6 órakor választmányi ülés volt, me,- lyen a megjelentek Keményfy Kál­mán szentszéki-tanácsos, vízivárosi plébános indítványára kimondották, hogy csatlakoznak a Kath. Népszö­vetség azon nagyarányú mozgalmá­hoz, mely a kath. autonómia mielőbbi törvénybeiktatását célozza. Evégből aláírásokat gyűjtenek egy feliratra, melyet az országgyűléshez terjeszte­nek fel, azonkívül táviratilag kérték fel a város orszgy. képviselőjét az autonómia ügyének felkarolására. Halálozás. Hoffmann Vince nyug. győri püspökségi uradalmi számtartó folyó hó 10-én, életének 77-ik évé­ben Himodon elhunyt. Temetése f. hó 15-én délután 3 órakor történt a győri belvárosi temető kápolnájából az ujtemetőben meleg részvét mel­lett. Az elhunytban Hoffmann Fe­renc nyug. pénzügyi tanácsos test­vérét gyászolja. Gyermektanulmányi ülés. A Ma­gyar Gyermektanulmányi Társaság Esztergomi Fiókköre f. hó 13.-án előkészítő értekezletet tartott az uj egyesületi évben folytatandó tevékeny­ség körvonalozására. Az értekezlet elhatározta, hogy havonkint tart szak­osztályi üléseket, azonkívül a nagy közönség számára a múlt évihez ha­sonlóan nyilvános ülést is készít elő.

Next

/
Thumbnails
Contents