Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 1. szám

1917. január 5. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 HÍREK A hercegprímás hazaérkezése. Dr. Csernoch János biboros-herceg- prímás, miután a koronázási szertar­tások teljes befejezést nyertek, szerdán délben hazajött Esztergomba. egyik tagja jött Esztergomba, aki átvette Csányitól a drágakövet amely­ről kitudódott, hogy tényleg a szent koronából való. Csányi csak ekkor tudta meg, hogy mily becses erek­lye rejtőzött teljes két napon keresztül pénztárcájában. A drágakövet Szé­chenyi Béla gróf koronaőr nyomban visszatétette a szent koronára, amely így az ezeréves ékkövekkel, csor­bítatlanul került vissza a koronate­A hercegprímás üdvözlése. A legutóbbi városi közgyűlés dr. Antony Béla polgármester indítványára elha­tározta, hogy dr. Csernoch János bibo- ros-hercegprímást feliratilag üdvözli a királykoronázás magasztos eseménye alkalmából, amidőn a főpásztor a királyi pár után a koronázás legfőbb szereplője volt. A feliratot hétfőn d. e. ünnepies formában, küldöttségi- leg nyújtják át a hercegprímásnak. A királyné csipkekendője. Zita királyné csipkekendőjéhez is van va­lami köze Esztergomnak. Az értékes kendő ugyanis a koronázási szertar­tások alatt leesett és a királyné a földön felejtette. Amikor a királyi pár és a koronázás hivatalos részt­vevői kivonultak a templomból, az udvarhölgyek zsöllyéinél Csányi Ká­roly, az esztergomi bazilika fősek­restyése találta meg a kendőt, amely­nek keresésére akkor már a királyi udvar egyik tisztviselőjét küldötték ki. Csányi mihelyt megtudta, hogy mit keresnek, azonnal általadta a csipkekendőt a tisztviselőnek, aki felírva a szerencsés megtaláló nevét, örömmel vitte vissza az értékes kendőcskét a királynénak. A szent korona egyik drága köve Esztergomban. A királyko­ronázás alkalmával tartott ünnepi nagymise alatt, amikor a király már meg volt koronázva, a királyné azonban még nem, dr. Csernoch Já­nos bibomok-hercegprímás infulis- 'tája, dr. Lépőid Antal szentszéki tanácsos, a hercegprímási iroda igaz­gatója, egy drágakövet talált az ol­tár legfelső lépcsőjén. A követ, amely lapos háromszögalakú, középen át­fúrt, kékesszinű topáz volt, átadta Csányi Károly főszékesegyházi sek­restyésnek, aki szintén segédkezett a koronázási misén. Csányi dr. Lé­pőid utasítására a követ pénztárcá­jába tette, azon hitben, hogy az va­lamely egyházi tárgyról való. A ko­ronázási misén ugyanis legnagyobb­részt az esztergomi főszékesegyház kincstárának egyházi öltönyei és műkincsei voltak használatban. A sekrestyés vasárnap délben utazott vissza Esztergomba, elhozva magá­val a drágakövet is. Budapesten va­sárnap délután a koronázási szertar­tások teljes befejezése után vették észre, hogy a szent korona egyik ékköve hiányzik. Dr. Lépőid ezt a koronázó főtemplom plébánosától dr. Nemes __ Antal c. püspöktől tudta meg. Azonnal közölte vele, hogy ő talált egy drágakövet, amelyet Esz­tergomba küldött. Az esetről gyor­san tudomást szereztek illetékes he­lyen és újév napján dr. Lépőid le­velével Fekete Béla, a koronaörség rembe. A vármegye hódoló felirata. Esztergom vármegye törvényhatósága a múlt hó 28.-án tartott közgyűlé­sen elhatározta, hogy a felséges uralkodópái t hódoló felirattal üdvözli a koronázás alkalmából. A hódoló felirat szerkesztésével az indítvá­nyozó dr. Perényi Kálmán alispán bízatott meg. Áthelyezés. A Gazdák Biztosító Szövetkezete esztergomi vezérképvi­selőségének eddigi vezetőjét, Borsai Józsefet az igazgatóság 1917. évi január 1.-től a központba helyezte át és az esztergomi vezérképviselő­ség vezetését Németh Pálra, lapunk jeles munkatársára bízta. Szentségimádás. A vízivárosi plébánia templomban ma, Vízkereszt ünnepén van az egyházmegyei Szent­ségimádás. Délelőtt reggel 6 órától 11.-ig minden órában szentmise, es­te 6 órakor pedig szentbeszéd és szentségbetétei tartatik. E hét folya­mán már a főszékesegyházban, a szentgyörgymezői és a belvárosi plé­bánia templomban volt Szentség­imádás. Hadikölcsön jegyzés. A „Pár­kányjárási Iparosok, Kereskedők és Gazdák Hitelszövetkezete“ múlt évi december 22.-én lezárt hadikölcsön jegyzéseinek végösszege 559.500 K. A polgármester a rekviráláson. Dr. Antony Béla polgármester a hét. folyamán személyesen is utánnané- zett, hogy a város által kirendelt rekviráló biztosok az előírásnak meg- felelőleg teljesítsék felelőségteljes fela­datukat. —- Több helyen elejétől végig résztvett a rekviráláson és meg­nyugtató szavakkal vigasztalta a sok hívatlan vendég: a rekvirálók meg­jelenése által megijesztett háznépet. A rekvirálás, amióta a napi liszt­adagot a közélelmezési hivatal ren­delkezése folytán 240 grammról 200- ra szállították le, helyenként bővebb készletet tár fel, de sehol sem any- nyit, amennyi el ne fogyhatott volna a kiszabott ideig. Királyi üdvözlet a magyarság­nak. A felséges királyi pár tudva­levőleg sajátkezű üdvözlőirattal ked­veskedik a magyarságnak a koroná­zás alkalmából. A honvédelmi minis- terium Hadsegélyző Hivatala leve­lezőlapokon hozta forgalomba a ki­rályi pár Írásának fakszimiléjét. E levelezőlapok a koronázás napjának dátumától bélyegeztetnek. Vidékre készségesen eljuttatja a Hivatal a levelezőlap egy-egy példányát min­denkinek, aki az elesett katonák öz­vegyei és árvái alapja javára lega­lább egy koronát küld be a hivatal főpénztárának (képviselőház) az utal­ványszelvényen K. Ü. (királyi üd­vözlet) jelzéssel és pontos címmel. Budapesten a hivatal városszerte árusítja a levelező-lapokat. Újévi tisztelgések. Újév alkal­mából a vármegye tisztikara testü­letileg tisztelgett dr. Perényi Kálmán alispánnál akit a megjelent tisztvi­selők nevében Pongrácz Kázmér vár megyei főjegyző üdvözölt szép be­széddel. Ugyancsak felkereste az alispánt dr. Antony Béla polgármes­ter vezetésével a városi tisztikar is. Az alispán mindkét üdvözlésre adott válaszában azon összhangzatos mun­kálkodást kötötte az üdvözlők szí­vére, amely a közigazgatási tisztvi­selőket mindenkor, de különösen e súlyos és felelősségteljes időben kell, hogy jellemezze. — A polgármes­tert dr. Áldori VIőr királyi tanácsos, tanácsorvos vezetésével a város tisztviselői kara külön üdvözölte az újév másodnapján. Dr. Antony Béla polgármester magvas beszédben mon­dott köszönetét a város tisztikarának és őket a város érdekében is az egymás iránt való kar társi szeretetre buzdította. A zsinagóga koronázási iste­nitisztelete. Vasárnap d. e. 10 óra­kor a zsinagógában ünnepélyes iste­nitisztelet volt a koronázás alkalmá­ból, amelyen a katonai és polgári hatóságok képviselőin kívül az izr. hitközség tagjai csaknem teljes szám­ban megjelentek. A szorosan vett szertartási ténykedések közül sokáig emlékezetes marad a jelenvoltak előtt Spiegel Ármin főrabbi ünnepi beszé­de, majd gyönyörű imája, amellyel mindenki szívét magával ragadta, hogy a királyok Királyának áldását kérjék vele együtt a magyarok ki­rályára. A nemzeti színekkel szépen díszített templomban lefolyt ünne­pélyt a Himnusz hangjai mellett fe­jezték be. A Kolos kórház karácsonya. A közkórházban tartott idei karácsony­fa ünnepély a közönség szives áldo­zatkészsége folytán ismét egyszerű keretben, de nagy megelégedésére tartatott meg a kórház polgári és katonai betegeinek. Az ünnepélyen a betegeken kívül Mátéffy Viktor pápai kamarás, Gönczy Béláné, a kórházi orvosok és tisztviselők vol­tak jelen. Több karácsonyfa volt az osztályok szerint felállítva, s mind­egyiknél Mátéffy Viktor pápai kama­rás tartott beszédet, melyre a bete­gek közül többen mondtak köszönő szavakat, erre az ápoló nővérek ka­rácsonyi énekei-, végül a szeretet adományok kiosztása következett. Ezek Sr. Haller M. Leonida kórházi főnöknő és Gönczy Béláné gondos­kodása folytán megkülönböztetett gondal voltak összeállítva a szerint, hogy polgári betegeknek vagy kato­náknak, felnőttnek vagy gyermeknek, férfinak vagy nőnek szóltak. Az egyik köszönő beszédet Tamás Ág­nes 8 éves kis leány mondta, kinek anyja (erdélyi menekült) akkor vív­ta egyik kórteremben végső tusáját. Minthogy a kis leány apjáról már 2 éve nincs hir, bár lehet hogy orosz fogságban van, a helyzet okozta be­nyomások alatt a helyszínén hatá­rozatba ment, hogy a kórház egy korábbi kórházbizottsági határozat alapján a felettes hatóságoknál az ő részére fogja kieszközölni, hogy neveltetéséről 16 éves koráig gon- doskodhassék. A mig pedig az en­gedély megérkezik, Mátéffy Viktor plébános vállalta az eltartási költsé­gek fedezését. Az egyes karácsony­fákat Bedros Manci, Koditek Erzsiké és Mariska, Krasznay Irmi, Matty a sóvszky Olga Reviczky Erzsiké, Szecskay Marianna diszitették fel. Ez alkalommal úgy nekik, mint mindazoknak kik kegyesek voltak adományaikat ide juttatni, végül Sr. Haller M. Leonida kórházi főnöknő­nek és az illető nővéreknek a kik a rendezést végezték, köszönetét feje­zi ki a kórház igazgatósága. Gon­doskodás történt, hogy úgy a kará­csonyi ünnepek alatt, mint Sylvester estéjén és újév napján is bort, pe­csenyét és cigarettát kaptak a be­tegek. Úgy a pénz-, mint természet­beni adományokról szóló részletes kimutatást legközelebb fogja a kór­ház igazgatósága közölni. Adományok a szemináriumi tartaiékkórház karácsonyára. A szemináriumi kórházban gyógykeze­lés alatt levő sebesült katonáink ka­rácsonyára folytatólag adakoztak : Burány Ernőné 10 K, A főegyház­megyei iroda útján bátorkeszi plé­bánia hívek adománya 60 K, Jakoby Gáborné kocka cukor és dió, Má­téffy Viktor pápai kamarás, plébános közvetítésével 2 zsák liszt, Schiffer Ferenc prelátus 200 cigaretta, Schrott Malcsi 1 kosár dió, Hajdú Istvánná 50 clrb. tojás, dr. Wilheim Józsefné 200 cigaretta, özv. Oltosyné 10 üveg bor, Brutsy hadnagy 1 kiló szalon cukorka. A karácsonyesti ünnepség múlt hó 24.-én délután 4 órakor dr. Pécsy Gusztáv tanár úr ren­dezése s a növendék papok közre­működése mellett díszes közönség jelenlétében tartatott meg. A szere- tetadományokat a sebesült katonák­nak kiosztották : Magos Sándorné, Magurányi Józsefné, özv. Földváry Istvánná, Machovich Jánosné, Val­ter Károlyné, Laczkó Vilma, Magos Margit, Fekete Marian. A fent kimu­tatott kegyes adományokat hálásan köszönjük és ezennel nyilvánosan nyugtázzuk. Esztergom, 1916. de­cember 27. özv. Földváry Istvánná, Machovich Jánosné gyűjtők. A hivatás áldozata. Súlyos vesz­teség érte a Kolos közkórházat, Sr. Scheffier M. Renáta mütőnővér vá­ratlanul bekövetkezett halála által, ki karácsony előtt egy szöggel megszúrta magát, és vérmérgezést szerzett. Eleinte nem helyezett kellő súlyt sérülésére és tovább kezelte a betegeket, csak akkor szólt midőn állapota komolyabbra fordult. A kór­ház orvosai több Ízben megoperál­ták s iparkodtak a baj terjedését megakadályozni, de a méreg már át­hatolt az egész szervezetbe, s aki, anyi beteget segített át a gyógyulás útjára, ő maga áldozatul esett hiva­tásának. Renáta nővér a szívjóság és kötelességtudás mintaképe volt, s ezért nincs senki aki ne fájlalná tragikus és korai halálát; társnői-, az orvosok , a kórházi alkalmazottak mind- a betegek és idegenek kik is­merték őt, egyaránt gj^ászolják. Re­náta nővér törhetetlen munkakedvé­vel mint nélkülözhetetlen segéd mű­ködött évek óta a kórház műtőjén, s a katonai betegek ápolása körül szerzett érdemeiért a Vöröskereszt részéről kitüntetésben is részesült. A megszigorított rekvirálás. Az orsz. közélelmezési hivatal sür­getés éré a vármegyei hatóság újból módosította a rekvirálás tekintetében kiadott eddigi rendeletéit és a múlt hét elején felhívta a rekviráló biz­tosokat, hogy a további rekvirálás- nál annak megfelelően járjanak el. Azon háztartásokról és gazdaságok­ról, ahol a rekvirálás még a régi alapon történt meg, az új rendelet szerint pedig fölösleg jelentkezik, Ki­mutatást kell készíteni. A rekviráló biztosok felhivattak, hogy a rekvirá- lást 1917. évi január 15.-ig minden körülmények között be kell fejez­niük, tehát az esetleges késedelem minden következménye a mulasz-

Next

/
Thumbnails
Contents