Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 67. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. szeptember 8. Ezen tölteni el harminc évet lanka­datlan önfeláldozó munkában, iga­zán jogcím a közelismerésre még akkor is, ha netán a jubilánsnak szerénysége mindenképpen is tilta­koznék ellene. címen adunk hirt róla, hogy a múlt csütörtökön ülték meg a helybeli bencés székházban a háborúra való tekintettel ugyan szűkebb keretek közt, de annál ben­sőségesebben Serédi Dénes közép­iskolai tanárságának 30 éves jubile­umát. Az ünneplést nem kereső ju­bilánst a bencés tanári kar nevében dr. Molnár Szulpic főgimn. igazgató köszöntötte szép beszédben. A fő­reáliskola tanári karának üdvözletét pedig Grúsz Raj mund igazgató tol­mácsolta előtte meleg közvetlenség­gel. Az ünnepelt tanár valóban rá­szolgált nem csupán kartársainak üdvözlésére, .hanem a tanulók igaz hálájára és a szülők őszinte elisme­résére is. Serédi ugyanis mindig va­lódi példaképe volt a jó tanárnak, akinek ritka tudása, meleg szive és páratlan kötelességszeretete a szó igazi értelmében vonzó hatással volt és van tanítványaira, s egyáltalán mindazokra, kik vele közelebb­ről érintkezhetnek. Elmondhatni róla, hogy nemcsak egyházának és rendjének, hanem a pedagógiának is felkent papja, kire neveltjei mindig áldva fognak visszaemlékezni. Szív­ből örvendünk, hogy jubileumán a kartársak üdvözléséhez a nagykö­zönség és lapunk nevében mi is csatlakozhatunk legjobb kívánsá­gainkkal. # * Modróczki János rendőrőrmes­ter meghalt. Esztergom sz. kir. vá ros rendőrségének legrégibb tagja, a város egyik önzetlen és hű szolgája hunyta le örök álomra szemeit Mod­róczki János rendőrőrmester szemé­lyében. Hivatását 35 éven át lelkiisme­retes gondossággal és igazi rátermett­séggel töltötte be s valamenyi feljebb­valójának teljes bizalmát érdemelte ki. Számos esetben részesült dicsérő elismerésekben és dijazsokban a közbiztonság terén szerzett érde­meinek jutalmazásául. Már régibb idő óta betegeskedett és sok szen­vedés árán került a jobb hazába. Halálának hire városszerte őszinte megilletődést keltett. Temetése nagy részvét mellett pénteken d. u. 4 óra­kor folyt le a szentgyörgymezői te­metőben. Nem kellenek a deputációk. A belügyminiszternek a vármegyéhez s közvetve a városhoz és a vármegye községeihez intézett leirata azon óhajt közli, hogy közélelmezési, takarmány­nyal való ellátási és hasonló ügyek­ben ezentúl a küldöttségek útján va­ló kérelem, illetve tájékoztatás mel- lőztessék. Amenyiben a kormányha­tóságok személyes tájékoztatására lenne szükség, azt csak az illető ér­dekelt fél, illetve az arra hivatott tisztviselő eszközölje. Erdőőri és vadőri szakvizsgák f. évi október hó - 15-én kezdődnek és Budapesten, Pozsonyban, Besz­tercebányán, Miskolcon, Kassán, Már­marosszigeten, Kolozsvárt, Brassóban, Nagyszebenben, Temesvárott, Pécsett és Szombathelyen tartatnak. A kér­vények f. hó 30-ig ahhoz a kir. erdőfelügyelőséghez nyújtandók be, amelynek székhelyén a pályázók vizsgázni kívánnak. Indokolt esetben különös kivételképen a szokásos 3 évi gyakorlati szolgálattól is eltekint a felvételi vizsgálatokat intéző bi­zottság. Választmányi ülés. A Magyar Szent Korona Országainak Vörös- kereszt Egyesülete esztergomi fiókja szerdán Meszleny Pál volt főispán elnökletével választmányi ülést tar­tott. Meszleny Pál az ülésen bejelen­tette a fiókegyesület elnökségéről való lemondását, mit a választmány tudomásul vett.' Majd a legközelebb egybehívandó közgyűlés előkészüle­teit és főtárgyát beszélte meg a vá­lasztmány alapos hozzászólások után. Mennyi egy tonna liszt? A né­met tengeralattjárók által okozott an­gol hajóveszteségekkel kapcsolatosan a Times többek között a követke­zőket közli egy tonna lisztnek az angol közélelmezési viszonyok szem­pontjából való fontosságról: Egy tonna liszt körülbelül 750 személy­nek egyheti lisztszükséglete. Ha te­hát 1000 tonna megy veszendőbe, ez megfelel egy 15.000 főnyi város egyévi lisztkészletének. Ha ez igy van, annál furcsábban -fest a hábo­rúsdi mámor tombolása és a min­duntalan felmerülő békeiszonyat. Pe­dig máris kétségtelen, hogy nem az angolok lesznek az utolsók azok kö­zött, akik jóllaktak — a háborúval. A tanulók száma főgimnáziu­munkban. Városunk főgimnáziu­mába, mint hivatalos helyről értesü­lünk, ezidén 339 nyilvános és 8 ma­gántanuló iratkozott be. Az előbbiek száma a tavalyihoz képest 21-gyei csökkent, ami a háború rovására írható, mert a sorozások kisebbítet­ték meg a felső osztályosok számát. A beírtak száma különben osztá­lyonként a következő: I. 68 nyilv., 1 mt., II. 60 nyilv., 1 mt., III. 42 nyilv., IV. 51 nyilv., 1 mt., V. 29 nyilv., VI. 42 nyilv., 1 mt., VII. 27 nyilv., 1 mt., VIII. 20 nyilv., 1 mt. Járványbizottság városunkban. Szerdán a polgármester a városban egyre terjedő vérhasjárványra való tekintettel a városi képviselőtestület egészségügyi bizottságát összehivatta, mely ez alkalommal járványbizottság­gá alakult és nyomban akcióba lé­pett. A bizottsági ülésen sok zűrza­varos állapotra mutattak rá a jelen­levők, mint amelyek elősegítik a jár­vány terjedését. Ezek egyikén-mási kán sürgősen segíteni is fognak, a legtöbbnek azonban a háború az oka és igy a máskor szokáscs óvintéz­kedések ez esetben aligha biztatnak teljes eredménnyel. A villanyórák ellenőrzése. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter leiratot küldött Esztergom vármegye alispáni 'hivatalához, melyben egy­részt megengedi, hogy az elektromos fogyasztásmérők a megnehezült vi­szonyokra való tekintettel kivétele­sen hitelesítés nélkül is forgalomba legyenek hozhatók, csak állandóan helyesen kell működniük ; másrészt azonban elrendeli, hogy az áramszol­gáltató vállalatok kötelesek minden egyes fogyasztásmérőnek á vezetékbe való kapcsolását a m. kir. Központi Mértékügyi intézetnek a változás meg­történte után 1 hónapon belül be­jelenteni. Ugyancsak be kell jelen­teni a már forgalomban levőket is, ez azonban tekintettel a bejelentések nagy számára, részletekben is tör­ténhetik. Budapest legrégibb könyv­nyomdája gazdát cserélt. Aligha van régibb cége Budapestnek, mint Bagó Márton és fia-féle budai könyv­nyomda. Pesten a XVIII. század ele­jén még nem volt könyvnyomda, de a török uralom alatt a hires budai nyomdának is nyoma veszett. Az első uj budai nyomdáról — a ké­sőbbi Bagó-nyomda — IV. Károly 1728-ban kelt császári pátense be­szél, mely Georgius Nottenstein nyom­dászmester nevére szól. Mária Te­rézia 1752-ben Länderer Ferencnek majd 1771-ben özvegyének, Katha- rinának adott szabadalmat, hogy ezt a nyomdát tovább vezethesse. Fe­renc császár kutyabőrre írott, arany­pecsétes pátense szerint 1830-ban Bagó Mártonra szállt e nyomda sza­badalma, kai később fiával osztozott a jogban. A két Bagó a nyomdát még hatalmasabbá fejlesztette, úgy hogy a múlt század derekán már 150 métermázsa ólommal dolgoztak. Petőfit, Jókait és a nagy idők egész iróvilágát ehhez a nyomdához fűzte érdekeltsége. Számtalan munkájuknak itt készült első kiadása. 1848-ban a nyomda csaknem teljesen elpusztult. Mikor Hentzi Pestet bombáztatta, a nyomdaépület egyrésze leégett. Tizen­két esztendő előtt-halt meg az utolsó Bagó és azóta özvegye vezette to­vább az üzemet. Most aztán, csaknem kétszázesztendős fennállása után, gaz­dát cserélt a cég. Lapunk egyik ismert tollú volt munkatársa Drozdy Győ­ző fővárosi tanító vette meg a nyom­dát, amit a cég szép múltjára való kegyeletes tekintetekből a régi né­ven vezet tovább, teljesen modern szellemben. Cipőraktár a rendőrségen. E mai cipőhiányos világban nagy szen­zációként hat Esztergomban, hogy a rendőrségen százezer koronái meg­haladó értékben van kész cipő, talp­bőr és bőrárú felhalmozva, a rendőr- alkapitány hivatalos helyiségében — bűnjelként. A rengeteg értékű árút Jakics Gyuláné szül. Lencz Mária hadbavonult cipész nejének, továbbá Markó György Sz. Anna uccai ci­pésznek lakásán foglalták le. A ren­dőrség jó idő óta figyelte már, hogy egyes esztergomi cipész és csizmadia kisiparosok, akik azelőtt alig rendel­keztek valamivel, ma egyre másra házakat vásárolnak s azt készpénz­zel fizetik. Miután bőrt csakis a cipő­központ útján lehet beszerezni, a kész cipők pedig maximálva vannak, a rendőrségen gyanús volt a gyors meggazdagodás. Az elkobzás amiatt történt, mert az illetők nyilván árdrá- gítási célzattal titokban halni jzták fel az árut, s azt sem a cipőközpontnak nem jelentették be, sem a maximális árért nem adták, számítva ara, hogy télen méginkább felmegy majd az ára. Az ügyben a kihallgatások már pénteken megkezdődtek, mely alka­lommal a kihallgatott Jákicsné beis­merte, hogy a bőröket maximális áron felül vette részben Rosenberger Fülöp helybeli bőrkereskedő útján, aki a maximális 12 korona helyett 90 K-ért adta a bor kilóját s igy amit Ja- kicsné eddig eladott, a maximális áron felül adta is el. A tárgyalást hétfőn folytatják, melyre a cipóköz­pont egy osztályfőnöke és egy szak­értője is Esztergomba jön. Ugyan­ekkorra’,várható az ítélethozatal is. A lefoglalt készáruk felett a cipőköz­pont rendelkezik, a rendőrség azon­ban, mint a kapitányságon kijelen­tették, oda fog törekedni, hogy úgy a készáruk, mint a bőrneműk első­sorban Esztergomban adassanak el maximális áron. Az eset élénken fog- lakoztatja a közvéleményt és általá­nos a meggyőződés, hogy a nagy bőr és cipőhiány oka csakis az ily áruhalmozásokban és árdrágításokban kereshető. . A must makszimális ára öt korona lesz. A szüret közeledtével az érdekelt körökben nagy érdeklő­déssel tekintenek a kormány rende­leté elé, amelyben a must árát makszimálni fogja. Mint beavatott helyről értesülünk, a pénzügyminisz­tériumban most folynak a végső tár­gyalások s a rendelet már a legkö­zelebbi napokban meg fog jelenni. Hir szerint az idén a must makszi­mális árát 5 koronában fogják meg­szabni. Ez a magas ár, természete­sen maga után fogja vonni a bor­árak lényeges emelkedését, úgy hogy jövőre 8—9 koronás borárakra lehe­tünk elkészülve. Ezeknek a nagy áraknak magyarázata abban van, hogy a bor elsőrendű kiviteli cik­künk, amelynek áremelkedése jelen­tősen hozzá fog járulni, a hivatalos körök reménye szerint, valutánk ja­vulásához. Az iskolák kapui megnyíltak az egész országban. így akarta a mi­niszter. A kis diákok és nagy diá­kok meghatódott félszegséggel allnak az egész évben fölöttük parancs­nokoló és bíráskodó tanárok elé, hogy egy osztállyal feljebb rukkol­janak és szabadságukat a komoly munkával cseréljék fel. Az idén nagy gondok a szülőknek : lakást keríteni, drágán mindent fizetni, kosztot pó- tolgatni, stb. De miért oly korán kezdődik az idén a tanév ? Miért nem úgy, mint tavaly ? A dolognak szomorú oka van, az a remény, hogy a téli hónapokban 5—6 hétre valószínűleg be kell zárni az iskolá­kat, pláne, ha erős hidegek lesznek, mert kevés a —'fűtőanyag. Ezért kezdődik idejében a tanév, hogy az anyagot azért el tudják valahogy végezni az iskolák. Ezekkel a kilá­tásokkal megyünk bele a szeptem­ber hónap őszi Ígéreteibe. Dunába ugrott. F. hó 4.-én Pár­kányban egy ismeretlen munkáskül­sejű férfi a Dunába ugrott. A kö­zeli hajósok azonnal mentésére si­ettek, de mire kifogták, már nem volt benne élet. A párkányi hullaház­ba szállították. Kiléte iránt megindult a nyomozás. A sertések bejelentése. Az ál­lathizlaláshoz szükséges gazdasági termények esetleges hatósági úton való beszerzése céljából a város pol­gármestere hirdetményben fordul min­dazokhoz, akik sertést hizlalnak, hogy a városi közélelmezési hivatalnak sürgősen jelentsék be sertéseik szá­mát A bejelentés közönséges 8 fil­léres levelezőlapon történik „Közélel­mezési Hivatal Esztergom“ címre és a pontos nevet, lakcímet (ucca, ház- szám) valamint a sertések számát kell rajta feltüntetni. 1380 repülőgép pusztulása. Az 1917. első felében, a németek a nyu­gati fronton 285 repülőgépet vesz­tettek. Ezen idő alatt ellenségeink vesztesége repülőgépekben 1095. A számok aránya a német repülők ha­talmas fölényét hirdeti. 738/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—20. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents