Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 66. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. szeptember fi. innen a Deák Ferenc-uccai iskolába áthelyezett hadikórházban az ő fel­ügyelete, ellenőrzése és irányítása mellett egészen a legutóbbi időkig fennállott az önkéntes ápolónői in­tézmény. A fizetett, hivatásos ápoló­nők beállításával ért csak véget az ő és kis csapatjának működése több mint két és félesztendei kitartó ön­feláldozó munkálkodás után. Közü­lük röppent el az örökkévalóságba a két hét előtt elszenderült Oswald Margitka is. Özv. Büttnerné ápolónői tevékeny­ségéről csak azok alkothatnak igazi képet, akik tanúi vagy részesei vol­tak páratlan buzgalmának. A kór­házban mindenkor a legsúlyosabb, legveszedelmesebb betegek mellett volt és azok szenvedését iparkodott enyhíteni angyali türelemmel. Szám­talan hősünknek ő fogta le örök álomra szemét. Ami működésének sajátosán egyéni jelleget adott s ami hősies halálát is okozta, az volt, hogy különös előszeretettel foglalatoskodott a menthetetlen sorvadásos betegek mellett, akikhez a katonai ápolók sem szívesen közeledtek már s akiknek utolsó idejét egyedül az ő jóságos bánásmódja aranyozhatta be. Tevékenységének felsőbb elisme­réséül még a nagy rendjeleső idején megkapta a Vöröskereszt II. osztályú hadiékítményes díszjelvényét, mely azonban buzgalmán semmi változást nem okozhatott, mert azt már fo­kozni igazán alig lehetett volna. Vasárnap este életének 50-ik, öz­vegységének 9-ik évében költözött az örökkévalóságba. Temetésén a katonaság is képviseltette magát. A sírjára tett koszorúk közt a Taka­rékpénztár nemzeti szallagos koszo­rúja hirdeti, hogy az elhunyt a haza szolgálatában lelte halálát, egy nagy élővirágkoszorú hervadozó piros szeg­fűi pedig a volt önkéntes ápolónők kegyeletének beszélő bizonyságai. A háború esztergomi hősei között az ő neve is ragyogni fog mind­örökké ! # A köbölkútiak gyásza Székesváry Imre, a köbölkútiak népszerű plébá­nosa szombaton hosszabb beteges­kedés után életének 67-ik évében elhunyt. Léván született és 1874-ben szenteltetett pappá. Magyardiószegen, Muzslán, majd Komáromban káplán- kodott. 30 év előtt nevezte ki őt Simor János hercegprímás köbölkúti adminisztrátorrá, a következő évben pedig plébánossá. Húszéves plébá­nos! működése után szentszéki ül­nökké neveztetett ki. Községében és a környéken nagy népszerűségnek örvendett, tagja volt a vármegye tör­vényhatósági bizottságának is. Teme­tése meleg részvét mellett folyt le f. hó 3.-án a köbölkúti temetőben. Háziezredünk rokkantalapja. Az elmúlt augusztus havában a m. kir. anyakönyvvezető útján egy ma­gát meg nem nevező úri hölgy 200 K-t adományozott a rokkantalap ja­vára. Ez alap vagyoni állománya f. évi augusztus hó végével megha­ladta a 141.000 K-t. A kereskedőtanonciskolába a beiratások f. hó 9.-én d. e. 10 — 12 óra között lesznek megtartva. Beirat­kozni tartoznak az összes, tehát a múlt tanévben felmentett, valamint a próbaidőre alkalmazott tanulók is. Aki tanulóját a kellő időben be nem íratja, azt a hatóság súlyos birság­gal fogja sújtani. A tanítás f. hó 11.-én kezdődik. Igazgató. Halálozások. Rudolf Istvánné szül. Koksa Iza f. hó 3.-án d. u. 2 órakor életének 38-ik, boldog házas­ságának 19-ik évében hosszas szen­vedés után elhunyt. Temetése szer­dán d. u. 5 órakor folyt le nagy részvét mellett a belvárosi temető- kápolnából. A megboldogultban Rudolf István, az Esztergomi Takarékpénz­tár titkára feleségét gyászolja. — Özv. Porgesz Sámuelné szül. Alt Mária életének 101. évében, 61 évi boldog házasság után gyermekei kö­rében eltöltött 14- évi özvegységben f. hó 2.-án reggel fél 7 órakor el­hunyt. Temetése 4.-én d. e. 10 óra­kor volt az esztergomi izr. temető halottas házából. Porgesz Béla jónevű kávéház- és mozitulajdonos az el­hunytban édesanyját gyászolja. — Fekete László zászlós, Fekete István nánai igazgató-tanító 17 éves fia f. hó 2.-án este szülőinek lakásán el­hunyt. Temetése szerdán d. u. fél 5 órakor folyt le nagy részvét melleit a párkányi temetőkápolnából. A mé­lyen sújtott családnak immár máso­dik büszkeségét érte el ez alkalom­mal a halál a háború folyamán. Asszonyháború. Helemba község­be a fővárosból és vidékeiről töme­gekben kijáró s a tejet s egyéb ter­mékeket összevásárló kofák ellen a község Szegényebb sorsú asszonyai forradalmat szerveztek, amennyiben a kofákat meglesték, az összevásárolt tejet kiöntötték s a kofákat elverték. Az asszonyháború megismétlődése ellen most a szobi csendőrség őrt állított a községben. Öngyilkosság. Till Mária, a ke­nyérmezői tiszti étkezde egyik ki­szolgálónője kedden reggel méreg által vetett véget életének. Hátraha­gyott levelei azt sejtetik, hogy tettét szerelmi bánatában követte el. A rendőrség vizsgálatot indított azon célból, hogy kikutassa, mint jutott méreghez a szerencsétlen öngyilkos, kinek holttestét az ügyészség tel- boncoltatta. Törvénytelen hadiárvák törvé- nyesítése. A hivatalos lap királyi kéziratot közölt, amelyben üfesé- ge az igazságügyminisztert utasítja, hogy a harctéren elesett, megsebe­sülés vagy betegség következtében elhunyt egyének házasságon kívül született gyermekei törvényesítése iránt benyújtott kérelmeket hoz­zá pártolólag terjessze fel. A tör­vénytelen gyermekek apjuk nevét vi­selhetik, mintha anyjuk annak tör­vényes felesége lett volna. A hiva­talos lap miniszteri rendeletet is kö­zöl, amely szerint a jegyeseknek ké­relmére a belügyminiszter megenged heti, hogy meghalt vőlegényük ne­vét viselhessék, mintha férjük lett volna. A női kereskedelmi szaktan­folyamon a tanév f. hó 10.-én d. u. fél 5 órakor nyílik meg a Kossuth Lajos utcai elemi fiúiskola épületé­ben. Ezen ideig még a felvételek is folynak Német-u. 28. sz. alatt na­ponta d. e. 11 — 12 órakor. Ugyan­ekkor lesznek a felvételi és a javító­vizsgálatok is. Takarmány csak igazolvánnyal szállítható. A minisztérium elren­delte, hogy mindennemű széna és szalma, valamint minden egyéb szá­las- és tömegtakarmány-félének va­súton, hajón vagy gépkocsin való szállítása csak igazolvánnyal tör­ténhetik. A burgonya maximális ára. A közélelmezési hivatal nemrég érkezett értesítése szerint a burgonya rr^éter- mázsánkint való legmagasabb árát szeptember elsejétől kezdődően 25 koronában állapították meg. Maradnak a főispánok. A mos­tani kormányváltozás alkalmával a főispánok szintén beadták lemondá­sukat, de Wekerle miniszterelnök kör­iratban értesítette a főispánokat, hogy lemondásukat tárgytalannak tekinti. Változat. — Hogyan élsz a fe­leségeddel most, hogy választójogot kapott ? — Mint még soha. — Ugyan ne mondd! Hogy le­hetséges ez ? — Eddig itthon veszekedett és kint mosolygott, most kint veszek­szik s itthon mosolyog. A „Vasárnapi Újság“ szeptember 2-iki számának képei nagyobb részben a most folyó isonzói csatával foglal­koznak : bemutatatják Károly királyt a fronton, a harctér legnevezetesebb pontjait: a Mrzli Ver-et, a Krn-he- gyet, a Montesantót a Hribet stb. Egy képsorozat a király reichenaui lakását mutatja be, egy másik a Ba- laton-szabadi uj Zsófia-gyermekotthon felavatását stb. Szépirodalmi olvas­mányok ; Pékár Gyula regénye, egy feltűnően szép elbeszélés Maciejewski műve, Jászai-Horváth Elemér verse, cikk Trieszt 1848-iki bombázásáról stb. Egyéb közlemények: Ruprecht bajor trónörökös képe, az uj mi­niszterek arcképei s a rendes heti rovatok stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed évre hat korona, — „Világkrónikáival együtt hét korona. Megrendelhető a „Va­sárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Ké­pes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor 40 fillér. Esztergom szab, kir- város polgármesterétől 9434/1917. pm. sz. Hirdetmény. A m. kir. földmívelésügyi minisz­ternek 67.700/1917. F. M. számú rendelete kapcsán, az 1917 évi ter­mésből a gazdasági szükséglet be­szerzésére a következőket adom a közönség tudomására: Aki maga nem termelő, vagy aki­nek gazdasági szükségletét Saját ter­mése nem fedezi, miindaddig, mig az átvevő bizottság működését meg nem kezdi, jogosítva van vásárlási igazolvány alapján saját gazdasági szükségletét Esztergom város terü­letén, de csak ha állandóan itt lakik, készárúvétel utján a hatóság által kijelölt és a vásárlási igazolványban névszerint megjelölt termelőtől meg­vásárolni. Időszaki munkások (napszámosok, hadifoglyok) élelmezése címén, ott ahol a természetbeni ellátás eddig is megvolt, búza, rozs, kétszeres, köles és árpa visszatartható. Katasztrális holdanként kalászosokhoz 8, kapás növényekhez 20, homoki szőlőkhöz 40, hegyi és kötött talajú szőlőkhöz 52 napszám vehető legfeljebb fi­gyelembe. Ha az átvevő bizottság működé­sét a város területén már megkezdte, a vásárlásra jogosított, az igazová- nyokban megjelölt termény menyi- séget már csak az átvevő bizottság utján és annak közbenjöttével a Ha­ditermény Részvénytársaságtól vá­sárolhatja meg. Az állatállomány szükségletének megállapításánál csak a gazda rendes állatlétszáma vehető számba, vagyis az, mely az illető gazdasági üzem méretének megfelel. , Az állatállomány szükségletének búzát, rozsot, kétszerest és kölest felhasználni egyáltalában tilos s igy búza, rozs, kétszeres és köles sern fel nem oldható, sem nem vásá­rolható. Egy igás lóra az egész gazdasági évre öt métermázsánál több zab nem vehető számításba. Az egész éven át állandóan nehéz munkát végző ló részére azonban kivételesen hét métermázsa zab igényelhető. Azt, hogy a ló tényleg egész éven át ál­landóan nehéz munkát végez, a ter­melő, illetve vásárló, hatósági bizo­nyítvánnyal igazolni tartozik. Öszvér és szamár részére a fenti mennyiségnek csak két harmadrésze oldható fel, illetve vásárolható. Szar­vasmarha ellátására általában árpát, vagy zabot feloldani, vagy vásárolni nem szabad. Kivételt képez a hágó­bika, melynek részére hét métermá­zsa, továbbá a féléven aluli borjú, melynek részére az elválasztástól fél éves koráig napi 50 dekagramm vá­sárolható. Szarvasmarha hizlalására árpa és zab nem vásárolható. Oly tehené­szetek részére, melyek a tejet az Országos Közélelmezési Hivatal El­nöke által megszabott feltételek be­tartásának kötelezettsége mellett köz- fogyasztásra lekötik, az Országos Közélelmezési Hivatal Elnöke álla- tonkint hét métermázsa abraktakar­mány feloldását, illetve vásárlását engedélyezheti. Sertésállomány eltartására általá­ban árpa, zab fel nem oldható és nem vásárolható. Kivételt képez a tenyész kan, melynek részére két métermázsa zab, vagy árpa és a te­nyész koca, melynek részére a sza­porulattal együtt 1 '5 métermázsa ár­pa oldható fel, illetve vásárolható. Seitésállomány hizlalására gazda­gazdasági szükséglet címén csak annyi sertés után lehet szemes takarmányt számításba venni, ahány sertés a termelő háztartásában és gazdaságában rendszint természet­beni ellátást élvező személyek részére az 1917/18. gazdasági év alatt szük­séges. A feloldható árpamennyiség sertésenként 5 métermázsát meg jnem haladhat. Az oly termelő azonban, kinek tengeri termése is van, árpát csak a malacok részére és pedig kocánként 50 kg.-ot, továbbá a hí­zók részére és pedig egyenkint csak két métermázsát tarthat viasza. Süldő sertések részére árpa, zab, sem fel nem oldható, sem nem vá­sárolható. A termelő gazdasági szükségletét meghaladó számú sertést csak elő­zetes külön engedélyemmel és csak akkor hizlalhat, ha ezeket a sertése­ket közfogyasztásra leköti. Azt, hogy ily sertések hizlalására mennyi és mi­nő szemetes takarmány és mily fel­tételek mellett oldható fel, illetve vá­sárolható, külön rendelet fogja sza­bályozni. Baromfiállomány eltartására csak ocsu oldható fel, illetve vásárolható és pedig egy állatra annak szapo­rulatával együtt tyúknál 35 kg. ka­csánál, libánál és pulykánál 50 kg. — Azt, hogy az állatállomány eltar­tására a fent megszabott zab és árpa­mennyiségeken felül mennyi tengeri lesz feloldható, illetve vásárolható, kü­lön rendelet fogja szabályozni. Esztergom, 1917. augusztus 27. Dr. Antóny Béla polgármester. 729/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—20. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents