Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 66. szám

Csütörtök, szeptember 6. Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 66. szám POLITIKÁT és TfíRSRDRLMfLfíP. SZERKESZTŐSÉG VJ IÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜ: D2NDÓK. Magyarország politikai megújhodása. A világháború, mint ismere­tes, új, az eddigitől teljesen el­ütő helyzetet teremtett a bele­sodródott nemzetek számára. Anyagi, erkölcsi, szellemis egyál­talán minden téren új vágyak, ideálok bontakoznak ki előttünk, melyekről eddig mint szokták mondani — nem is álmodtunk, vagy legfeljebb csak egyes ra­jongóink álmodoztak. Valóra vál­nak a római költő szavai: Om­nia iám fiunt, fieri quae posse negabam. Hogy milyen lesz a hajnalodó új korszak, még sen­ki sem tudja; csupán egyet vár biztosan az egész világ, azt, hogy szebb, jobb sigazabb lesz az eddiginél. Magyarországon is minden forrongásban van. A nemzet nagy többsége itt is át van már hatva a gondolattól és vágytól, hogy közeleg a Vörösmarty elő­relátta „jobbkor, mely után buz­gó imádság epedez százezerek ajakán.“ Teljes gazdasági, er­kölcsi és szellemi megújhodás után epekedünk, melyben ke­vesebb lesz a csillogó külszin s több a való tartalom. Világos dolog, hogy a nagy változást új embereknek új rend­szerrel kell végrehajtanak. Új po­litikai vezérekre és új kormány­zatra van szükségünk első sor­ban, mert a régiék: országunk átteremtésére nyilvánva'óan kép­telenek. Fantáziájuk szűk, aka­raterejük ingadozó, erkölcsük módfelett fogyatékos hozzá. Kor­mányzatuk ehető eleme a vesz­tegetés, erőszak és protekció voltak. Elvesztették minden jog­címüket hozzá, hogy a megúj­hodásunkat is ők irányítsák. Tragikus bukásuk gondviselés- szerűen ép akkor következett be, amikor már-már győztesek­nek hitték magukat, s amikor nemzetünknek éppen legnagyobb szüksége volt reá, hogy meg­szabaduljon tőlük. FÉLELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. FŐMŰVKATÁRS: DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLER. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Királyunk bölcs előrelátása foly­tán új politikai vezéreket kapott Magyarország, olyanokat, kiket elismert tehetségük valóban pre­desztinált a nemzeti nagy re­formmunkára, olyanokat, kik tisztább erkölcseiknél, nemes igyekezetüknél fogva is hivatva vannak reá, hogy bennünket a várva-várt boldogabb korba át­vezessenek. Wekerle minisz­terelnököt és kormányzó társait nemcsak azért fogadjuk teljes bizalommal, mert bennük ifjú királyunk választása kétségtele­nül a legjobbakra esett, hanem mert magunk is őket kívántuk vezetőinknek az elmaradhatatlan megújhodáshoz. Akik teljesen új szellemet hoznak politikai eleiünkbe, akik a nemzet ter­mészetes jogait nem fogják el­alkudni, azok anyagi, erkölcsi és szellemi boldogulásunk ha­jóját is bizonyosan úgy irányít­ják majd, hogy aggodalom nél­kül nézhetünk jövőnk elébe. A nemzet szive szerinti új kormánynak a letűnt szeren­csétlen uralom sok törmelékét, salakját és romját keli még el­sőben tagadhatatlanul eltávolí- tania ; ámde azután gyorsan meg log kezdődni az újjáalakító „nem­zeti munka" mellyel eddig a bukottak csak mint hamis cé­gérrel áltatták az országot. Morc. Népkertészetünkről. (Nyílt levél Főt. Mátéffy Viktor pápai-ka­marás, plébános Úrhoz a Belvárosi Népkör elnökéhez.) Több Ízben volt már szerencsénk az Esztergom és Vidéke hasábjain olyan korszerű eszmével találkoznunk, melynek megvalósítása legsürgősebb hivatásunk lenne mainapság. Örvendenénk,ha elhagyatott népünk az idén háziipari kiképzésben része­sülne. A földmívelésügyi minisztérium készséggel küldene olyan szaktanítót, ki a tétlen téli hónapokban, nemcsak kosár- és szakajtófonást honosítana meg nálunk, hanem egyéb hasznos, népies háziipart is, népköreink uj nemzedékének értékesítésére. A közeledő ősz küszöbén pedig meg kellene kezdeni részvénytársa- ságos alapon a bolgárkertészet meg­honosítását. Minden esztergomi fo­gyasztó család szívesen jegyezne öt­ven koronás részvényt a befektetés költségeire. Többen arra bátorkodtunk szövet­kezni, hogy népkertészetünk szerve­zésére az agilis esztergomi népvezért és a viruló szövetkezet buzgó igaz­gatóját kérjük föl a nyilvánosság nép- és közélelmezés javáért a nép- kertészet megalapítására. A közeli békekorszak egyik legüdvösebb in­tézménye volna ez valóban, ha ezt a korszerű eszmét a Főtisztelendő Elnök Ür is barátságosan fogadná. Isten áldása és az esztergomi nép hálája kisérné az uj esztergomi nép­kertészet megteremtőjét. Mély tiszte­lettel : Több városi gazda. előtt. Számos alföldi kisebb város a budapesti bolgár követség révén -- már a múlt ősszel — három bolgár kertészt kapott, kik a parlagok rigo- lázását rendezték, azután pedig az öntöző műveket létesítették. Esztergom város népkertészeti rész­vénytársasága látná el a közeli jö­vőben azt a három bolgár paraszt­kertészt az első három esztendőben. A megművelt és megtrágyázott föl­deken már kora tavasszal megkez­dődnek a melegágyakban megművelt káposzta, kalarábé, karfiol, paprika, paradicsom, retek, uborka, saláta, sárgarépa, zöldbab és borsó, hagyma, dinnye s minden egyéb fűzelékter- melés parcellázása. Ha egyelőre 20—30 holdon, tiz húsz állandó esztergomvárosi vagy megyei ügyesebb földmíves vállal­koznék a gyakorlati tanfolyamra, né­hány esztendő alatt már meggyöke­resednék és gyümölcsöznék az esz­tergomi népkertészet, mely az első években részvényeseit látná el első sorban. Esztergom város közgyűlése bizo­nyára szívesen átengedne erre a köz­érdekű célra olyan parlagokat, me­lyek víz közelében terülnek el. A telep barakjai, a bolgár öntöző vízvezeték, a három oktató bolgár- kertész és a 20 — 30 állandó kertész­segéd költségét 200—300 részvény biztosítaná 10—15.000 koronával egy­előre. Ezt a befektetést azonban már az első évek terményei dúsan vissza törlesztenók. Teljes bizalommal fölkérjük tehát többedmagunkkal a saját nevünkben Főtisztelendő Mátéffy Viktor plébá­nosunkat és vezérünket az esztergomi) j Özv. Bfittner Róbertné f j Erről a helyről, ahol kiváló közé­leti jelesek elhunytakor is csak nagy­ritkán írunk nekrológot, teszünk ma egy szerény virágszálat özv. Büttner Róbertné szül. Munkácsi Mária úri­asszony frissen hantolt sírjára. Ked­den délután hántolták fel ezt a sírt, mely Esztergom úri társadalmának egyik legszebb lelkű egyéniségét zárta magába. Hősi lélek volt, a szó leg­szebb és iegigazibb értelmében, sem­mivel sem kisebb azoknál, akik ro­hamok rémes tüzében néznek szem­be vakmerőn a halállal, semmivel sem kisebb a haza- és embersze­retet glóriás hőseinél, akik időt, fá­radságot, életet áldoznak fel a leg­szentebb eszmények szolgálatában. A „Vörös Kereszt“ ápolónői tan­folyamát 1914 év májusában lelkes buzgalommal elvégezve, a nemsoká­ra kitört világháború legelső napjai­ban már azok között volt, aki min­den melléktekintetet félretéve a se­besültek ápolására vállalkoztak, sőt a főgimnáziumi hadikórházban az első zavarok lecsillapultával a város lelkes úrileányaiból toborzódott önkén­tes ápolónői csoportnak főnöknője lett. A kicsiny, de önfeláldozó lelkületben meg nem fogyatkozó csapatnak ő volt az összetartó lelke és buzgal­mának fényes bizonyítéka, hogy míg másutt a hadikórházakban a véget érni ma sem akaró háború hosszú­sága miatt lassankint alábbhagyott, majd idő előtt meg is szűnt az ön­kéntes világi ápolónők tevékeny buz­galma, addig a főgimnáziumi, majd

Next

/
Thumbnails
Contents