Esztergom és Vidéke, 1916

1916-04-13 / 29. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB, KÜLDENDŐK. POUTIHRlés TRRSRDRLMILRP FÖMUNATÁRSAK : D

R RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN ÉS D

R KŐRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Ipartestületünk háborús tevékenysége. Az Esztergomi Ipartestület legutóbbi rendes évi közgyűlésén Neményi Károly titkár terjedelmes jelentésben számolt be az esztergomi iparosok háborús tevékenységéről. A jelentés olyannyira hiven jellemzi a város ipari életét a nehéz időkben, hogy nemcsak a mai újságolvasó közönség okulására, hanem a későbbi kor tanulmányozói részére is megbecsülésre méltó anyagot közlünk alábbi sorainkban, melyekben a nevezetes titkári jelentést — néhány lényegtelen rész kihagyásával — közöljük. A jelentés a következő: Azon a rendkívüli viszonyok, melyek a történelem által eddig nem ismert világháború nyomán és annak hoszszas tartama alatt előállottak, minden téren s így az ipartestületnek életében is jelentős változást idéztek elő. A küzdelmes helyzet úgyszólván megállította ipari törekvéseinket, megbénította tervszerű munkásságunkat s egy egészen új célt, feladatot juttatott kötelezőleg elénk t. i. azt, hogy mi úton — módon volna lehetséges a harctéren küzdő, avagy egyéb katonai szolgálatot teljesítő tagjaink érdekeit testületi úton előnyösen szolgálni, az itthon maradt családoknak segélyére, támogatására lenni. Amilyen íontos és nemes e cél, oly meleg szeretettel igyekezett azt elnökségünk feladatául tűzve eredményre juttatni. Első sorban a sok utánjárással szerzett katonai fehérnemű munkák fönntartása és készíttetése volt a legfőbb feladat, hogy ily módon a katonai szolgálatra bevonult iparosok és polgártársak családjainak kenyérkeresete legyen némileg pótolva és megkönnyítve. Többszörös levélváltás és érértekezlet tartatott a katonai lábbeli és szabó munkálatok szerzése ügyében. A kész lábbelinek eladása után azonban érdekelt szak iparosaink újabb munkához nem jutottak, mert bár kormányhatósági ajánlat illetve rendelés is érkezett ez elfogadható nem volt, amennyiben csizmadia iparosaink lettek volna kötelesek a szükséges bőranyagot beszerezni; ez pedig a beállott viszonyok folytán lehetetlen volt. A szabók részére sikerült katonai munkát szerezni de nem közvetlenül az államtól, hanem bpesti vállalkozótól s így az eredmény nem is volt egészen kielégítő, mert iparosaink nem annyit kaptak darabonkint a munkájukért, mint amennyit megérdemeltek volna. Egyik íőhiba e kérdésnél a szállítás volt. Nevezetesen a darabonkint számított szállítási díj csak az esetben födözte volna a tényleges szállítási költséget, ha legalább 2 szer annyi munka szállíttatott volna minden alkalommal. Foglalkozott elnökségünk az újságban közölt rendelet alapján katonai szolgálatot teljesítő iparosaink kereseti adójának ügyével is s az érdekelt iparosnőket meghallgatván, 70 drb. kérvényt készített és küldött a bpestvidéki kir. Pénzügyigazgatósághoz részben adótörlés, részben pedig adó engedmény iránt. Különös gond fordíttatott a hadba vonult iparosok családjainak segélyezhetésére. E kérdésnél hálás érzéssel kell Magyary László elnökünk, érdemeit különösen kiemelnem, mert több ízben személyesen volt szives a győri iparkamaránál közben járni, hogy segélyt kaphassunk és pedig oly összegben, hogy képesek legyünk a segélyre szorult iparos családokat lehetőleg érdemes összeggel támogatni. Ez ideig 3370 kor. segély összeg érkezett az ipartestülethez és osztatott ki a hadba vonult iparosok családjainak. Reményünk van, hogy ezen kamarai úton leendő állami segélyezés továbbra is fönnmarad s valószínűleg a segély összeg is emelkedni íog, mert elnökünk buzgalma és személyes közbenjárása részünkre, illetve az érdekelt iparos családok részére előre is biztosítva van. Több panasz merült föl a tagok köréből, a városnál megállapított és kiosztani szokott hadisegély összeg megállapítása ellen, e panaszok mindegyikét meghallgatta elnökségünk s ha az után számolással a panaszt méltányosnak találta minden egyes esetben elnökünk személyesen járt el, hogy az ügyet az igazság érdekében kellőleg orvosolja. Hatosági felhívás alapján foglalkozott testületünk a buza és liszt szükséglet összeírásával s e jegyzéket, valamint az élelmiszer készítők lisztszükségletéről fölvett jegyzéket megküldötte a városi hatóságnak. Hozzájárult testületünk az országos szövetség mozgalmához, mely a tönk szélén álló kézműves iparosoknak 1917 évtől kezdődőleg az önálló vámterület biztosítását célozza. Résztvett testületünk hazafias érzésének jeléül a szabadság hősök emlék ünnepén, márc. 15.-én tartott istentiszteleten, továbbá testületileg vonult ki zászlaja alatt az Űrnapi és Jézus szentséges szívének tiszteletére tartott körmenetekre. A városi hatóság a testület részere 10 évi idő tartamra megszavazott segélyösszeget évi 300 koronában ez évben is folyósította amiért testületünk ez úton is hálás köszönetet mond. Figyelemmel kisérte ipartestületünk elöljárósága a tanulók iskolai előmenetelét s résztvett márc. 22.-én az építő ipari tanfolyamnak, továbbá máj. 24. és 25.-én tartott rendes tanfolyamoknak zárvizsgáján. November havában érkezett m. kir. kerésk. ügyiminiszteri rendelet megerősíti a törvény ama pontját, mely a tanulóknak vallásuk ünnepnapjain az istentisztelet kötelező látogatására vonatkozik s rendeletileg is kimondja, hogy a mesterek tanulóiknak erre kellő időt engedni kötelesek. Az elnökség e rendeletet ez úton ís a t. közgyűlésnek tudomására hozza s annak betartására az öszszes tagokat fölhívja. E jelentés keretében a gondterhes idők közepette önérzetes büszkeséggel kell megemlékeznünk azokról a hős tagjainkról, kik ezúttal katonai szolgálatot teljesítve a magyar hazáért és mindnyájunkért oly dicsőségesen, önfeláldozólagharcolnak — mint hősöket köszöntjük őket a legbensőbb érzelemmel; azon dicső tagjainknak pedig, kik hazánkert és érettünk e nagy harcban hősi halált haltak, kiknek sirjai lelki szemeink előtt fognak lebegni mindenkor és e sírokra a hazafias érzésből fakadt könynyeinket hullatjuk; e megdicsőült hősök emlékét méltóképen őrizni fogjuk és szentelt hamvaikra az elismerés és hála virágaiból font koszorút helyezzük örökös kegyeletünk jeléül. A megemlékezések során mély részvéttel kell említenem Maros Antal ipariskolai igazgató elhunytát, ki iparostanulóinknak fáradhatatlan vezére, igaz atyja; az ipariskolának mint intézménynek pedig kiválóan jeles vezetője volt. Érdemekben gazdag szereplése testületünk történetében kedves emlékű marad. Az ipartestület irodai tevékenysége és ügyforgalmáról tiszteletteljes jelentésem a következő : Érkezett és beiktatva lett 359 ügydarab ; vidékre küldött levél 176; helyben kézbesítve lett 100 hiv. levél; tanszerződés köttetett 103 ; fölszabaduló