Esztergom és Vidéke, 1916

1916-04-13 / 29. szám

bizonyítvány kiadás 115; mun­kakönyv kiállíttatott 119; a bé­kéltető bizottság dr. Prokopp Gyula iph. biztos elnöklete alatt 7 gyűlésen 11 panaszt tárgyalt, melyek közül 10 ha­tározatilag lett elintézve. Az önálló iparosok száma 471, kik közül nőiparos 37; férfi 434; hosszabb idő óta katona 169 maradt itthon férfi tag 265, kik közül a legutóbbi sorozáson ismét jelentékeny számban be­váltak és részben már bevo­nultak, részben pedig e hó vé­gével fognak bevonulni. A se­gédek szárny 305, tanuló pe­dig van 329. Tartatott az év folyamán 1 közgy. és 12 elöl­járósági gyűlés, melyeken 109 határozat hozatott. ni fogsz életünk határáig Te nemes ember, emlékedet oly tiszteletben fog­juk tartani, mint ahogy szerettünk és ha keserűen is de búcsút veszünk tőled ezzel — viszontlátásig ! Vitái István. Vaszary Mihály. • Meghalt egy egész ember, akinek arany szive, angyali lelke, rendkívül gondolkozó agya és páratlan becsü­letessége volt. Csak volt, mert Va­szary Mihály, volt hercegprímási jó­szágigazgató agya már nem gondol­kozik, baráti szive nem ver, megtért oda, ahol nagybátyja, a volt herceg­prímás szelíd lelke — az örök sze­retet honában várt reá, hogy keb­lére ölelje az igazi „Pax" mérhetet­len országában. Vaszary Mihály központi intéző, majd jószágigazgató korában Esz­tergom társadalmának büszkesége volt. Igazi uri modora, széles körű tudása, rendkívüli barátsága tette őtet közkedvelté és azok előtt csak fokozódott értéke, akik ismerték csa ládi életét. A gyengéd férj, rajongá­sig szeretni tudó családapa valósá­gos mintaképe volt. És most nincs, elment örökre ! A megboldogult már régebben tá­vozott városunkból Gyenesdiásra, de többször látogatott el hozzánk és ilyenkor számos barátjának szerzett ünnepnapot. Mint a futótűz terjedt el *. ittvan Vaszary Miska és szemé­lyes barátai, tisztelői valóságos ud­vart képeztek körülötte. Vége, egy baráttal, egy igazi emberei kevesebb van ! Tulajdonképpen életrajzot kellene írnom halottunkról, ezt azonban másra bízom, mert nekünk esztergomiak­nak ismertetni Vaszaryt felesleges munka, másoknak pedig végezzék azt a munkát azok, akik hivatottabb tollal rendelkeznek. Mi tudjuk hogy Vaszaryt alkalmazottjai rajongásig szerették, tudjuk, hogy meggyőző­désből volt politikai hitvallása és mint közgazda országos hirű volt. Azt is tudjuk, hogy művészi lelke egész otthonán meglátszott és egye­nes gerince csak az Úr előtt hajolt meg, sőt leborult előtte és ilyenkor, mikor Istenével beszélt, látszott leg­jobban nagy műveltsége. Mindezek­nek emléke megvan örökítve lelkünk ben és szeretetünk kiséri az egész­ember lelkét az Élet birodalmába. Nem zúgolódunk az isteni gondvi­selés akarata ellen, csak torkunk szorult össze, hogy eltávoztál körünk­ből, itt hagytad szeretett családodat, mély tátongó űrt hagytál magadután, amelyet vajon be-e fog valaki még tölthetni tisztelőidnél? Vajon az Is­ten szent akaratában való megnyug­váson kivül, tudnake barátaid vigaszt nyújtani mélységes gyászbaborult családodnak ? - A mi lelkünben él­I HÍREK. || Kérelem Esztergom város közönségéhez! Az Esztergomi Sétahelyszépítő Egyesület a közelmúltban tízezer ko­ronányi vagyonának feláldozásával létesítette a Csernoch János-úti séta­helyet. Tervbe vette egyúttal váro­sunk csúfságának: a kopár Szent Tamásnak befásítását és rendezését. Ennek megvalósítása, valamint az összes sétautak rendbetartása nagy súllyal nehezedik egyesületünkre. A szükséges költségek előterem­tésére az Egyesület — azon meg­győződésben, hogy a sétahelyeket fölkereső jóizlésű közönség szívesen hoz ilyen nemes célra áldozatot — arra kéri a közönséget, hogy minél nagyobb számban jelentkezék tagjai közé. Rendes tag 4 K-t, pártoló-tag 2 K-t fizet. Tagul jelentkezhetni Dr. Molnár Szulpic főgimn. igazgató urnái, vagy bármelyik eddigi tag útján a kibo­csájtott jelentkezési lev. lap felhasz­nálásával. A turisták közgyűlése. A Ma­gyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya vasárnap délelőtt 11 óra­kor tartotta negyedik évi rendes köz­gyűlését a „Turista Otthon"-ban. A közgyűlés tulajdonképpen az ötödik egyesületi évet zárta le, de az egye­sület, a háborúra való tekintettel az elmúlt évben nem tartott közgyűlést. Az itthonmaradt tagok körében nagy érdeklődést keltett közgyűlést Farkas Elek elnök nyitotta meg. Mindenek­előtt megállapította a határozatké­pességet, majd az egyesület halottait Eggenhoffer Aladár százados, Kovács István tanár és Kerschbaummayer Viktort parentálta el meghatott sza­vakkal. Fényes Henrik, az egyesület ügybuzgó titkára olvasta fel ezután ügyesen egybeállított titkári jelenté­sét, melyben két egyesületi év mun­kásságáról számol be. A 250 tag közül fele katonai szolgálatot telje­sít s így az utóbbi időkben az egye­sület nem fejthetett ki olyan tevé­kenységet, mint amilyent megszok­tunk tőle. Az esztergomi turisták azon mozgalma, hogy a Kárpátok el­pusztított egyik faluja helyén „Túrista­falvát" s benne egy esztergomi há­zat építsenek, szép sikerrel halad. Különös érdeklődést keltett a vas­kapui menedékház ügye, meiyet a háború nem kis mértékben zavart meg. Forgalma azonban még így is hoz jövedelmet az egyesület részére melyet eddig beruházásokra fordítot­tak. A menedékház gondnoka Kott­ler László adóhivatali tisztviselő jelen­leg hadifogságban lévén, Brilli Gyula, az egyesület páratlan buzgóságú ügyvezető alelnöke helyettesíti őt a gondnoki tisztségben, melyért a köz­gyűlés őszinte háláját érdemelte ki. A titkárnak köszönettel fogadott je­lentése után Philipp Konrád terjesz­tette elő a számvizsgálói jelentést s indítványára a közgyűlés Hercegh G. Lajosné [egyesületi pénztárosnak buzgó működéseért jegyzőkönyvileg mondott köszönetet. A tisztikar Kecskeméthy János korelnök indít­ványára, ismét teljes egészében a régi maradt. Farkas elnök a bizal­mat megköszönve üdvözölte ezután a jelenlevő polgármestert, valamint Mátéffy Viktor plébánost pápai kama­rássá történt kitüntetése alkalmából, mely üdvözlésekre mindketten szép szavakban válaszoltak. Az indítvá­nyok során Meszleny Pál főispánt, ki e turistaegyesület iránt meleg szeretettel és érdeklődéssel viseltetik s a kirándulásokon is sokszor lelke­sedéssel vesz részt, tiszteletbeli taggá választotta a közgyűlés. Délután a közgyűlés sikerének örömére az egyesület a vaskapui menedékház­hoz rendezett kedélyes kirándulást. Halálozás. Schmideg Sándor hely­beli jónevű kereskedő, a cs. "és kir. 26. gy. ezred kitüntetett népf. őr­mestere eletenßk 33. évében a harc­téren szerzett betegsége következ­tében f. hó 7.-én a trencséni tarta­lékkórházban elhunyt. Hős tetemét gyászbaborult családja hazahozatta Esztergomba és vasárnap temették el az izr. sírkert gyászházából a tisz­telők ismerősök nagyarányú részvé­te mellett. Ülések a vármegyeházán. Esz­tergom vármegye központi választ­mánya szombaton délelőtt 10 óra­kor, a gazdasági munkabizottság pe­dig 11 órakor tart ülést az alispán hivatalos helyiségében. Az utolsó böjti népakadémia vasárnap folyt le. az „Esztergom— Szenttamás és Vízivárosi Kath. Pol­gári Körnek". Dr. Sebők Imre elnök nagy érdeklődéssel várt előadása az elnöknek az előadás kezdetén tör­tént rosszulléte miatt félbeszakadt s helyette Szoleczky János igazgató tanitó tartott tanulságos szabad elő­adást a takerékosságról és e hábo­rús időkben felette fontos egyéb eré­nyekről. Nevezetes pontja volt még ezen estélynek Lipcsey Andor alel­nök lelkesítő beszéde, aki a jelen­levő női közönséget a magyar főúri nők által megindított divat ellenes mozgalom támogatására hivta fel. A jelenlevők között azonnal aláíráso­kat is gyűjtött a siker érdekében. A műsort Morvái Ferenc és Müller Ju­liska szavalatai, Cziparek Etelka mo­nológja, Somszky Vilmos szép éne­ke, Tóth Lajos tanulságos magya­rázatai és Nemesszeghy Viktor és Gi­zike pompás zeneszámai tették vál­tozatossá. Gyermektanulmányi értekezlet. Az esztergomi iskolák háborús kiál­lítása ügyében vasárnap délután ujabb értekezlet volt, amelyben a jelenlevők elhatározták, hogy a kiál­lítás május hó 28.-án kezdődjék és egy hétig tartson. A kiállítás ideje alatt egyes intézetek jótékonycélú előadásokat tartanak, mely alatt a kiállítás is szakszerű magyarázatok mellett tekinthető meg. Elhatározta még az értekezlet, hogy felkéri a Magyar Gyermektanulmányi Társa­ságot, hogy szokásos népszerű elő­adásai közül egyet abban az időben városunkban tartson meg. Ezenkívül több kevésbé jelentős ügyet tárgyalt le még az értekezlet. Hőstett a front mögött. F. hó 7. én délután személyvonat ment Érsekújvárról Budapest felé, melyen N emes Flórián párkányi lakos is uta­zott. Menet közben észrevette, hogy azon III. oszt. kocsinak a teteje, ame­lyen ő is tartózkodott, a kémény­szikrától kigyulladt és a bennülök éle­tét is komolyan fenyegeti. Nemes Flórián, aki a hírneves párkányi tűz­oltóságnak is tiszteletbeli parancsno­ka erre a kocsi perronján tartózko­dó katonáknak meghagyta, hogy a veszélyben levő helyről senkit ki ne engedjenek, ő maga pedig, ötven éven felüli korától kitelhető ügyes­séggel a vaslépcsőkön a kocsi tetejére mászott és ott részben el­taposással, részben a tetőzet felsze­dése által a tűz továbbterjedésének elejét vette. A vonatot közben meg­állították, de akkor már a tűznek csak a nyoma látszott. Nemest, mi­dőn a párkánynánai állomáson le­szállt, meleg üdvözlésben részesítet­ték. Önfeláldozó tette méltó e nagy időkhöz és egy lapon örökíthető meg a fronton küzdők hősiességével. A városi óvoda ügye. Az Esz­tergom I. kerületi kisdedovót és nap­közi otthont, mint annak idején meg­írtuk, az alispán a vármegyei tiszti főorvos előterjesztésére bezáratta, mivel az óvoda dajkájának 5 éves kis leánya bárányhimlőben megbe­tegedett. A kis leány 14 nappal megbetegedése előtt összes hozzá­tartozóival együtt részt vett az in­gyenes védhimlőoltásban s igy nagy aggodalomra nem volt ok, a józan óvatosság azonban mindenesetre he­lyénvaló volt. Azóta az óvodát leg­alaposabban fertőtlenítették, és a kis leány is teljesen felgyógyult. Az alis­pán rendeletéből kifolyólag az ösz­szes óvodások is, hozzátartozóikkal együtt vasárnap d. e. 10 órakor a városház nagytermében védhimlőol­tásban részesültek s igy most már minden óvintézkedés megtörtént, hogy az óvoda és az olyannyira szükséges napközi otthon aggoda­lom nélkül megnyitható legyen. E célból dr. Áldori Mór kir. tanácsos, városi tanácsorvos javaslatára a pol­gármester, mint I. fokú közegészség­ügyi hatóság lépéseket is tett az alispánnál, ami azt hisszük, rövid időn belül eredménnyel is fog járni. Tragikus halál. Özv. Spányi Je­nő né úrasszony, Spányi Jenő gőzha­jóállomási főnök özvegye szombaton este súlyos morfiummérgezési tünetek között meghalt. A tragikus véget ért úriasszony nagyfokú idegessége el­len szedte a morfiumot s valószínű­leg egy nagyobb adag bevétele okozta a halálát. Temetése hétfőn délután ment végbe nagy részvét mellett. Hirdetmény. Magyarszőgyén község volt úrbé­res gazdái és volt úrbéres zsellérei tulajdonát képező vadászterület — külön-külön — 1916 augusztus 1­töl 1922 január 31-ig terjedő 6 évre 1916 május 1.-én délelőtt 10 órakor Szőgyén község házánál bérbe fog adatni. Az árverési feltételek a község­házán megtekinthetők. Magyarszőgyén 1916. ápr. 2. Nemes Károly Elser István körjegyző. bird.

Next

/
Thumbnails
Contents