Esztergom és Vidéke, 1916

1916-02-17 / 13. szám

koronázta meg az egymásból harmonikusan folyó és feledhetetlen emlékeket felidéző képeket, melyeket a főszékesegyház ének és zenekara a képek tárgyához illeszkedő hatásos és művészi ének és zenekari előadással kisért. A bevezető költeményeket Bischof Ida, Szervátky László, Zsiga Annuska, és Krasznay Irmi szépen és lelkesen adták elő. Kegyelmes Főpásztor unkát, sajnos, budapesti elfoglaltsága távoltartotta, de a megjelent előkelő közönség élénk ovációkkal jutalmazta meg a rendezők és szereplők hazafias és a legkényesebb igényeket is kielégítő fáradozását. Az előadást febr. 13-án ugyancsak zsúfolt teremben ismételték meg és mindenki ama meggyőződéssel távozott, hogy sok idő fog ismét eltelni, amig ily szép és minden részében sikerült művészi eseményben lesz részünk, melyért a nagy közönség nevében is hálás köszönet illeti meg az abban résztvevőket és a finom izlésű sokat fáradt rendezőket : Pott Gusztávot, Istvánffy Elemért, Berán Károlyt és dr. Katona Sándort. Tiszteletbeli ügyész. Az esztergomi főkáptalan dr. Gróh József ügyvédet, lapunk volt felelős szerkesztőjét a jogi ügyek terén szerzett azon szakavatott szolgálatainak elismeréséül, melyeket a háború ideje alatt a főkáptalan szolgálatában teljesített, tiszteletbeli uradalmi ügyészszé nevezte ki. Kinevezések. Meszleny Pál főispán Maros Antal közig, gyakornokot, ki szolgálattételre a központi főszoigabírósághoz van beosztva, munkáságának méltó elismeréséül tb. szolgabiróvá nevezte ki. — Az igazságügyi miniszter kisfaludi Liptkay Károly m. kir. államvasuti főmérnököt a budapesti kir. büntető törvény székhez az elektrotechnikai és gépészeti szakra állandó szakértővé nevezte ki és nevezett az esküt a törvényszék teljes ülésében már le is tette. A uj szakértő, akit városunkhoz többrendbeli kötelék fűz, két évig működött Wittman tanár mellett mint tanársegéd, jelenleg pedig a m. kir. államvasutak budapest központi üzletvezetőségében a villamos ügyek előadója. Ebbeli minőségében nemcsak a villamos szerelések vezetésével foglalkozik, hanem az első magyar nagy távolságú villamos vasút, a Budapest Vác Gödöllői helyi érdekű villamos vasút ügyeit is intézi, A magyar Elektrotechnikai Egyesület választmányán kivül, tagja a szerelési és biztonsági szabályzat kidől gozására kiküldött bizottságnak. Szakcikkei pedig a Kazán és Gép Újság, az Elektrotechnika és a Vasúti és Hajózási Hetilap cimű szaklapokban jelennek meg. Mint szakértő több izben dolgozott városunkban is, nevezetesen a Villám telep végleges átvételénél. Utoljára pedig a Brenner féle tűzesetnél. Megyegyűlés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága a vármegyei székház nagytermében folyó hó 24 én délelőtt 10 órakor rendes évnegyedes közgyűlést tart. A megyegyűlés tárgysorozatának nevezetesebb pontjai: Pénzügyminiszteri körrendelet az 1916 évre megalakítandó kereseti jövedelmi adófelszólámlási bizottság megalakítása tárgyában. — Az országgyűlési képviselőválasztóknak a szavazókör székhelyére való szállításáért fizetendő fuvardijakról készített szabályrendelet — Alapítványi ügyek — A községi és körorvosi állásokban eltöltött szolgálati időnek a vármegyei szolgálati időbe leendő beszámítása. Hegedűs Gyula lemondása a vármegyei központi választmányi tagságáról — Esztergom vármegye háztartási alapjának 1915 évi számadása. — A vármegye alispánja bejelenti, hogy a harctéren levő katonák karácsonyi szeretetadományára gyűjtött 1121 kor. 89 fill, összeget a rendelkezési alapból 1300 koronára egészítette ki. — A Schlesinger testvérek bátorkeszi bérlők 1000 kor. adománya a vármegye hadiárváinak segélyezésére. — A magyar város és községfejlesztési r. t. átirata részvényvétel tárgyában. — Háromszék vármegye közönségének átirata a háború folyamán az ország területéről elszökött egyének vagyonának elkobozása tárgyában. — Somogy vármegye törvényhatóságának átirata a mezőgazdasági munkára ki adott hadifoglyok élelmezéséért fizetett térítési dijaknak hadijótékony célokra való átengedése tárgyában. — Szilágy vármegye törvényhatóságának határozata a háborúban megrokkantak valamint az elesettek hátramaradottjai segélyezése tárgyában. Űj záróra megállapítás városunkban. A háború következményeként nagy mértékben jelentkezik országszerte a venerás betegségek elterjedése a katonaság s ennek révén a polgári lakosság körében is. Az állam véderejét károsan érintő, de a családi életet, sőt az egész népességet még a jövő nemzedékben is megtámadó eme baj elhárítása a legfontosabb közegészségügyi érdek lévén, ez irányban Unger Hugó rendőrkapitány városunkra nézve a kevetkezőket rendelte el : A „Korona", „Központi", „Magyar Király" és „Fürdő" vendéglőkben az éjjeli záróra éjfélután 2 órakor, a „Három Szerecsen" vendéglőben éjjeli bórakor, minden egyéb vendéglőben, korcsmában, pátinkamérésben estj. 9 órakor lesz. Ezen időpontig a zenélés is meg van engedve. A vendégek közvetlen kiszolgálására női személyzet is alkalmazható, ezeknek, valamint a pénztárosnőknek erkölcsi magaviselete azonban szigorú rendőri ellenőrzés tárgyát képezi. Az üzlettulajdonos köteles az alkalmazott nőszeméiyzet erkölcseire felügyelni s tapasztalatairól kifogásolható viselkedés esetén a rendőrhatóságnak nyomban jelentést tenni. A rendőrkapitány ezután a házicselédek megrendszabályozásának. ügyében rendelkezik, — melyet lapunk más helyén ismertetünk. — Az új záróramegállapitás folyó hó 20.-án lép életbe. Az Esztergom—Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör közgyűlése. Az „Esztergom—Szenttamási és Vízivárosi Kath. Polgári Kör"-nek vasárnap délután megtartott közgyűlése nevezetes eseményszámba megy eme törekvő egyesület történetében. Már legutóbbi számunkban jeleztük, hogy újból elnökválasztás előtt áll és az új elnökjelölt dr. Sebők Imre tanítóképző intézeti igazgató lett, kinek neve és agilitása elegendő biztosíték arra nézve, hogy az egyesület a legkedvezőbb kilátásokkal várhassa be a békének mindenki által hőn óhaj* tott idejét, midőn fokozott munkaprogramm vár a kath. egyesületekre is A közgyűlést Siposs Antal Félix elnök, udvardi plébános nyitotta meg, kit a kör ügyei iránt való élénk érdeklődés és szeretet a közgyűlés idejére elszólított városunkba, hogy istenhozzádot mondjon ama kis otthonnak, mely sokoldalú elfoglaltsága mellett igaz pihenést és enyhülést oly gyakran szerzett számára. Megnyitó beszéde után Gerley Dénes olvasta fel a lefolyt háborús évről szóló titkári jelentést. Majd Szoleczky János igazgató-tanitó a számvizsgáló bizottsági jelentést, Gerley Dániel a pénztári kimutatást, Tuschinger József pedig a könyvtári jelentést olvasták fel. A jelentések megtétele után Siposs elnök maga és a tisztikar nevében bejelentette lemondását. Szoleczky János szép beszédben ecsetelte a távozó elnök érdemeit, melyre Siposs meghatva válaszolt. Korelnökké Török József v. képviselő kiáltatott ki, ki új elnökül dr. Sebők Imrét ajánlotta egyhangú megválasztásra. Ajánlata nagy lelkesedéssel elfogadtatván, négytagú küldöttség ment az új elnök lakására. Dr. Sebők a megválasztatást elfogadta és nemsokára megjelent a kör helyiségében, hol élénk ovációval üdvözölték. Az alapszabályok értelmében a többi tisztségek is betöltetvén, az új elnök elmondotta bemutat 1 ozó beszédét, mely minden jelenlevőt meggyőzött arról, hogy az egyesület jó kezekbe tette le jövő sorsát. Dr. Sebők volt megalapítója a budai kath. körnek is, mely egyesület ma már a legelsők között áll hazai kath. egyesületünk sorában. Elnöke gróf Széchenyi Emil, városunk orszgy. képviselője. Az új elnök elmondotta eme kör keletkezésének és fejlődésének érdekes történetét, egy ablakfülkében tori ént megalakítástól egészen ama szép emeletes palota felépítéséig, mely ma Budán méltóan hirdeti a kath. egyesülés diadalát. Nagy rokonszenvvel fogadott szavai után Lipcsey Andor vízivárosi káplán, a kör új alelnöke mondott beszédet a megválasztott tisztikar nevében. Az indítványok során dr. Wiplinger Ödön indítványára Siposs Antalt nagy lelkesedéssel diszelnökké, Kanter Károlyt, gróf Széchenyi Emilt és dr. Antóny Bélát pedig disztagokká választotta meg a közgyűlés, mely az új elnök éltetésével ert véget. A cselédek megrendszabályozása. Lapunk más helyén olvasható városunk rendőrkapitányának közérdekű intézkedése a vendéglők és korcsmák zárórája tárgyában, mely a venerás betegségek elterjedésének egyik meggátlójaként szerepel. Ezen intézkedés azonban csak félmunka volna, ha egyidejűleg szigorú intézkedés nem történik a laza erkölcsű házicselédek megrendszabályozását illetőleg. Erre vonatkozólag Unger Hugó rendőrkapitány a következő rendszabályokat lépteti életbe : A házicselédek hétköznapokon esti 9 óráig, vasár- és ünnepnapokon esti 10 óráig tartózkodhatnak az uccán. Ezen időpontig nyilvános helyen is megjelenhetnek, ha gazdájuktól erre külön irásos engedélyt kapnak. Ez időn túl engedély ki nem adható. Azon női cselédek, Jkik a fentebb emiitett időn túl bárhói, különösen férfitársaságban találtatnak, nyomban előállíttatnak és orvosi vizsgálat alá vétetnek. A rendőrkapitány ez utón felkéri a cselédtartó gazdákat, hogy ezen intézkedések felől cselédeiket oktassák ki és méltányos esetekben ne tagadják meg a szükséges igazolványok kiadását. 101 éves ember halála. Borovszky János volt 1848 —49-i honvéd, városunk legöregebb polgára f. hó 14-én d. u. 5 órakor éietének 101. évében hirtelen elhunyt. Az öreg „Borovszky bácsi" élete utolsó napjaiban is még fiatalos kedvvel járkált szerte és érthető kíváncsisággal hallgatta a háborús híreket, melyek megítélésében, évszázados tapasztalataira hivatkozva, szakértőnek vallotta magát. A szabadságharcban szerzett élményei, melyeket készséggel beszélt el minden érdeklődőnek, gyakran szolgáltak helyi lapjaink tárcaíróinak aktuális anyagul a 48-as idők eseményeinek évfordulói alkalmával. Rövid életrajzi ismertetését, midőn 100. életévét betöltötte, hoztuk lapunkban. Halála alkalmából az esztergomi önkéntes tűzoltó egyesület külön gyászjelentést adott ki, melynek önfeláldozó, lelkes tagja és buzgó szertárosa volt. Temetése szerdán délután fel 5 órakor történt a szentgyörgy mezői temető kápolnájából meleg részvét mellett. Elzüllött fiú. Özv. Katula Péterné esztergomi lakosnő feljelentést tett a rendőrségen egy 12 éves szenttamási fiú ellen, ki a napokban padlásáról egy négy kilós sonkát 40 kor. értékben és egy 3 literes fazékban lévő disznózsírt 21 korona értékben ellopott. A fiú e lopott dolgokat Karvai Kálmán népzenész feleségének adta el. A sonkát is, a zsirt is ?—2 koronájával. A vevő azonban a sonka árából csak 50 fillért adott a fiúnak, mivel több pénz nem volt nála. A tolvaj gyermek az így szerzett pénzt mozira, cigarettára és cukorra költötte. Ugyancsak ilyesmire költött el a gyermek ezenkívül még egyszer 10, másszor 3 kor. készpénzt is és addig nem is látták otthon, mig e pénzből tartott. A rendőrség a cinikus fiút letartóztatta, mert az erővel a hét folyamán indult menetszázaddal akart megszökni a reáváró büntetés elől. Eltűnt pénz. Özv. Német Ferencné panaszt tett a rendőrségen, mert szombaton fehér zsebkendője, melybe 32 kor. volt bekötve, eltűnt. A zsebkendőt a heti vásár alatt az egyik péküzletben felejtette s mire visszajött érte, az már nem volt megtalálható. Abban az időben számosan fordultak meg azon üzletben s igy az elveszett pénznek nehéz lesz nyomára jutni. Eladó 2 öltöny ruha, egy tavaszi kabát és egy önkéntes felszerelés jo karban 18—20 éves fiatal ember részére. Ferenc József-ut 20. szám alatt. — NV1LTTÉR Mindazok kik feledhetetlen fiunk elhunyta alkalmából bennünket részvétükkel felkerestek és temetésén résztvenni kegyesek voltak ez uton mondunk érte hálás szívvel köszönetet. Esztergom, 1916 febr. 12. Kerschbaummayer Károly és családja. *) E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.