Esztergom és Vidéke, 1916
1916-12-07 / 96. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1916. december 7. ban, hogy tele van nemcsak értelem- zavaró, de néhol komikus hatást keltő sajtóhibákkal is. (Pl. „Áldozás“ ehelyett „Adózás.“) A tisztviselői kar, de különösen a napidíjasok tűlnagy számát teszi ezután szóvá. Esztergomnál sokkal nagyobb városok sem rendelkeznek ily tekintélyes személyzettel, a teljesítmény mégsem felel meg a várakozásnak. A zárszámadások évekre visszamenőleg elmaradtak. Vagyonleltár sincsen. Ugyanily értelemben szólal fel Bártfay Géza is, aki a költségvetési előirányzat hibás számadatainak egész sorát olvassa a helyettes számvevő fejére. A cselekvő hátralékok ügyét is szóvá teszi, amelyek már már elérik a félmilliót. A felhangzott észrevételekre Csányi József rendőralkapitány, főszámvevőhelyettes válaszol. Elismeri a nyomtatvány gyarlóságát. A sajtóhibákért azonban ő nem okolható, mivel nagy elfoglaltsága miatt a korrektúrát másra kellett bíznia. Azonban a részletes tárgyalás során a téves számokat a kezében levő eredetiből esetről-esetre ki fogja igazítani. Az eredeti példányt a tanulmányozni óhajtónak készséggel rendelkezésére bocsájtja és azért a felelősséget is vállalja. Miért nincs zárszámadás ? Csányi elismeri, hogy hiba a vagyonleltár hiánya, de azért ő nem okozható. A cselekvő hátralékok „csak“ negyedmillióra rúgnak. Az 1913—1914. évekről szóló zárszámadások azért nem készülhettek el, mert az összes akkori könyvek a Koksa-féle sikkasztás ügyében megindult vizsgálat érdekében a komáromi kir. törvényszékhez kérettek be. 1915. évről azonban kész a zárszámadás és azt már a legközelebbi közgyűlés elé fogja terjeszteni. Az a nézete, hogy ha már nincsen a városnak vagyonleltára, sem zárszámadása, legalább költségvetése legyen, mert enélkül a legutolsó szatócs nívójára sülyedünk. Dr. Prikkel elfogadja ah. főszámvevő által mondottakat, sőt neki elismerését is kifejezi azért, mert az eddigi szokástól eltérőleg a költség- vetést nem az utolsó percben, hanem csaknem egy hónappal a közgyűlés előtt kézbesítette ki a képviselőknek. Tóth János a cselekvő hátralékok ügyében szólal fel. Úgy tudja, hogy abból a negyedmillóból már egy részt le is kell írni, mint behajthatatlan követelést. Kéri a tanácsot, hogy a legközelebbi közgyűlésen tűzze napirendre ennek tárgyalását, hogy a képviselőtestület lássa, miből áll az a sok tartozás? Brutsy János: Minden évben eljön egy alkalom a költségvetés letárgya- lásakor, amidőn a város ügyeire nézve megtehetjük észrevételeinket. A zárszámadás hiányát nem tartja oly nagy hibának, hogy amiatt a költségvetést el sem lehetne fogadni, de mindenesetre oly rendetlenség, amelynek nem szabad úzussá válnia. Egyszer már rendet kell teremteni a város adminisztrációjában. A polgármestert energikus, határozott jellemű férfiúnak ismeri és tőle várja, hogy itt rendet teremtsen. Ebbéli munkájában a képviselőtestület osztatlan támogatására számíthat. A költségvetést általánosságban elfogadja. A polgármester beszéde. Dr. Antóny Béla válaszol az elhangzott felszólalásokra. A város adminisztrációja tényleg bonyolult és ilyen állapotok mellett volt szüksége nagy személyzetre is. Ha azonban, mint tervbe vette, a két városi pénztár egyesítve lesz, az áttekinthetőség is tisztábbá válik. Az új pénztári kezelés már 1917. január 1.-én életbe lép. A legközelebbi közgyűlésen felhatalmazást kér arra is, hogy az elnöki, tanácsi és számvevői iktatók egy iktatói irodába vonassanak össze. Az eddigi rendszer sok hibájáért azonban a képviselőtestület is felelős akkor, amidőn egyes tisztviselőválasztások alkalmával nem válogatja meg az odavaló, hivatásos erőket. A háború alatt sok új nehézséggel is küzdött a közigazgatás. A háború okozta új munkakörök 21 városi tisztviselőt vesznek igénybe. A jövőben még nagyobb nehézségekre kell elkészülve lennünk. A háború miatt elmaradt sok beruházás, javítás költségei aligha teremthetők elő pusztán az eddigi jövedelmekből. Új jövedelmi források után kell kutatnunk, városi üzemeket kell szerveznünk a villamostelep mintájára. A város természetes fejlődése érdekében a Párkánnyal való egyesítés eszméjét sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Iparunkat és kereskedelmünket fejleszteni, gyárakat létesíteni, a mezőgazdaságunkat ujjá- teremteni, ezek a háború utáni idők fő feladatai jövő boldogulásunk szempontjából. Kéri a képviselőtestület teljes bizalmát mind maga, mind a tanács részére. A képviselőtestület lelkes éljenzéssel fogadta a polgármester beszédét, amelynek hatása alatt kezdődött meg a költségvetés részletes tárgyalása. A közigazgatási költségek során Brutsy kérte a tanácsost, hogy a napidijasok számát a mini- numra szállítsa le. Dr. Prikkel kérdezi, mennyiben felelnek meg a női díjnokok ? A polgármester a hosz- szabb idő óta működő női díjnokok- ról elismeréssel nyilatkozik. Arra a mai háborús viszonyok között gondolni sem lehet, hogy a lehetőséghez képest férfi munkaerőket állíthassunk be. A legtöbb női díjnok háborús ügyekkel foglalkozik, amelyek kezelése e nehéz idők elmúltával úgyis megszűnik. Az iskolák költségvetésénél dr. Wiplinger Ödön a szenttamási szülők azon kérelmét tolmácsolta, hogy a katonai célokra lefoglalt szenttamási iskola .újból eredeti rendeltetésének adassék át. A polgármester szerint a városi iskolaszék legközelebb intézkedni fog az előadások megkezdése iránt. Az iskolát azért kellett átadni, mert anélkül az oda helyezett katonaságot magánházakhoz kellett volna elszállásolni, ami erkölcsi szempontból inkább kifogásolható. A tüzifainség is szóbakerült az erdei kiadások tárgyalásánánál. A polgármester tudatta a képviselőtestülettel, hogy a fakivágatáshoz közerő kirendelését kérelmezte, de ha az eredménnyel nem járna, nem riad vissza attól sem, hogy a költségvetés túllépésével termeltesse ki a város lakossága részére szükséges tűzifát; nehogy a tél ismét oly tüzifainségben találja a várost, mint a múlt évben. A keddi közgyűlés. Hétfőn d. u. 4 órától esti fél 9 óráig egyfolytában tartott a közgyűlés, amidőn részben a képviselők számának leapadása miatt is a közgyűlés folytatása másnap d. u. 4 órára tűzetett ki. Kedden alig 15 képviselő jelenlétében nyitotta meg a közgyűlést a polgármester, aki napirend előtt örömmel jelentette be Bukarest megszállását. Ez a bejelentés később korainak bizonyult. A folytatólagos költségvetési tárgyalás az előző napi alapossággal folyt tovább, míg csak esti 6 óra tájban el nem fogadták az egész költségvetést Riporter. HÍREK A főgimnázium ünnepélye. Holnap, pénteken d. u. 5 órakor lesz az esztergomi bencés főgimnáziumi Mária Kongregáció jótékonycélú előadása a főgimnázium dísztermében. Az ünnepély programmját lapunk legutóbbi számában már ismertettük. Most újólag felhívjuk rá lapunk olvasóinak figyelmét. Halálozás. Részvéttel értesülünk Umhőh Lajos esztergomi vendéglősnek, a „Fürdő“ volt népszerű „Lajos“-ának váratlan elhunytáról. Umhőh katonai szolgálata közben támadt szívbajjal feküdt a pozsonyi katonai kórházban, ahol a napokban, elete legszebb idejében elhunyt. Temetése f. hó 3.-án volt Pozsonyban. Özvegye Umhőh Lajosné sz. Ötvös Emma és kis leánya gyászolják. A tiszthelyettesek hozzátartozóinak hadisegélye. A városhoz felsőbb rendelet érkezett, amely szerint a tiszthelyettesek hozzátartozói, ha hadisegélyre szorulnak, abban akadálytalanul részesíthetők, mivel azt a vitás kérdést, hogy a tiszthelyettesek a tiszti, vagy a legénységi állományhoz tartoznak-e, az utóbbi értelemben oldották meg. Rendelet a menekült családok segélyezéséről. A hivatalos lap a honvédelmi miniszter rendeletét közli az ellenség által megszállott, vagy az ellenség által veszélyeztetett vidékről elmenekült családok segélyezése tárgyában. A rendelet szerint akik eddigi tartózkodási helyükön ideiglenes évi segélyben részesültek, ha ezt a körülményt elfogadható módon igazolják, az elhelyezésre szolgáló községben azonnal fel kell venni segélyezés ala és az ilyen családok részére a segélyt soron kívül kell megállapítani és kifizetni. Az orosz „detektív“. A múlt héten történt, hogy Bény községben egy gazdától éjjel négy ludat loptak el. Amint reggel keresik a lu- dakat, nem találják sehol. Volt a gazdának egy eszes orosz fogolymunkása. .Az élelmes orosz kérte a gazdáját, hogy engedje lóháton Esztergomba ő megkeríti a tolvajt. Gazdája hallgatott szavára és útnak bo- csájtotta. Amint ez Párkányba ér meglátott egy bényi asszonyt aki 4 ludat vitt. Jobban megfigyelte és látta, hogy gazdájának a ludjai. Leugrott lováról és az asszonynak rontott. Elvette a ludakat és a párkányi csendőrséghez vitte az asz- szonnyal együtt. Az összes erdélyi menekültek hazamehetnek. Az esztergomi rendőrkapitányságot táviratilag értesítették arról, hogy immár az összes erdélyi menekültek akadálytalanul hazautazhatnak. A rendőrségen szervezett, menekülteket segélyző bizottság a rendőrkapitány utasítására intézkedett, hogy az Esztergomban levő és közellátásra szoruló menekültek mielőbb visszatérhessenek elhagyott otthonukba. Az újabb rekvirálás lassan már befejezéséhez közeledik. Dacára annak, hogy a rekvirálási ügyben múlt hó 22-én tartott értekezleten a kérdések minden irányban megbeszélteitek és a jelenvoltak látszólag úgy távoztak el, mintha átértették volna azon elveket, melyek szerint el kell járniok, az alispán mégis azt tapasztalta, hogy a bizottságok nem működnek egyöntetűen. A község elöljáróságok igen sok helyes kötelezettségüknek nem tettek eleget és nem tanították ki kellőleg a rekvi- rálással megbízottakat. A megállapodástól vaió legnagyobb eltérések a gazdasági szükségletek tekintetbevételénél fordulnak elő, ezért az alispán nevében dr. Szilárd Béla vm. II. főjegyző újólag közölte az érdekeltekkel az értekezletnek erre vonatkozó határozatait, amelyet mi is a következőkben közlünk : Visszatartható az eddig felhasznált meny- nyiség beszámításával általi takarmányozásra 1. Zabból. 1 lóra egész évre 500 kgr.; ezenfelül hágóménnek a fedeztetés idejére darabonkint és fejenkint 180 kgr. egy éven aluli csikóknak 6 hónapos korukig naponkint és darabonkint 1 kgr. Tenyészbikáknak naponkint és darabonkint 2 kilogramm; egy éven aluli borjúnak naponkint és darabonkint 1 kgr. bárányokat kéthónapos korig naponkint és darabonkint V» kgr.; tenyészkanoknak naponkint és darabonkint 2 kgr. 2. Árpából. Teheneknek naponkint és fejenkint általában 2 kgr- 1917 május 1-ig tehenészetben álló teheneknek pedig naponkint és fejenkint 2 és fél kgr.; növendékmarhának (egy éven felül) naponkint és darabonkint 1 és fél kgr. 1917. május 1-ig ; jármosök- röknek négy hónapi időtartamra (a legnehezebb munkaidőre) havonkint és drb.-kint 50 kilogramm ; sértéseknek, tenyészkocáknak naponkint és darabonkint 1. kgr.; malacoknak 90 napos korukig naponkint és darabonkint Va kgr.; ezentúl 6 hónapos korig naponkint és darabonkit 1 V* kgr. ; tenyészkosoknak darabonkint és fejenkint a hágási időre darabonkint és naponkint 1 kgr. Sertéshizlaláshoz az eddig fogyasztottak beszámításával az egész hizlalásra darabonkint 250 kgr.; további hizlaláshoz csakis tengeri használható fel. Baromfiaknak, a mennyiben a gazdaságban ocsu egyáltalán nem volna: tyúkfélének darabonkint és naponkint 7io liter, kacsáknak darabonkint és naponkint liter, pulykáknak naponkint és darabonkint 3/io liter, libák részére csakis tengeri tartható vissza. Azon esetben, ha a gazdaságban ocsu van, a fent megjelölt mennyiségek kétszeres tartható vissza ebből és csak az esetleges hiány fedezésére fordítható árpa. Vetésre visszatartható: 1. Tavaszi búzából a tényleg bevetni szándékolt terület minden 1200 négyzetölére 80 kgr. 2. Árpából a tényleg bevetni szándékolt terület minden 1200 négyzetölére 65 kgr. 3. Zabból a tényleg bevetni szándékolt területre 1200 négyzetölenként 50 kgr. Bükkönyhöz való keverésre pedig annyi tartható vissza, hogy a keverék 80% bükkönyből és 20% zabból álljon. 832/916 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—20. szám.
