Esztergom és Vidéke, 1916
1916-12-07 / 96. szám
Esztergom, 1916 XXXVIII. évfolyam 96. szám Csütörtök, december 7 POLITIKA f és TRR5f)DfíLMILf)R SZERI ESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: i SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM j TELEFON 21., \ HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ 4 KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉS' . ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK- t 4 FELELŐS SZERKESZTŐ : FŐMŰVKATÁRS : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓ ULAJDONOSO < : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: M NDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. *- ^ AA é AÁ AJb áá * 4 t i i t ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLER. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Népünk a háborús világban. Falvainkban már régóta se- holsem találhatunk katonaköteles embert. Aki katonának való, apa a fiával, a harctéren dolgozik. Az itthon maradt férfiak jórészt ötventúli, idősebb nagyapák,kik azonban tapasztalataikkal, tanácsaikkal és példájukkal igen sokat érnek. A háború előtt a gazdaságot az emberek munkálták meg, míg az asszonyok odahaza a házi gazdálkodást és a csemetéket gondozták a főzésen kívül. De már a legelső háborús ősz a falusi nőket is férfi munkára kényszerítette. Az asz- szony tehát befogott a szekérbe, kiment a határba szántani, boronálni és az őszi vetést végezni. Igaz, hogy a tengeri, a burgonya, a bab, a tök, az uborka, a répa, a paradicsom, a káposzta és a mák a háború előtt az asszony munka körébe tartozott, de a betakarítás és az értékesítés mégis csak az ember hivatása maradt. A háborús világban nemsokára minden dolog az asszonyokra háramlóit. A trágyát ma asszony-kocsis szállítja a földekre. A marhaigás nő minden gazdasági ‘munkát serényen elvégez. Olyan jól megfizetik azután ma a napszámost, hogy alig akad a faluban olyan asszony, aki egyesegyedül a hadisegítségből éldegélne. Parasztasszonyaink ezt a példás szorgalmát a háborús világ teremtette. A harctéren virtuskodó földműveseink tehát egész nyugodtan katonai hivatásukat szolgálhatják, mert tudják, hogy az ottani dolgokat hűséges élettársaik végzik most helyettük hűségesen. A családanya példás buzgó- sága serkenti tevékeny szorga- galomra siheder fiait vagy ha- jadont, akik semmiféle munkát sem röstelnek, a mit az apjuk vagy bátyjuk helyett végeznek. A baromfi tenyésztéséből kerül ki a bolt kiadása. A cipőt meg a csizmát a falusi csizmadia szívesen elkészíti gabonáért vagy tengeriért cserében-, A paraszt szabó pedig néhány zsák burgonyáért új ruhát varr vagy a régibbet átalakítja. Igen forgalmas a tábori posta is. A füstölt hús vagy kolbász már régóta harctéri csomagokba kerül. Bármilyen szertelen is a drágaság a városban, a falu köztársaságában alig van Ínség, mert az egyik jólélek segít a másikon csereberével, kölcsön? nel vagy Isten nevében. A falusi gyerekek büszkén viselik az anyjuk varrta katonasipkát. A serdülő kis leányok pedig hasznos kézimunkára szoktak, a mi szintén a háborúsvilág tantárgya. A falusi nép termelő elem. A városi csak fogyasztó. A falun a háborúsvilágban egymásért fognak össze a lakosok ; a városokban azonban jórészt egymás ellen. Ez az oka annak, hogy ahol otthonos a békesség, ott lakozik a megelégedés is. így fest a mi népünk a háborús világban. Ez a nemzet- föntartó hatalmas iskola a béke korszakában is éreztetni fogja üdvös hatását. Dr. Kőrösy László. Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete hétfőn és kedden közgyűlést tartott. Letárgyalta az 1917- évi költségvetést és azonkívül is elintézett több nevezetes folyó ügyet. Csinos-ügy. közgyűlésnek mindjárt a második pontjánál hivatalosan is értesült arról a képviselőtestület, hogy dr. Csinos Albin főreáliskolai tanárt a vall- és közoktatásügyi miniszter az ellene indított fegyelmi eljárás során hivatalvesztésre ítélte, azonkívül három tanárt nagyobb pénzbírsággal sújtott. Iványi Pám M. István ügyében felfüggesztette a határozathozatalt mindaddig, mig ellene a katonai bíróság lefolytatja a vizsgálatot. Barakktábor. A borital és húsfogyasztási adók megváltására vonatkozó szerződés tudomásulvételeután’BrutsyJános kérdést intézett a város vezetőségéhez, vájjon milyen viszonyban van Esztergom fogyasztási adó tekintetében a kenyérmezői táborral? Van-e a városnak egyáltalán valami köze az ottani fogyasztáshoz. A kérdésre adott válasz szerint a város évi 4000 K.-t kap fogyasztási adóátalány fejében az államkincstártól. A város a fogyasztást nem ellenőrizheti, s így felelőséget nem is vállalhat az ellenőrzés hiánya miatt. A pénzügy- minisztert ezért megkeresi ezen ügyben a város egy felirattal s feltárván a helyzetet, az ellenőrzés hiányából eredő felelősség terhét magáról elhárítja. Brutsy a kantin jövedelmi adója iránt is érdeklődött, amelyre nézve azt a felvilágosítást kapta, hogy amióta a kantin kezelését és a tábor élelmezési ügyét a katonai kincs- táj- vette kezébe, a városnak megtérítésre igénye nincsen. Még az elfoglalt legelők ügye került szóba. A pozsonyi katonai parancsnokság és a város között erre nézve legközelebb tárgyalások indulnak meg. A választásokat a képviselőtestület tudomásul vette. Ugyancsak a pozsonyi cs. és kir. katonai parancsnokság megkereste a várost, hogy a hadifogolytábor kórháztelepén keresztülhaladó dűlőutat áthelyezhesse. A közgyűlés az áthelyezést engedélyezte. Kisebb ügyek. Köszönettel vette a közgyűlés tudomásul dr. Walter Gyula v. püspöknek a polgármesterhez juttatott 300 kor. jótékony adományát. Hübler Antal városi hegymestert j a nyugdíjválasztmány és a tanács javaslatainak alapján évi 600 K.-val és lakbérrel a közgyűlés nyugdíjazta. Vérén János rendőrbiztos fegyelmi ügyében hozott azon polgármesteri határozatot, amely szerint fizetése felére szállítandó le, rendőrbiztosi egyenruhát nem viselhet és katonai szolgálatra köteles jelentkezni, a közgyűlés tudomásul vette. A városi értékképviselők 1917. évi névjegyzéke szintén tudomásul vétetett. A virilisták sorában 1917-re a hercegprímás lett ismét az első, Rochlitz Arthur pedig bezárja a rendes tagok sorozatát. A főreáliskola hadbavonult, részben pedig felfüggesztetttanárainak tanszékeit a folyó tanévben Parcsami Henrik, Dombay Nárcisz és dr. Mattyasóvszky Kasszián főgimnáziumi tanárok, továbbá Mila- kovszky László tanítóképző intézeti tanár látják el óradíjas minőségben. Egy magyar-német nyelvi tanszékre az 1916—17. tanév tartamára helyettes tanárul Asbóth Károly oki. tanár alkalmaztatott. A villamos telep zárszámadásai. Mielőtt a közgyűlés az 1917 évi költségvetés tárgyalására ment volna át, azokat az ügyeket tárgyalta le, amelyek behatóbb vitát nem igényeltek. Ezek közé jutottak a villamos telep 1913, 1914, és 1915. üzemiéveinek zárszámadásai és az 1911 — 1915. évi zárszámadásokra a Ganz-cég által tett észrevételek elintézésének ügyei is. A villamos telep ügyében Tiefenthal Gyula városi főmérnök referált. A zárszámadások során megelégedéssel vette tudomásul a közgyűlés, hogy tiszta nyereményrészesedés címén 1913.-ban 18.395 K. míg 1915-ben már 45.425 K. folyt be a város pénztárába. Ez utóbbi nagy emelkedés főleg a barakktábor nagy áramfogyasztásának tudható be. A Ganz-cég által tett észrevételek ismertetése után Jakus János és Por- gesz Béla a városi villamos üzlet dolgában kértek és kaptak megnyugtató felvilágosításokat. A költségvetési előirányzat tárgyalására került ezután a sor. Mielőtt a részletes tárgyalásba kezdett volna a képviselőtestület dr. Prikkel Marián a képviselők kezéhez juttatott költségvetési előirányzatról és ezzel kapcsolatban a városi adminisztráció egyes hibáiról tartott osztatlan helyesléssel kisért beszédet. A költségvetési előirányzatot tartalmazó nyomtatvány technikailag a leggyarlóbb munkák egyike. Már a beosztása is inpraktikus és nincs tárgymutatója. Nagyobb baj azon-
