Esztergom és Vidéke, 1916

1916-11-26 / 93. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1916. november 26. A borbély-cikkek drágulása. A minden téren tapasztalt áremelkedés a borbélyok üzleti kellékeit már oly súlyos mérvben érinti, hogy orszá­gos szervezkedés útján voltak kény­telenek állást foglalni a szappan és egyéb kellékek árának további eme­lése ellen. A törekvésük azonban, sajnos, sikerre nem vezetett s így a folytonos áremelkedéssel szemben más mód nem áll a rendelkezésükre, mint a kiszolgálási díjaknak mérsé­kelt^ emelése. E kényszerhelyzet nyo­mán az esztergomi borbélyiparosok is szakgyűlést tartottak, melyen a megélhetésük biztosítása érdekében szükségesúj árszabálytmérsékelt eme­léssel elkészítették. A németek óriási gránátjai. Dünkirchen bombázásával kapcsolat­ban a „Times“ a következőket írja : „A Dünkirchenben talált gránátdara­bokat megvizsgálták és megállapítot­ták, hogy 38 centiméteres tarackok lövedékeinek a részei. A lövedékda­rabokon majd Krupp, majd Skoda ne­vét találták. Némelyek szerint ilyen gránátokkal lőték rommá Lüttich, Namur, Antwerpen és Maubeuge érődéit is. A tarackok körülbelül 32 kilométerre visznek. A hatásuk iszo­nyatos és dermesztő. A lövedékek robaja olyan, mintha valami lőpor­gyár repült volna a levegőbe.“ A jövő évi osztalékrendelet. A jövő évi osztalékok meghatározásá­nak kérdésében döntés készül a pénz­ügy minisztériumban. A magyar nagy- vállalatok és pénzintézetek részéről már hetek óta történnek Írásbeli, sőt személyes puhatolódzások és tárgya­lások, beadványok és szóbeli alakban az osztalékkérdésben. A miniszter maga még nem foglalkozott a kér­déssel, dacára a többoldalú megkere­séseknek, azonban nem lehetetlen, hogy ankétet tartanak, mint az 1914 végén és 1915. elején történt, ahol maguk a pénzintézetek vezetői tár­gyalták meg a kérdést, amelyben aztán a pénzügyminiszter döntött. Szakköreink valószínűnek tartanak egy szabadabb osztalékrendeletet, amely megengedi az emelésnek egy bizonyos mértékét s amely az uj adótörvény végrehajtási rendeletével kapcsolatosan jelenik meg. Érdek­lődéssel várjuk az ügy fejleményeit, amely épen olyan fontos a direkciókra, mint a kis részvényesekre. Szigorú rendelet a dohányáru­sításról. A pénzügyminiszter nemrég rendeletet bocsátott ki a dohányáru- síiásról és főleg a dohánycikkek tilos árdrágításáról. A rendelet kimondja, hogy vendéglőkben, kávéházakban, ezentúl semmiféle dohánygyártmányt nem szabad árusítani. Ezekből a helyiségekből az engedélyek azonnal eltávolítandók. Aki e tilalom ellen vét, egyhavi elzárással büntethető. Egyletekben, kaszinókban, társaskö­rökben, katona kantinokban az en­gedélyek tovább is fennmaradnak. Olyan fűszeresek és szatócsok, akik nem kizárólag dohányárusítással fog­lalkoznak, a dohányhiány miatt nem kaphatnak árut. A pénzügyigazgató­ságok uj dohány kisárusítási enge­délyt nem adhatnak ki, az időközben megüresedő kis trafikok közül pedig csak azokat tölthetik be, amelyek a szomszédos kis trafikból legalább két­százötven méter távolságra vannak. Végül szabályozza a rendelet azt a mennyiséget, amelyet a különböző trafikok kaphatnak. Szigorúan tilos üzleten kívül dohányt árusítani. Meg­fékezi a rendelet a dohánynagyárusok kicsinyben való üzleteit. A nagyárusok az 1913-ik évi forgalmunk öt száza­lékát tarthatják csak vissza kicsiny­ben való árusításra. „Vállalkozás“ cím alatt indul meg Budapesten hetenként megje­lenő nagyszabású pénzügyi, közgaz­dasági, vállalkozási, építészeti, mű­szaki, szállítási hetilap. A lapnak fő­leg az lesz a törekvése, hogy pénz­ügyi és közgazdasági tartalmán kí­vül eredeti és megbízható hírszol­gálattal minden kínálkozó munka, vállalkozási és kereseti alkalomról hirt és értesülést adjon. — A „Vál­lalkozás“ szerkesztősége és kiadó- hivatala Budapesten, Teréz-körut 12. alatt van. Valami a cipő-talpalásról. Egyik vidéki laptársunk a cipőtalpalás- ról a következő érdekes esetet írja : Mócz Péter aradi cipészmester 54 kor.-t számított fel Török Elek hon­védőrmesternek egy pár férfi- és egy pár női cipő megtalpalásáért. A honvédőrmesternek kellett a cipő, tehát fizetett, mint a köles, de egyút­tal feljelentette a cipészt az ottani rendőrbíróságon. A rendőrbíróság felhívta a Kereskedelmi- és iparka­marát, hogy állapítsa meg, mit kér­hetnek a cipészek ilyen munkáért. A kamara az Aradi Cipészek Ter­melőszövetkezetének kalkulációj a alapján megállapította, hogy talppal, minden hozzávalóval s a segédnek fizetendő munkadíjjal együtt egy pár cipő megtalpalása 9 K 50 fill.-be kerül. Ezek alapján Weil Károly dr. rendőrbíró 100 kor. pénzbüntetésre, nem fizetés esetén 10 napi elzá­rásra ítélte a legkevésbé sem sze­rény cipészmestert s arra is köte­lezte, hogy megzsarolt vevőjének fizessen vissza 30 kor.-t. A cipész csak most jött rá, hogy bizony rossz üzletet csinált és felebbezett. De se a tanácsnál, se a belügymi­niszternél nem talált irgalomra. Ez az érem egyik oldala. De a másik oldala is érdekes és tanulságos. Az aradi kamara, vagyis a legbenfente- sebb fórum, ezzel a konkrét esettel kapcsolatosan megállapította ugyan is, hogy a mai bőrárakat és megen­gedhető tisztességes hasznot szá­mítva, egy pár rendes férficipő nem kerülhet többe 35 kor. 48 fillérnél, egy pár női cipő pedig 34 kor. 88 fillérnél. Ha ez így van — s bizo­nyára így is van — milyen jogcí­men követelnek a cipőkereskedők, cipészmesterek és a többi félelmetes lábbeliművészek országszerte 50, 70, 80 kor.-t, sőt ennél is nagyobb ösz- szeget kérnek egy pár cipőért 1 Iga­zán nincs olyan állami hatalom amely megmagyarázná nekik mi is a külömbség a tisztességes polgári haszon és a cipőuzsora között ? Másrészt, ha egy cipő megtalpalása tiz koronába sem kerül, miért nem tesz róla a hatóság, hogy ennyibe is kerüljön? A „Vasárnapi Újság“ noVem- ber 19-iki száma főleg az erdélyi határunkon folyó harcokról s Erdély felszabadításáról közöl képeket, de vannak érdekes képek más harcte­reinkről is. Egy nagyobb sorozat a fölszabadult Lengyelország érdekes helyeit, egy másik a Műcsarnok téli kiállításának nevezetesebb képeit mu­tatja be. Vadász Miklós rajza báró Hazay Samu vezérezredest ábrá­zolja. Szépirodalmi olvasmányok : Szőllősi Zsigmond novellája, Pan­--------------------------------------------­H otel* Esplanade :sl. Budapest, Zsigmond-utca 38-40. Szemben a Lukacsíiirdővel. Közlekedés percenként minden irányban. Megállóhely. Hónapos szobák egy sze­mélyre 120 K-tól feljebb. Gőz­fűtés, hideg és meleg víz. Gyönyörű kilátás a rózsadombra, ózondús levegő. Rendkívül csendes, nyugalmas, első­rendű szálioda és berendezés. • Új vezetőség. Átutazó ven­dégeknek naponként 4 koronától feljebb. Bokros Károly és Géza. k.------------.------J to ppidan dán regénye, Szigven t ár- cája stb. Egyéb közlemények : — cikk Lengyelországról s a rendes heti rovatok. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed év­re öt korona, — „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalá­ban (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4.). UgyanitLmegrendelhető a „Ké­pes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, felévre 2 kor. 40 fillér. koronát fizetek Önnek ha az én gyökírtó szerem „Ria-Balzsam“ az On tyúkszemeit, bőrkeményedéseit három nap alatt fájdalom nélkül el nem mulasztja. Ára egy tégelynek kisérő le­véllel 1 75 K, 3 tégely 4‘— K, 6 tégely 6 50 K. — 100 köszönő és elismerő levél. Kemény Kassa, I. Postaszekrény 12|205. Magyarország. m E SÍ m m sí S3 sí sí sí m m sí sí SÍ SÍ SÍ m sí m m m sí tt »1 TUNGSRAM LAMPA gazdaságos, mert hosszú élettartamú. A minőségért a gyár szavatol. Kérje min­denütt a „Tungsram“ védjeggyel ellátott lámpát. Kérje min­denütt a „Tungsram“ védjeggyel ellátott lámpát. Hazai gyártmány! Gyártja az Egyesüli Izzólámpa és Villa­mossági Részvénytársaság Újpest 4. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 i Használt ‘ii M * féríiruliak, női kog%- % tűntök és kakátok • | 3$ «g FelelE s kik színre gyönyörűen festetnek 24 óra alatt. % ElsöEsztergcmiGőzmosódaésKelmeíestő-gyár £ Árok-utca 46. szám. Tábor-féle papírkereskedés Széchenyi-tér. y> A tpl i 500 826/916 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—20. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents