Esztergom és Vidéke, 1916
1916-11-26 / 93. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1916. november 26. A borbély-cikkek drágulása. A minden téren tapasztalt áremelkedés a borbélyok üzleti kellékeit már oly súlyos mérvben érinti, hogy országos szervezkedés útján voltak kénytelenek állást foglalni a szappan és egyéb kellékek árának további emelése ellen. A törekvésük azonban, sajnos, sikerre nem vezetett s így a folytonos áremelkedéssel szemben más mód nem áll a rendelkezésükre, mint a kiszolgálási díjaknak mérsékelt^ emelése. E kényszerhelyzet nyomán az esztergomi borbélyiparosok is szakgyűlést tartottak, melyen a megélhetésük biztosítása érdekében szükségesúj árszabálytmérsékelt emeléssel elkészítették. A németek óriási gránátjai. Dünkirchen bombázásával kapcsolatban a „Times“ a következőket írja : „A Dünkirchenben talált gránátdarabokat megvizsgálták és megállapították, hogy 38 centiméteres tarackok lövedékeinek a részei. A lövedékdarabokon majd Krupp, majd Skoda nevét találták. Némelyek szerint ilyen gránátokkal lőték rommá Lüttich, Namur, Antwerpen és Maubeuge érődéit is. A tarackok körülbelül 32 kilométerre visznek. A hatásuk iszonyatos és dermesztő. A lövedékek robaja olyan, mintha valami lőporgyár repült volna a levegőbe.“ A jövő évi osztalékrendelet. A jövő évi osztalékok meghatározásának kérdésében döntés készül a pénzügy minisztériumban. A magyar nagy- vállalatok és pénzintézetek részéről már hetek óta történnek Írásbeli, sőt személyes puhatolódzások és tárgyalások, beadványok és szóbeli alakban az osztalékkérdésben. A miniszter maga még nem foglalkozott a kérdéssel, dacára a többoldalú megkereséseknek, azonban nem lehetetlen, hogy ankétet tartanak, mint az 1914 végén és 1915. elején történt, ahol maguk a pénzintézetek vezetői tárgyalták meg a kérdést, amelyben aztán a pénzügyminiszter döntött. Szakköreink valószínűnek tartanak egy szabadabb osztalékrendeletet, amely megengedi az emelésnek egy bizonyos mértékét s amely az uj adótörvény végrehajtási rendeletével kapcsolatosan jelenik meg. Érdeklődéssel várjuk az ügy fejleményeit, amely épen olyan fontos a direkciókra, mint a kis részvényesekre. Szigorú rendelet a dohányárusításról. A pénzügyminiszter nemrég rendeletet bocsátott ki a dohányáru- síiásról és főleg a dohánycikkek tilos árdrágításáról. A rendelet kimondja, hogy vendéglőkben, kávéházakban, ezentúl semmiféle dohánygyártmányt nem szabad árusítani. Ezekből a helyiségekből az engedélyek azonnal eltávolítandók. Aki e tilalom ellen vét, egyhavi elzárással büntethető. Egyletekben, kaszinókban, társaskörökben, katona kantinokban az engedélyek tovább is fennmaradnak. Olyan fűszeresek és szatócsok, akik nem kizárólag dohányárusítással foglalkoznak, a dohányhiány miatt nem kaphatnak árut. A pénzügyigazgatóságok uj dohány kisárusítási engedélyt nem adhatnak ki, az időközben megüresedő kis trafikok közül pedig csak azokat tölthetik be, amelyek a szomszédos kis trafikból legalább kétszázötven méter távolságra vannak. Végül szabályozza a rendelet azt a mennyiséget, amelyet a különböző trafikok kaphatnak. Szigorúan tilos üzleten kívül dohányt árusítani. Megfékezi a rendelet a dohánynagyárusok kicsinyben való üzleteit. A nagyárusok az 1913-ik évi forgalmunk öt százalékát tarthatják csak vissza kicsinyben való árusításra. „Vállalkozás“ cím alatt indul meg Budapesten hetenként megjelenő nagyszabású pénzügyi, közgazdasági, vállalkozási, építészeti, műszaki, szállítási hetilap. A lapnak főleg az lesz a törekvése, hogy pénzügyi és közgazdasági tartalmán kívül eredeti és megbízható hírszolgálattal minden kínálkozó munka, vállalkozási és kereseti alkalomról hirt és értesülést adjon. — A „Vállalkozás“ szerkesztősége és kiadó- hivatala Budapesten, Teréz-körut 12. alatt van. Valami a cipő-talpalásról. Egyik vidéki laptársunk a cipőtalpalás- ról a következő érdekes esetet írja : Mócz Péter aradi cipészmester 54 kor.-t számított fel Török Elek honvédőrmesternek egy pár férfi- és egy pár női cipő megtalpalásáért. A honvédőrmesternek kellett a cipő, tehát fizetett, mint a köles, de egyúttal feljelentette a cipészt az ottani rendőrbíróságon. A rendőrbíróság felhívta a Kereskedelmi- és iparkamarát, hogy állapítsa meg, mit kérhetnek a cipészek ilyen munkáért. A kamara az Aradi Cipészek Termelőszövetkezetének kalkulációj a alapján megállapította, hogy talppal, minden hozzávalóval s a segédnek fizetendő munkadíjjal együtt egy pár cipő megtalpalása 9 K 50 fill.-be kerül. Ezek alapján Weil Károly dr. rendőrbíró 100 kor. pénzbüntetésre, nem fizetés esetén 10 napi elzárásra ítélte a legkevésbé sem szerény cipészmestert s arra is kötelezte, hogy megzsarolt vevőjének fizessen vissza 30 kor.-t. A cipész csak most jött rá, hogy bizony rossz üzletet csinált és felebbezett. De se a tanácsnál, se a belügyminiszternél nem talált irgalomra. Ez az érem egyik oldala. De a másik oldala is érdekes és tanulságos. Az aradi kamara, vagyis a legbenfente- sebb fórum, ezzel a konkrét esettel kapcsolatosan megállapította ugyan is, hogy a mai bőrárakat és megengedhető tisztességes hasznot számítva, egy pár rendes férficipő nem kerülhet többe 35 kor. 48 fillérnél, egy pár női cipő pedig 34 kor. 88 fillérnél. Ha ez így van — s bizonyára így is van — milyen jogcímen követelnek a cipőkereskedők, cipészmesterek és a többi félelmetes lábbeliművészek országszerte 50, 70, 80 kor.-t, sőt ennél is nagyobb ösz- szeget kérnek egy pár cipőért 1 Igazán nincs olyan állami hatalom amely megmagyarázná nekik mi is a külömbség a tisztességes polgári haszon és a cipőuzsora között ? Másrészt, ha egy cipő megtalpalása tiz koronába sem kerül, miért nem tesz róla a hatóság, hogy ennyibe is kerüljön? A „Vasárnapi Újság“ noVem- ber 19-iki száma főleg az erdélyi határunkon folyó harcokról s Erdély felszabadításáról közöl képeket, de vannak érdekes képek más harctereinkről is. Egy nagyobb sorozat a fölszabadult Lengyelország érdekes helyeit, egy másik a Műcsarnok téli kiállításának nevezetesebb képeit mutatja be. Vadász Miklós rajza báró Hazay Samu vezérezredest ábrázolja. Szépirodalmi olvasmányok : Szőllősi Zsigmond novellája, Pan--------------------------------------------H otel* Esplanade :sl. Budapest, Zsigmond-utca 38-40. Szemben a Lukacsíiirdővel. Közlekedés percenként minden irányban. Megállóhely. Hónapos szobák egy személyre 120 K-tól feljebb. Gőzfűtés, hideg és meleg víz. Gyönyörű kilátás a rózsadombra, ózondús levegő. Rendkívül csendes, nyugalmas, elsőrendű szálioda és berendezés. • Új vezetőség. Átutazó vendégeknek naponként 4 koronától feljebb. Bokros Károly és Géza. k.------------.------J to ppidan dán regénye, Szigven t ár- cája stb. Egyéb közlemények : — cikk Lengyelországról s a rendes heti rovatok. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed évre öt korona, — „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4.). UgyanitLmegrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, felévre 2 kor. 40 fillér. koronát fizetek Önnek ha az én gyökírtó szerem „Ria-Balzsam“ az On tyúkszemeit, bőrkeményedéseit három nap alatt fájdalom nélkül el nem mulasztja. Ára egy tégelynek kisérő levéllel 1 75 K, 3 tégely 4‘— K, 6 tégely 6 50 K. — 100 köszönő és elismerő levél. Kemény Kassa, I. Postaszekrény 12|205. Magyarország. m E SÍ m m sí S3 sí sí sí m m sí sí SÍ SÍ SÍ m sí m m m sí tt »1 TUNGSRAM LAMPA gazdaságos, mert hosszú élettartamú. A minőségért a gyár szavatol. Kérje mindenütt a „Tungsram“ védjeggyel ellátott lámpát. Kérje mindenütt a „Tungsram“ védjeggyel ellátott lámpát. Hazai gyártmány! Gyártja az Egyesüli Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság Újpest 4. 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 i Használt ‘ii M * féríiruliak, női kog%- % tűntök és kakátok • | 3$ «g FelelE s kik színre gyönyörűen festetnek 24 óra alatt. % ElsöEsztergcmiGőzmosódaésKelmeíestő-gyár £ Árok-utca 46. szám. Tábor-féle papírkereskedés Széchenyi-tér. y> A tpl i 500 826/916 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—20. szám.
