Esztergom és Vidéke, 1916
1916-11-23 / 92. szám
Esztergom, 1916 XXXVIII. évfolyam 92. szám Csütörtök, november 23 POUT!Kfíl es TRRSR TELEFON 21., HOVA a LAP ZELLE,W! RÉSZÉT !! LETÓ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜ D KDÖK KIADÓ ULAJDO O'O : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: M NDEN VASÁRNAP É> CSÜTÖRTÖKÖN. MY1LTÉR SORA 50 FILLER. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERI nT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Meghalt a király! ő császári és apostoli királyi felsége /. Ferenc József ma, 1916. évi november hó 21.-én este 9 órakor a schönbrunni kastélyban az Úrban csendesen elszenderült. Szerdán reggel 7 órakor szólalt meg Esztergomban a bazilika nagyharangja. Nyomában nemsokára a város többi megmaradt harangjai. Azoknak, akik az eseményekről csak a reggeli lapok írtján értesülnek, talány volt ez a rendkívüli harangozás. Ilyen időben jót nem jelenthet!... De nem sokáig kellett találgatni. Akik napról-napra figyelemmel kíséiték a/, eseményeket és tudtak a sorok között is olvasni, már régen el voltak készülve egy katasztrófára, amely a világháború kitörése óta fenyegette Magyarországot és Ausztriát, már régen rettegtek attól, hogy még mielőtt a győzelmes Béke sugárzó napja felvirradna, lehunyja majd szemét a magyarok Királya. Amitől féltünk, bekövetkezett. I. Ferenc József nincs többé! A hír szájról-szájra járt a reggeli órákban és mindenki szívéből a megdöbbenés érzetét váltotta ki. Az újságok nem írhatták meg annakidején vastag, figyelmet felkeltő betűkkel a legrosszabbra is előkészítő hírt: Beteg a király! Pedig talán százezrek és milliók imája ostromolta volna az eget, hangos kérelemmel esedezett volna a Királyok Királyához: „Tartsd meg Isten Országunk Királyát!“ Tartsd meg, hogy meglássa a béke hajnalhasadását és egy, harcokban meg- edzett, küzdésben megacélosodott győzedelmes nemzet örömét. Hadd hajthassa nyugodtan örök álomra a szemét! A templomok kövén szeretteikért rimánkodó anyák, testvérek, hitvesek és gyermekek könnyes imájukba belefoglalták volna az öreg király nevét és meghallgatott volna a magyarok hatalmas Istene ! Nem voltunk úgy elkészülve e gyászhirre, mint kellett volna. Pedig a világháborúnak eseményei között ez is a legnagyobbak egyike. De bármily váratlanul ért is a gyászhir, — mert hisz folyton bizakodhattunk az ősz király edzettségében, — nem lehet szavunk az isteni Gondviselés ellen. Egy viszontagságos élet folyama ért az örökkévalóság tengerébe. Egy példásan kialakult jellem lépett a halhatatlanság Panthenonjába. Hatalmas köteteket töltene meg az ő életének története, hosszú oldalakat jellemének méltatása. Életének története megpróbáltatásokkal, küzdelmekkel, gyásszal, csapásokkal volt teljes. Mint ember, vajmi kevés vigaszt és örömet találhatott legszűkebb családi körében is. Jelleme a megpróbáltatások tüzében edződött akaraterőssé, minden rossz behatással szemben ellenállóvá, munkaszeretővé, sőt példájával a munkásságnak valóságos apostolává. Halála is az igazak halála volt. Akiket megráz egy hosszú élet váratlan, harmóniátlan befejezése; akik úgy találják, hogy emberhez méltó csak az Istenével, embertársaival megbékélt lélek csendes elköltözése lehet; azok I. Ferenc József császár és király halálát vigasztalónak, békésnek, — boldognak mondhatják. Amikor ezrek utolsó sóhaja között elrepült a királyé is; a bizalom érzete nem távozhat el tőlünk. A király meghalt, de él a haza! Él és diadalmaskodik az igaz ügy, amelynek szolgálatában ime, egy királyi élet is kialudt. ( _^
