Esztergom és Vidéke, 1916
1916-11-19 / 91. szám
Esztergom, 1916 XXXVIII. évfolyam 91. szám Vasárnap, november 19 POUT! HR! és TRRSRDRLMILRR SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVA’ AL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ILÖFIZÉTÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK 5TB. KÖ DZNDŐKFŐMŰVKATÁRS: KŐRÖSY LÁSZLÓ. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR KIADÓI ULAJDONOSO í : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: M NDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA kólákra hárult: tanító és nevelő hatásuk módfelett meggyengült. Kezdetben a tanárok és tanulótársak hadbavonulása, vitézi tettei, hősi halála, jóra- serkentő hatással voltak iskolás fiainkra. De ez csak ideig-óráig tartó varázslat volt, amelyet fokozatosan növekvő züllés váltott fel. A magyar tanulókban olyas tudat erősödött meg, mintha a komoly tanulás a háború alatt szükségtelen, vagy felesleges volna. Több tanuló önként je- lentkezett katonai szolgálatra csak azért, hogy az iskolától könnyen szabadulhasson, hogy ingyen bizonyítványt kapjon. Minden készület nélkül állottak vizsgálat elé számosán ; csupán azzal a címmel, hogy a kato- namondúrt felöltötték. Egyes nemzetiségi helyeinken tömegesen jelentkeztek tanulok érettségi nélkül theologusoknak, csakhogy kikerüljék a katonáskodást. Mindez hivatalosan konstatáltatok Sőt ugyancsak hivatalosan ezeknél még szomorúbb hatásait is állapították meg a háborúnak több magyar középiskolában. Egyikmásik városunkban, melyekben már a háború előtt sem voltak valami rozsás iskolai állapotok, a tanulók fegyelmezése majdnem csődöt mondott. A deák urak például összejöveteleket tartottak, ahol közösen pornografikus iratokat olvastak. Csapatosan keresték fel az éjjeli erkölcstelen mulató helyeket. Tanáraikkal nyíltan szembeszállottak. Több esetben lopásra vetemedtek. Szóval: nagyítás nélkül lehet állítani, hogy a háború romboló hatással volt és van a magyar középiskolai oktatásra s nevelésre. természetesen akadnak középiskolák, — köztük egész bizonyosan a mi helyi középiskoláink — melyekben még nincsenek ily züllött állapotok. De annyi tény, hogy a háború rontó hatásaitól ezek sem mentek egészen. Bizton előrelátható, hogy a javulás a háború után is csak fokozatosan és nehéz munkával fog bekövetkezni, mert a gyom és a gaz jobban elharapózott, mintsem máról holnapra ki lehetne irtani. A magyar tanárokra tehát súlyos feladat várakozik a közel jövőben, hogy tanuló ifjúságunkat bármi uton-módon, de visszatérítsék az ismeretgyűjtő serény munka és a jó erkölcs szeretetéhez. Argus. Szeretetadományokat kér a Hadsegélyző Hivatal átvételi különítménye IV, Váczkucca 38. A háború és a magyar középiskola. A háborúnak káros hatásait, mint minden, a magyar középiskola is érzi. Érzi pedig, sajnos, mind a tanulmányokban, mind a fegyelemben. A háború elején majdnem mind optimisták voltunk: a legtökéletesebb megújhodást vártuk erkölcsi és műveltségi életünkben. Csalódtunk. Csak eleintén volt bizonyos megrendülés, magábaszállás s eszményi nekilendülés. Szalmaláng volt az egész ! Mintha már el is feledkeztünk volna róla. S amiként az öregebbekből hamar kitört a régi rossz természet, úgy fiatalságunk is gyorsan visszafordult a könnyelműség szabados tereire. Ebből a legnagyobb, szinte alig mérhető kar a magyar is„ Esztergom és líidékc“ tárcája. Vasárnap délután. (Harctér, 1916.) Odahaza nálunk, a városi korzón Selyem viganóban sétálnak a lányok, Sétálnak a lányok, — Bent a kávéházban, kártyás asztaloknál Valami bús nótát húznak a cigányok, Húznak a cigányok. A lány elfeledte már a régi csókot, Új szerelmi vággyal jár a legény után Jár a legény után, — A kávéházban sem értik meg a nótát : „Szomorú borongás vasárnap délután . . .“ — Vasárnap délután■ * * * Itt a harcmezőkön, hazájukért küzdve Erdős hegyek között magyar bakák járnak, Magyar bakák járnak, — 0 Örök búcsút intvé lelki szenvedéssel A legszebbik lánynak, dalnak muzsikának, Dalnak, muzsikának. Bent az erdőn — néha — valakinek ajkán Hogyha nóta fakad véres harcok után Véres harcok után: De sok katonának kicsordul a könnye „Szomorú borongás vasárnap délután . ■ .“ — Vasárnap délután■ Somogyi Imre, Háborús ikrek. (Elbeszélés.) A természet csodálatos remeke szerire Bajnok Karóla és Bajnok Károly mesésen rímelt egymással. Testben és lélekben teljesen ugyanazok voltak. Édesatyjuk. Bajnai Bajnok Tihamér túladott kunsági birtokán és Gödön telepedett meg, a pesti zónában, ahol mintaszerű gazdaságot, ritkaszép kertet és hires versenyis- tálót alapított páratlan kastélyán kívül. Az úrlovasok versenyén azonban belovagolt a halál országába. Bajnokné úrnő szintén kiváltságos jellem volt. Sohasem látták sírni, még ura temetésén sem. Valóságos, örök júniusi verőfény mosolygott jóságos leikéből, mert a világ legboldogabb asszonyának érezte magát. A súlyos csapás sem rendíté meg vallásos természetét. Csak komolysága helyettesítette bánatát. Ugyanakkor telepedett meg szintén Várhalmai Halmy Elemér Gödön, mikor a derek Bajnokot temettek sajat kápolnája első kripta sírjába. Biharmegyéből származott a forgalmas, pesti nyaraló zónába. A csodálatos ikrek — édesatyjuk terve szerint — minden hétköznap vasúton jártak a fővárosi középiskolába. Aki csak egyszer is látta ezt az érdekes ikertestvérpárt, az szokatlan meglepetéssel tanulmányozta a természet legritkább látványosságát. Minden utas gyönyörködött előkelő modorukban, felhőtlen, tavaszi vidámságukon, sudár termékükben és lebilincselő okosságukban. Ugyanaz a fiús megjelenése volt Karolának, mint a lányos hangú és természetű Karcsi gimnazistának. Ugyanaz a rövidre nyírt, hollófekete diák fej, ugyanaz a varázslatosan összenőtt, pompásan iveit, sötét fekete szemöldök-szivárvány, ugyanaz a nagy, kiváncsi és beszédes, nefe- lejcskek szempár, ugyanaz a szellemesen iveit, plasztikus orr, ugyanaz a tréfásan mosolygó, hamis gödörke a kifejező állón és ugyanaz a különös anyajel, a rózsaszínű kis lencse a márvány halánték és az opál fényével versenyző apró fülecskék szomszédságában. A daliás termetet és nyílt tekintetet édesatyjuktól, az aranyos jókedvet édes anyjuktól örökölték. Aki a székesfőváros nyugati nyaraló zónájában gyakrabban utazott Zebegénytől, vagy Visegrádtól kezdve a többi üdülő állomásokról, az személyesen is megismerkedhetett a szellemes, kellemes és ritka ikerpárral és annak meg is rövidült az útja. Tizenhétéves korában mindkét testvér elkészült Budapesten az érettségi vizsgálattal és Alagon a lovaglás, a vívás és egyéb sport változatosságával. A gyászév letelte után jelent meg először , Halmy Elemér a Bajnok- családikörben. Mindhárman szívesen látták a rokonszenves, tartalmas és világjárt fiatal urat, szomszédos birtokostársukat. Ekkor foglalkozott Elemér új kastélya tervével, mely’’ Bajnokék tetszésével is találkozott, de az Ég másként végzett. Karóla lett boldog élettársa és a Bajnoki kastély az ő földi menyországa. Mikor a gödi úritársaság legelső gavallérja, Karcsi a huszárönkéntesi szolgálatot végezte, Karóla nem egyszer ruhát cserélt vele és senkisem vette észre a gyakorlótéren a szerepváltozást. Özvegy Bajnoki Tihamérné sohase rontotta meg az ötletes ikrek jókedvét. Hiszen maga a teremtő Isten örvendezhetett olyan örömmel csodálatos gyermekein, mint a nemeslelkű anya, kinek szívében mindkettő egyformán elfért.
