Esztergom és Vidéke, 1916

1916-08-24 / 66. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1916. augusztusi 24. A harangok bevonulása e hét folyamán városunkban is megkez dődött. Eddig a kerektemplom, a gör. keleti- és a református temp­lom harangjai kerültek társzekérre. Folyó hó 23.-án délután a bará­tok templomának nemrégen felszen­telt új harangjai, ma a belvárosi plé­bániatemplom ércnyelvei némultak el. Amely toronyból a harangok egészben való levétele nehézségbe ütközik, ott azokat még a toronyban törik össze. A harangok levételét ál­landóan nagy számú közönség nézi, gyakran könnyes szemekkel . . . ; Elveszett. Egy aranyórás karkötő séta közben elveszett. A becsületes megtaláló szíveskedjék a főkáptalani gőz- és kádfürdő helyiségében átszol­gáltatni, hol illő jutalomban részesül. A gőzfürdő szünete. Az eszter­gomi gőzfürdő kazántisztítás miatt hétfőtől kezdve pár napig zárva lesz. A gabonavásárlás kiterjesztése. A városhoz jött hivatalos értesítés szerint Esztergom sz. kir. város kö­zönsége a vármegye területén belül a következő községekben van jogo­sítva gabona szükségletét beszerezni: Kéménd, Nagyölved, Szőgyén, Búcs, Dunamocs, Bart, Érsekkéty, Tokoct Nagysáp, Bajna, Epöl, Bény, Köböl­kút és Muzsla. Öngyilkossági kísérlet. Leier Gyula 16 éves fiú hétfőn délután az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank székházának udvarán öngyilkossági szándékkal legugrott az első emelet­ről. Első segélyben dr. Áldori Mór kir. tanácsos, tanácsorvos részesítette az eszméletlen állapotban levő fiút, akit ezután a „Kolos“ kórházba szállítottak. Külső sérülései jelenték­telenek. Színház. Markovics Margit alkalmi színtársulata szombaton kezdte meg három napra tervezett előadásainak sorozatát. Azonban a harmadik elő adásra melynek f. hó 22.-én este kel­lett volna lefolynia, az egyik szereplő megbetegedése miatt nem került a sor. Szombaton Garvay: „Bent az erdőben“ c. 3 felvonásos drámája volt a bemutatkozó, mely a megje­lent közönségnek részben érdekfe- szító témája miatt is nagyon tetszett. A főszerepet Markovics adta igen otthoniasan. Vasárnap „Nagy Augusz­tusi Kabaré“ volt sok sikerült szám­mal, mely már a közönséget jobban érdekelte. Az előadott kabarédara­bok nagy része háborús vonatkozású volt és ezek is aratták a legnagyobb sikert. Lisztárak kicsinybeni eladás­nál. A hatóság a lisztnek kicsiny­beni kiárusításánál a következő ára­kat szabta meg városunkra nézve: Finom liszt kgja 106 f. Főzőliszt 70 f. Kenyérliszt 52 f. Rozsliszt 56 f. Az elárusítók e megállapított árnál töb­bet sem csomagolás, sem egyéb más címen nem követelhetnek. Hatósági lisztárusítás a következő helyeken lesz: Oblatt Lajos, Rosenberg Mór, Zwillinger Hermáimé lisztkereskedé- sében, a belvárosi és szentgyörgy- mezői kath. olvasókörökben és a Fogyasztási Szövetkezet helyiségében. Betörés a határban. Pilínyi Gyula hercegprímási irodatisztnek a Szent Jánoskúti dűlőben levő kunyhóját ismeretlen tettes a napokban fel­törte és az ott talált értékesebb tár­gyakat magával vitte. A rendőrség megindította a nyomozást. Akik megtalálták a nagysápi ezreseket. Lapunk múlt csütörtöki számában megemlékeztünk Petróczi Márton nagysápi földesgazdáról, aki a f. hó 14-i esztergomi országos vá­sáron 2654 kor.-t tartalmazó pénz­tárcáját elveszítette. Rendőrségünk kinyomozta, hogy a tárcát Stróbli Fe­renc és Skultéti János esztergomi születésű rokkant katonák találták meg, akik a pénzt felosztották ma­guk között, az üres tárcát pedig el­dobták. A nyomozással megbízott Rezső detektív Stróblinak Budapes­ten, Lónyai-u. 43. sz. alatti lakásán az elveszett pénzből 1 drb. ezerko­ronást és 1 drb. százkoronást kerí­tett elő, míg Skultétiék esztf rgomi, Magyar-u. 2. sz. alatti lakásán egy kép mögül 1 drb. ezerkoronás jutott napvilágra. Skultétiné azonkívül 'Roth- mayer nevű ismerősének 200 kor -t is adott kölcsön, a többi pénzen pe­dig libákat vásárolt. Mind a kölcsön­pénzt, mind a libák árát megkapta a rendőrség és igy az elveszített pénz az időközben Stróbli által elköl­tött 200 K híjával egészében meg­került. Rendőrségünk e sikerrel járt nyomozás megejtésével elismerésre- méltó munkát végzett. A „Katholikus Kántor“ c. Eger­ben megjelenő egyházzenei szaklap legutóbbi számában örömmel olvas­tuk több ismerősünk munkáját. Dr. Pastinszky János : „Boldogságos szép Szűzanyánk“ c. versére Kontor Elek szerzett igen szép melódiát. Homor Imre : „A magyar egyházi ének ügye a XIX. század közepéig, tekin­tettel az egyházi énekek revíziójára“ címmel hosszabb tanulmányt közöl. A zenemellékleten pedig ifj. Buchner Antal főszékesegyházi karnagy több szép szerzeménye van lekottázva. Engedélyezési tárgyalás. Szer­dán tartották meg a párkányi új vá­góhíd szennyvízlevezető csatornájá­nak engedélyezési tárgyalását. Párisi élclapokból. Kávéházi be­szélgetés. — A háború, kedves barátom, olyan, mint a mozi. — Hogyan ? — A legjobb helyek — hátul vannak. Nem drágul a só. A m. kir só­jövedék körlevelet intézett a nagy- kereskedőkhöz, hogy a só árának drágulásáról szóló híresztelésnek nincs semmi alapja s a sóárak to­vábbra is változatlanok maradnak Indokolatlan tehát némelyeknek az az eljárása, hogy hosszabb időre beszer­zik szükségletüket, miáltal a sóke­reskedőknél a késztet rohamosan elfogy s ezért sok helyen sóhiany áll be. Adriai biztosító társulat Trieszt­ben. Az Adriai biztosító társulatnak 1915-ik évre vonatkozó 77-ik köz­gyűlése folyó hó 7.-én tartatott meg. A társulat ebben az üzleti évben is eredményesen látta el a reá rótt nagy és fontos közgazdasági felada­tot. Az üzletév pénzügyi eredménye is kielégíthetőnek nevezhető. Az életbiztosítási ágazat természetszerű­leg lényegesen csökkent szerzeményt tüntet fel és ezzel egyetemben a ha­lálesetek számottevő gyarapodását. Az elmúlt üzletév a társulatra nézve igen lényeges, rendkívüli többletkia­dással járt, különösen személvzeti- és a háborús jótékonyság különféle céljait szolgáló kiadásokkal. Az üz­letév fő mcgterheltetését képezik azonban az értékpapírok átlagában beállott árfolyamveszteség ellensúlyo­zására szükségessé vált könyvszerű leírások, amelyek összege 3,052.213 K-át tett ki. Mindezek ellenére — a rendelkezésre álló tartalék igénybevé tele nélkül — a legutolsó 1913-as, békés év osztalékának megfelelő 160-— K osztalék (az előző évi 130 K-val szemben) megállapítása volt lehetséges. A záró számadás adataiból a következőket emeljük ki: az élet- biztosítási A) osztályban 38,539.003 K tőkeösszegről szóló ajánlat terjesz­tetett be, a kiállított kötvények pé­pedig 35,599.362 K-ról szólnak. Az üzletév végével az életbiztosítási állo­mány biztosított tőkében kerek 546 millió K-át tett ki, biztosított járadé­kokban pedig 1,894 199 K-át. Halál- és elérési esetekért, valamint járadé­kokért a társulat 13,013.982 K-át fi­zetett ki. Az életbiztosítási osztály díjtartalékai az év végén a viszontbiz tosított rész levonásával 158,325.000 K-át tettek ki, s ekképen a meg­előző évvel szemben saját számlára 6.688.000 K növekedést mutatnak. Az elemi ágazatok B) osztályában a díjbevétel következőképen alakult: tűzbiztosítás: 25-655.899 K, szállít­mány biztosítás: 3,203.069 K, betö­rés elleni biztosítás : 859.753 K. A vi­szontbiztosítások összesen 13,798.547 K-át igényeltek. Az elemi ágazatok ban a társulat károk fejében a vi­szontbiztosított rész levonása után 7.409.000 K-át fizetett ki. Az elemi ágazatok díjtartalékai a viszontbizto­sított rész levonásával 12,360.996 K-át tesznek ki. Az üzletév végével a társulat tő­kéje és tartalékai következően ala­kulnak : teljesen befizetett részvény- tőke 10,000 000 K, vagyon tartalék : 12,0^)0.000 korona, nettodíjtarta'ék: 169,685.649 korona, nettokártarta tekok: 7,940 344 K, összesen ke­rek 200 millió K. A társulatalkalmazot- tainak nyugdíjpénztára 5.259.513 korona vagyon felett rendeUeziK. Hogyan őrölhetnek a malmok? A vámőrlés tekintetében eddig bi­zonytalanság uralkodott, amennyiben egyes varosokban vámolva, más he­lyeken pedig pénzért őröltek. Most megjelent a miniszter rendelete, amely véglegesen tisztázta a dolgot, kimondván, hogy az őrlés kizárólag csak vámért végezhető s a malmok a szedett gabonát kötelesek átadni maximalis áron a Haditermény Resz- vénytársasagnak. Büntetik a pénz spekulánsait. A spekulációtól az az aprópénz se menekült meg s az utóbbi hónapok­ban a két,- tiz es húszfilléres úgy eltűnt a forgalomból, mint a kám­for. Az üzletekben, kávéházakban emiatt a legnagyobb zavarok ural­kodnak akik rá vannak szorulva, kénytelenek az aprópénzre felpénzt fizetni. — Amint értesülünk, a kormány végre megelégelte az ap- rópénnzzel folytatott üzérkedést s a legközelebbi napokban szigorú rendelet jelenik meg, amely hat hó­napig terjedhető elzárással s 1000 ko­ronáig terjedhető pénzbírsággal sújtja a spekulánsokat. Amint értesülünk, ezt a büntetést azokra is kiszabják, akik a vétséget a rendelet kibocsá­tása előtt követték el. Ugyancsak szigorúan bünteti a törvény azokat is, akik az aprópénzt, habár nem üzérkedési célból is — elvonják a forgalomtól. Mindezeken, kívül már a vaspénzek is forgalomba kerültek, s igy remélhetőleg megszűnik ez a sok bosszúságot okozó állapot. A lókupecek alkonya, Nem kap­nak lóvásárlási igazolványt. A föld- mivelésügyi miniszter rendeletet- in­tézett a'törvényhatóságokhoz, amely­ben a lókereskedők működését a kö­vetkezőkben szorítja meg: Már a háború előtt, de annak folyamata alatt is az országnak számos helyé­ről érkeztek hozzánk panaszok, me­lyek a katonaságnak lókereskedők Közvetítésével eszközölt lóbevásár­lasara vonatkoztak és általános volt az óhaj, hogy a közre nézve ezt az áldatlan állapotot megszüntessék. Az ország lótenyésztő és gazda közön­sége méltányos kívánalmainak telje­sítése elől elzárkózni nem akarván, az újabban bekövetkezendő katonai lóvásárlasok módozatait illetően sike­rült a m. kir. honvédelmi, valamint a cs. és kir. hadügyminiszter úrral megállapodásra jutni oly irányban, hogy a hadsereg a szükségelt ló­anyagot ezentúl közvetlenül a te­nyésztőktől fogja bevásárolni, tehát a lókereskedők és lóügynökök teljes Kizárásával. Ezért a m. kir. honvéd valamint a cs. és kir. pótlovazó bi­zottságok kereskedők, illetve alku­szok részere ma már egyáltalán.nem állítanak ki lóvásárlási igazolványá- kat és ennélfogva ilyen engedélyek- alapján senkinek sincs joga lovakat vásárolni. Dohányt, szivart, cigarettát sebesült katonáknak a \ Kenyérsütőkj * i * Ankerbrot-Fabrik * £ Wien, X, Absberggasse 35. J (Schwarzbäcker), kik már mint kenyérmun- ^ kások működtek, felvétetnek f hosszabb időre.Fuvar- ésegyébb költségek 10 K erejéig, meg­téríttetnek. Közelebbi fel­világosítást, irásbelileg vagy személyesen : Zsákzsineget nehéz és könnyű postacsomagok kötözéséhez alkalmas TEXTIL erőpapírspárgát < minden mennyiségben azonnal szállít a Magyar Textilipar részv.-társaság. Rózsahegy-fonógyár. 593/916 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—20. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents