Esztergom és Vidéke, 1916
1916-07-23 / 57. szám
Esztergom, 1916. XXXVIII. évfolyam 57. szám. Vasárnap, július 23. POUT! HR lés TBRSRDFILMILRP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FŐMŰNATÁRSAK: 1 DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN és Dr KŐRÖSY LÁSZLÓ j Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : 4 LAISZKY JÁNOS \ MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. $ ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA RAJNER LAJOS JUBILEUMA. I IS OLVASTUK az ünneplő püspök úrnak nyilvánosságra hozott sorait, hogy 50 éves papi jubileuma alkalmából részére senki se alkosson ünnepet, mert erre a mai súlyos idők nem alkalmasak. Mi is olvastuk sorait, hogy az ünneplés helyét ima foglalja el, amit jubileuma napján — mindenki, aki őt ünnepelni kívánja — tisza lélekkel küldjön az égbe. Parancsnak vesszük az ősz püspök szavait és ám lemondunk arról, hogy hozzá ünneplő sorokat intézzünk. De mégis tiszteietbeniauásavai azon nagy szerénységnek, amely őt jellemzi, a köz érdekében nem mondhatunk le arról, hogy ötven éves munkáját szó nélkül elmellőzzük. Hiszen a százados tölgynek sem természete a hivalkodás, és erdei csöndjében mégis feltűnik mindenkinek. Azt az ötven évet, amelyet Rajner Lajos egyházmegyéje szolgálatában eltöltött ugyanaz a szerénység jellemzi, amely nála most 50 éves jubileumának csendjében megnyilatkozik. — Noha Vaszary Kolos primátusa idején közel egy évtizeden át úgyszólván egyedül viselte az egyházmegye kormányzatának terheit, és oly bőséges terét élvezhette volna egyénisége csillogtatásának, — soha semmit sem cselekedett a külvilágnak. A jutalmat nem kifelé a csillogásban, de munkája eredményeiben és saját lelkiismeretének megnyugvásában keresteA soha nem szűnő munka töltötte el egész életét, noha testének állandó gyöngesége sokszor az ellenkezőjét parancsolta volta. Nem érte be azzal a hivatalos munkakörrel, amelyet vállalt, hanem hivatalos teendőin kívül évtizedeken át egyik kimagasló munkása volt egyházjogi irodalmunknak. Egyházjogi és irodalomtörténeti munkái — amelyek közül, sajnos, egy-kettő félben maradt kiváló értékű alkotásai a magyar tudománynak és a legmélyrehatóbb jogi és történelmi ismeretkörről tanúskodnak. Rajner Lajos jogi kiválósága messze túlemelkedett az egyháziak körén s az ország első civilis juristái mindenkor elismerték vezető szerepét. Nyilván ennek is kell betudni azt a kiváló helyet, amelyet Rajner Lajos bármely egyházjogi és autonómiai kérdésben mindig betöltött. Pedig a jog és történelem Rajner Lajosnak csak mellékfoglalkozása volt. Életét és munkaerejét az oltárnál és egyházánál töltötte el, melynek hűségesebb tagja lööb—lyib. senki sem lehet. Határtalan odaadással, mélységes buzgósággal, önmaga iránt a legszigorúbb bírálattal, felfelé és lefelé egyaránt következetesen és félelem nélkül gyakorolt pringipiumokkal loitötte be magasztos hivatását. Hosszú életének számos változataiban öröm és fájdalom ha felemelte vagy marcangolta is lelkét, — fegyelmezett leikével és a bölcs ember lelki egyensúlyával lelkében mindig harmóniát teremtett. Harag vagy indulat soha nem uralta lelkét, mert az mind felolvadt lelkében az Isten oltára előtt, hová mindenkor ifjú lelki tisztaságával lépett. Életének egyik nyilván legkedvesebb alkotása a pár év előtt alkotott keresztény gyermekvédő egyesület, amely eddig is száz és száz elhagyott gyermek életét és lelkét mentette meg, s a mely egyesületnek eddigi országos berendezése, tagjainak nagy száma a legszebb reményeket nyújtja az iránt, hogy a keresztény gyermekvédelemnek állandó és mind jobban kiterjedő alkotása lesz. Amidőn Vaszary Kolos bíbor- nok távozása után az érseki széket Csernoch János bíbornok hercegprímás töltötte be és ezen változás után Rajner Lajos továbbra is megmaradt a főpásztor mindenkori helyettese lenni, akkor e helyen már bátorkodtunk Rajner Lajos püspök személyét jellemezni. E cikkünket úgy fejezzük be mint akkor: hogy a midőn Rajner Lajosnak gyönge testében de erős lelkében az emberi kiválóságoknak incarnatióját látjuk, önkénytelenül is eszünkbe jut az Ige, hogy ő Péternek utóda, a kősziklának, amelyre Krisztus anyaszentegyházát építette.
