Esztergom és Vidéke, 1916
1916-07-23 / 57. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1916. július 23. Dr.RajnerLajoséletrajza. (Különböző*adatok nyomán.) Dr. Rajner Lajos felszentelt püspök, érseki általános helytartó 1842. szeptember 4.-én Visken (Hont m.) született. Édes atyja Rajner József ura- dalrrfi mérnök, édes anyja Kab- szay Ágnes volt. A jómódú szülők boldog házasságát öt gyermekkel áldotta meg az Isten, akik közül Lajos volt a legidősebb. A kis Lajos elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd gondos szülői Breznóbányán, később pedig a Selmecbányái piarista gimnáziumban taníttatták. A kis diákot már akkor jellemezte a könyvek és az irodalom szeretete. Szülőitől örökölt vallásossága a gimnázium VI. osztályának kitűnő eredménnyel történt elvégzése után a papi pályára ösztönözte őt. Azon elhatározása azonban, hogy pappa lesz, nem remeit akadályba ütközött, amidőn az esztergomi papnöveldébe való felvételért pályázott. A pályázati határidő már lejárt s a helyek mind be voltak töltve, amidőn ő megjelent Esztergomban. Szent vágytól dobogó szíve elszorult, amidőn meghallotta, hogy elkésett. Scitovszky János hercegprímás azonban megpillantva a kitűnő bizonyítványokat, amelyeket Rajner magával hozott, a létszámon felül is felvette őt" és Nagyszombatra küldötte a főgimn. VII. és VIII. osztályának elvégzése céljából. Az érettségi vizsgálatot 1860/61. isk. évben tette le, amidőn nagy szorgalma és tehetsége kiváló figyelemben részesült, mert elöljárói a theologiai tanulmányok végzésére őt a bécsi Pazma- neumba rendelték. Rajner átérezve a hivatásához szükséges tanulmányok lelkiismeretes elvégzésének fontosságát, oly buzgalommal feküdt neki a könyveknek, hogy a tanulással járó megerőltetés közvetkezté- ben a második theologián súlyos betegségbe esett. Orvosi tanácsra egy évig pihennie kellett. A pihenő évet szülőfalujában, Visken töltötte el. A pihenés mind testileg, mind szellemileg megerősítette úgy, hogy a még hátralévő két évi theolo- giát, melyet már Esztergomban hallgatott, a régi buzgalommal végezhette be. 1866, július 25.-én szenteltetett áldozópappá. Egy hónap múlva már, mint káplánt Érsekvadkerten találjuk. Itt az eddigi szorgalom apostoli működéssé alakult. A jámbor palóc nép szeretettel vette körül a fiatal papot, aki talált időt arra is, hogy az énekelni nagyon szerető fiatalságot több szép egyházi énekre betanítsa. Szabad ideje azonban itt is továbbképzésben telt el könyvei között. Mostani hatalmas könyvtárának itt vetette meg alapját s már ekkor kitűnt pályatársai közül nemcsak könyveinek sokaságával, hanem ahhoz mért rendkívüli tudásával is. Irodalmi dolgozatok, értekezések, versek jelentek meg tőle különböző újságokban.1 Mindezek révén Simor János biboros-her- cegprímás figyelme is felébredt az ambiciózus fiatalember iránt, kit 1869. november 15.-én a nagyszombati érseki főgimnázium tanárává nevezett ki. Nagyszombatban nem sokáig működött, mert főpásztorának bizalma 1860. októberében Esztergomba szólította őt aulistá- nak. Mint érseki levéltáros és szertartó kezdte itt meg a lépcsőzetes előhaladást. 1874-ben tb. pápai kápláni címet nyert. 1875-ben főszentszéki jegyző, 1880-ban érseki titkár és főszentszéki ügyész, 2 év múlva pedig hercegprímasi irodaigaz- gato lett. Aránylag gyors elo- haladását csakis főpásztora nagy bizalmának kiérdemlésével és rátermettségével vívhatta ki. Tudományos képzettségével, nagy munkabírásával, mélységesen vallásos lelkületével, példás életével mindenkinek rokon- szenvét megnyerte, aki csak vele valamikor érintkezett. Érdemeinek teljes elismeréséül Simor hercegprímás 1886. szeptemberében az esztergomi főszékesegyház mesterkano- nokjává tette. 1888-ban címzetes préposttá, 1890-ben honfi főesperessé, 1900-ban pápai prae- látussá, 1903-ban főszékesegyházi főesperessé lépett elő. 1905. június 8.-án b. emlékű Vaszary Kolos biboros-herceg- prímás az elhunyt Boltizár József püspök helyébe érseki hely- nőkké tette őt. Itt oly hatáskör várt reá, amely e méltóságban is párját ritkító. Csaknem teljesen helyettesítette az egyházmegye kormányzásában betegeskedő főpásztorát, akinek bizalma — eddigi működése után — joggal összpontosulhatott dr. Rajner Lajos személyében. Rajnert a következő évben Balatonfüreden főpásztora, mint cidyessen-i c. püspököt, segédpüspökévé szentelte fel. Munkái önálló kiadványokban kanonoki kinevezése után kezdtek megjelenni. Főművei: „A püspöki székek betöltésének története különös tekintettel Magyarországra.“ (1901.) ,,A rituale kérdés Magyarországon.“ (1901.) Az új ,,Rituale Stri- goniensis“-t az ő elnöklete alatt állította össze az e célból alkotott bizottság 1907-ben s talán 1 L. Esztergom vármegye monográfiája. 157. 1. említenünk sem kell, hogy eme egyházilag oly fontos munka mennyire magán viseli Rajner nagy tudásának és egyházias szellemének nyomait. Nagy theologiai és egyházi ismeretei 1896-ban különben a budapesti tudományegyetem tudori címét is megszerezték számára. A kanonoki stallumokban beállott üresedések szerint 1906- ban, őr-, 1908-ban olvasó-kanonok, 1916-ban pedig — a múlt év novemberében elhunyt Biü- melhuber Ferenc helyébe — nagypréposttá nevezte ki Őfelsége. Vikáriusi minőségben dr. Csernoch János hercegprímássá történt kinevezése után is megmaradt az egyházmegye kormányzatának élén. A herceg- prímás Rajner iránt való nagy tiszteletének és nagyrabecsülésének megnyilvánulását csak nemrégiben, e hó elején láttuk mindnyájan, amidőn arról értesültünk, hogy Rajner Lajos püspököt XV. B^n dek papa papai tronállová es r>mai gróffá nevezte ki a biboros-hercegpri- más előterjesztésére. Ezen ki tüntetést nem megyés püspök csak a legritkább esetben kapja meg. Rajner szociális téren halhatatlanná tette a nevét a ,keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve“ c. egyesület megalapításával. ,,Az alapítás eszméje abból a körülményből pattant ki, hogy mint érseki altalános helynököt felkérték az Orsz. Gyermekvédő Liga egyházmegyei támogatására. Bármennyire értékelte is azonban a liga célját, nem látta működésében a keresztény irányzat kidomborítását, az elhagyott gyermek lélekmentésenek kiépítését . ..“ A liga felkarolása helyett tehát megcsinálta a keresztény gyermekvédő egyesületet, mely a jövő évben élet- képességének már 10.-ik évebe lép. (Keményfy.) A város legmodernebb intézete, a vízivárosi érseki nőnevelő intézet polgári és elemi iskolájának épülete is Rajner érdemének tudható be. Ő volt az, akinek legelsőbben jutott eszébe a zárdaiskola kibővítése végett a szomszédos ház megvétele és leendő felépítése. Hazafias lelkének megindító jelét adta dr. Rajner Lajos a világháború kitörése után. Az esztergomi szeminárium hatalmas épületét hadikórházzá alakították és a papnevelő intézet kiszorult onnét. Megfelelő hely nem igen akadt, mivel a kanonoki hazak második emeletei, amelyek még számításba jöhettek, részben gyönge alapzattal bírtak, részben felhasználásuk esetén a nevelési és tanítási eredményt kockáztatták volna a növendékek szétszórt elhelyezése révén. Rajnerekkor kijelentette, hogy egész kanonoki lakását a hajléktalanná lett szeminárium rendelkezésére bocsájtja, ő maga pedig egyik, városban levő káptalani házba költözik. Hetvenkét évével, bútoraival, óriási könyvtárával együtt odahagyta hát kényelmes nagy lakását és nem félve az ilyenkor beálló kellemetlenségek egész halmazától, lehurcolkodott a városba, nemes példát adva mindenkinek arról, hogy eme nagy időkben a haza érdeke mindennél előbbrevaló. Ezen hazafias áldozatkészségben őt kanonoktársa és jóbarátja Graeffel János prelatus-kanonok is követte, kinek lakását szintén a papnövelde használja a háború alatt. A két idős kanonok eme megható cselekedete a háború kitörésekor uralkodott hazafias lelkesedésnek is bő tápot szolgáltatott Városunk és társadalmunk ügyei dr. Rajner Lajos meleg érdeklődésével találkoznak mindenkor. Jótékonyságát nem márványtáblák hirdetik, hanem ama sok buzgó imádság, mely kedden, aranymiséje ^ alkalmából száll fel erette az Ur trónusához, kérve a Mindenhatót, hogy dr. Rajner Lajost még sok lelki örömben és tartós egészségben részesítse mind az egyház, mind a haza és az emberiség" javára ! (—.) Irodalmi Levél. (Sebők Zsigmond magyarságáról.) A jászapáti kir. kath. főgimnázium derek igazgatójától és lapunk kitűnő munkatársától, Haugh Béla kiváló íöidinktől a következő levelet kaptuk : Mélyen Tisztelt Doktor Ur! Most hogy a Sebők Zsigmondról szóló ismertetéseket olvasom, mindenütt azt találom, hogy Sebők Szegedre ment, magyarságot és magyarosságot tanulni. Nem tudom ki találta ezt ki, de fölöttébb csodálkozom rajta, hogy Esztergomban nem akad ember, aki tiltakozzék ellene és megcáfolja ezt az állítást. Mintha bizony Esztergomban nem lehetne magyarságot és magyarosságot tanulni! Nem ismerem még Sebők Zsigmond összes novelláit, nincs is rá mód, hogy hamarosan kézhez kapjam, de azokban, melyeket ismerek, csupa esztergomi vonatkozás van, nem pedig szegedi. Ezekhez — ismétlem — az ihletet és tárgyat nem Szegeden, hanem Esztergomban merítette. Mindezt pedig azért írom, hogy megkérjem Doktor Urat, szólítsa föl az Esztergom és Vidéke valamelyik alkalmas munkatársát arra, hogy Sebők Zsigmond munkáiból mutassa ki az esztergomi hatásokat, melyek
