Esztergom és Vidéke, 1916

1916-06-22 / 48. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1916. június 22. orvosi intézményeinket a modern ha­ladás legmagasabb fokára emel­hetjük. Ez a háború megmutatta, hogy mi vár arra a nemzetre, amely or­vosi felkészültség nélkül indul a harcba. Gondoljunk csak Szerbiára. A mi első támadásunk is megritki- totta hadserege sorait, de ennél sok­kal veszélyesebb volt az a támadás, amelyet a ragályos betegségek in­téztek ellene. S midőn legerősebben dühöngött a járvány, legkevesebb orvos volt az országban. Saját em­bereiknek sem tudták azt a segítsé­get nyújtani, amelyet mi hadifog­lyainknak megadunk. Sokat tanulhatunk, sokat okulha­tunk napjaink nagy küzdelméből. Sajnálattal, mély megdöbbenéssel látjuk, hogy a hadviselő felek egy része a legelemibb humánus nem­zetközi egyezményeket is lábbal ta­possa ! Azoka lövedékek, amelyek kór­házakra vagy a front mögötti kö­töző-helyekre hullottak s sebesülte­ket és orvosokat gyilkoltak le, a legvadabb barbarizmusról beszélnek s intve intenek, hogy a háború után a vöröskereszt jogainak szilárdabb alapot adjunk. De épen ezen szomorú esemé­nyekkel kapcsolatban a legmélyebb tisztelettel gondolunk azokra az or­vosokra, akik a legnemesebb köte­lesség teljesítése közben hősi halált haltak! Megérdemelnék, hogy emlé­ket állítsunk nekik, s ellenségeink szégyenét hirdesse ! A mi elismerésünk, hálánk és tiszteletünk azonban nemcsak ezek­nek a hős orvosoknak szól, hanem azoknak is, akik a véres harcból visszahozott sebesült vagy beteg vitézeinkről önfeláldozó munkával gondoskodtak, akik alapos tudásuk­kal ezer és ezer derék katonának életét mentették meg. A hála sza­vába, amely a meggyógyultak ajká­ról hangzik, vegyüljön bele a mi el­ismerésünk hangja is. Hajtsuk meg zászlónkat az orvosi tudomány ereje s a nemes hivatásuk magaslatán álló orvosok önfeláldozó buzgalma előtt. Adja Isten, hogy azokból a könyek- ből, amelyeket az emberpusztító harc fakaszt az emberiség szemében, de­rék orvosaink minél többet letörölje­nek sikerült életmentésükkel ! játszotta az igazgató igen nagy ha­tással. Az első felvonás kissé reci­tative indult meg s ez a jelleg a rendőrfelügyelő szerepében az egész darabon végig húzódott a derék kar­mester színészi antitalentumának fé­nyes bizonyságára. Külön ki kell emelnünk a tolvajok társaságának kitünően sikerült játékát. E hét másik felének műsora, csütörtök délután : „Mágnás Miska“: este: „Dollár királynő“ ; péntek Ka­rika gyűrű“; szombat: „Otthon“ színmű négy felvonásban. Vadász Lajos úrnak a debreceni és győri színházak volt elsőrendű művészének vendégjátéka. R észben a cs. és kir. 26. gyalogezred rokkant alapja javára. vasárnap d. u. : „0 vagy senki“ ; este: „Bájos ismeretlen“. Ü3I hírek. HJ Hallgassatok! Az orosz offenzivával kapcso- laiosan, városunk vésztjósló hol­lói megint hallatják kéllemetlen hangjukat és készpénznek véve az orosz jelentéseket meg az ántánt barat román sajtónak hozzánk becsempészett híreit, ijedt és fontoskodó arccal a legrémesebb híreket terjesztik veszteségeinkről és arról, hogy milyen közel van már a muszka édes hazánk határához. A bal­gák ! A muszkák legalább oly messze vannak még határaink­tól, mint amily messze e vész­jósló madarak vannak a józan gondolkodástól. Veszteségeinket megismerjük a hivatalos harc­téri jelentésekből, felesleges, sőt bűn, a valóságot hamis hí­rekkel túllicitálni, mert a tör­vény keze elég erős ahhoz, hogy e madarakat elhesegesse. A ma­gunk részéről egyelőre csak annyit mondunk : favete linguis! Hallgassatok ! Csukovits Sándor SZÍNHÁZ. Szombaton a „Táncosnő“ c. szín­mű került sorra Szabó Ferencné- vel a főszerepben. A hisztérikus tán­cosnő szerelme összeütközésbe jut hivatásával s e küzdelemben az utóbbi győzedelmeskedik. Az exal- táltság pillanatonként váltakozó han­gulatának művészi rajza e színmű, melynek levegője ugyan távol áll a mi színházlátogató közönségünktől, de az igazgatónő hatalmas technikai készségével erősen lekötötte hallga­tósága figyelmét. Ugyancsak tehet­ségük legjavát adták a többi szerep­lők : Kiss Lajos, Sorr Jenő és Bé­rén ghné. Hétfőn a pikáns izű „Az ezred apja“ c. énekes bohózatot láttuk, míg kedden a detektív históriákra emlékeztető, rendkívül érdekfeszítő „Egy test két lélek“ c. színművet adták elő. A túlságbaviit munka az államügyész idegrendszerének har­móniáját oly nagy mértékben bontja meg, hogy saját énje fölötti uralmát elvesztve tolvajbandába keveredik s betör önmagához. Ezt a nehéz, drá­mai fordulatokban gazdag szerepet ☆ ☆ A hercegprímás elutazása. Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás kedden az úrnapi szertartások vég­zése céljából a fővárosba utazott. Úrnapja a főszékesegyházban. A mai úrnapi körmenetet hagyomá­nyos fénnyel tartják meg a főszé­kesegyházban. A bibornok-hercegpri- más ez alkalommal a budavári-ko- ronázó templomban végzi az úrnapi szertartást, melynek egyszersmind könyörgő-körmenet jellege is lesz!, azért Esztergomban a körmenetet dr. Rajner Lajos félsz, püspök, ált. ér­seki helytartó fogja vezetni. Az ün­nepi nagymise ez alkalommal d. e. 8 órakor kezdődik a bazilikában. Zenevizsga. Dankó Sarolta zon­goratanárnő növendékei vasárnap d. u. 5 órakor minden számában sÚ került, zongora hangversenynek is beillő zenevizsgát tartottak a kaszinó nagytermében. A zenevizsgán a szü­lők, ismerősök és zenebarátok nagy számban vettek részt. A bejáratnál elhelyezett perselyekben önkéntes adományokból 130 K gyűlt ősze a háziezred rokkant alapja javára, ami legjobban bizonyítja a vizsga láto­gatottságát. A műsor a „Himnusz“ és a „Szózat“ négykézre való elő­adásával kezdődött. Ezután a kia­dott programm szerint, a növendé­kek sóira járultak a színpad köze­pén Ízléses környezetben felállított zongorához. Minden egyes számot zajos tapssal fogadott a hallgatóság. A műsor végeztével a hálás tanítvá­nyok díszes emléktárggyal és hatal­mas piros szegfű csokorral lepték meg Dankó Saroltát, kinek a közön­ség köréből is számoson gratuláltak az elért sikerhez. Az Esztergomi Patronázs Egye­sület megalakulása. Azon üdvös mozgalom, melyet dr. Antóny Béla polgármester és Vaniss Dezső kir. járasbiró indítottak egy városunk te­rületén megalakulandó Patronázs Egyesület érdekében, vasárnap d. e. 11 órakor a városház nagytermében tartott értekezleten eredménnyel járt. Nagyszámú közönség jelent meg társadalmunk minden osztályából a vasárnapi megalakuláson. A meg­nyitó beszédet dr. Antóny Béla mondotta. Utána dr. Vaszkó Endre a komáromi kir. törvényszék elnöke beszélt a patronázs egyesületek ne­mes hivatásáról, különös tekintettel a mostani háborús időkre, amidőn a harctéren elpusztult testvéreink helyét elfoglaló jövő nemzedék min­den egyes tagjának neveltetését fokozottabb gondossággal kell irányí­tani. Dr. Füves Károly komáromi törvényszéki vizsgálóbíró ismertette ezután a patronázs-egyesületben ki­fejtendő tevékenység egyes fonto­sabb ágait és meggyőző érvekkel bizonyította az egyesület szükséges­ségét, fontosságát, A nagy tetszés­sel fogadott felolvasás után a tisz­tikar megválasztása következett. El­nökké dr. Machovits Gyula prel. kanonok, egyházmegyei főtanfelü­gyelő, ügyvezető alelnökké: Vaniss Dezső, titkárrá: dr. Szilárd Béla, jegyzővé Bardos Sándor választattak meg egyhangúlag. A választmány elnökévé dr. Antóny Béla polgár- mester kéretett fel. A választmányi tagok névsorának egybeállítása után dr. Machovits Gyula elnök intézett szép gondolatokban gazdag beszédet a jelenlevőkhöz, köszönetét mondva a megválasztásért és buzdítva min­den lelkes emberbarátot e fontos társadalmi akció támogatására. Vé­gül dr. Antóny Béla, mint a választ­mány elnöke kérte az alakuló közgyűlés hozzájárulását ahhoz, hogy a választmány tagjai közé az imént felolvasottakon kívül a szükséghez képest mások is felvehetők legyenek. A Keresztény Munkásnők Egye­sületének kirándulása. Vasárnap délelőtt a Kér. Vunkásnők Egyesü­letének 400 főnyi kirándulócsoportja érkezett városunkba Lovag Kriegs Au Emil egyesületi titkár vezetésé­vel. A kirándulók jelzőtábláik elővi- tele mellett példás rendben azonnal a főszékesegyházba vonultak, hol misét és szentbeszédet hallgattak. Utána megtekintették a főszékesegy­ház nevezetességeit. Déltájban levo­nultak a primási palotába, hol a fő­pásztort Korányi Sarolta polg. isko­lai tanárnő üdvözölte. A biboros- hercegprímás szeretetteljes szavakkal viszonozta az üdvözlést és megígérte, hogy mint eddig, úgy a jövőben is szószólója lesz a munkások és mun kásnők igaz érdekeinek. A munkás­nők délutánra tervezett népgyűlését a rendőrség a háborús időkre való tekintettel nem engedélyezte s az időjárás különben is olyan volt, hogy minden szabadban való tartóz­kodást kellemetlenné tett. Délután a „Fürdő“ kerthelyiségében dr. Macho­vits Gyula prel. kanonok megven- dégeltette a kirándulókat, akik dr. Antóny Béla polgármester búcsúzó szavainak meghallgatása és Kriegs Au Mella köszönő válasza után es­tefelé különvonattal távoztak el vá­rosunkból. A kirándulás hatása alatt városunkból 41 munkásnő elhatá­rozta, hogy Esztergomban is meg­alakítja a Kér. munkásnők egyesü­letét. Régi húsz koronás bankjegy. Az osztrák magyar bank főintézete figyelmeztette az Esztergomi taka­rékpénztárt, mint jegybank mellék­helyét, hogy az 1900. márc. 31.4 kelettel kibocsájtott, tehát a „koiona“ számítás behozatala idejéből szár­mazó vöröses színű 20 koronás bankjegyek e hó 30.-án túl már elé­vülnek s többé be nem válthatók. Itt megjegyezzük, hogy az 1907. jan. 2.-án kibocsájtott 20 K-ás kék bankjegyek — melyeken két oldalt nagy címer és nagy női fej van, középre szedett szöveggel — a for­galomból ugyan már kivonattak, de a bank pénztárainál, s így az Esz­tergomi takarékpénztárr.-t.-nál bevált­hatók. A jelenleg forgalomban levő 20 koronások 1913. január 2.-án bocsájtattak ki, ezeken a német nyelvű oldalon fele kép, fele szöveg; magyar oldalon bal felső sarkon kis címer, jobbra nagy női fej, és kö­zép felső részen van a szöveg. A régi vörös húsz koronásokat június 28.-áig váltja be az Esztergomi ta­karékpénztár részvénytársaság. A női kereskedelmi szaktanfo­lyamon a most folyó vizsgálat be­fejezéséül a nyilvános záróvizsgálat f. hó 26.-án hétfőn d u. 3 órakor lesz a tanfolyam Deák Ferenc-uccai helyiségében. Erre a város hatósága, a Kereskedelmi társulat és a szülők hivatalosak; minden más érdeklődő előzetes bejelentés után szívesen lá­tott vendége a tanfolyamnak. A „Kövesd“ megérkezett. Meg­szokott régi propellerünk, a „Kövesd“ teljesen átjavítva e héten visszaér­kezett a komáromi hajógyárból vá­rosunkba és elfoglalta régi helyét a Lőrinc-híd melletti csavargőzös állo­máson. Az Esztergom—Kovácspatak közötti forgalmat ezután ismét a „Kövesd“ fogja lebonyolítani. Az idén a jelek szerint— nem sok dolga lesz vele. Simor-requiem. Szerdán délelőtt 9 órakor ünnepies alapítványi gyász­mise volt a főszékesegyházban bol­dogult Sirnor János bibornok-herceg- prímásért, melyet dr. Machovits Gyula prel. kanonok végzett. Ellopott kerékpár. Kicsindi La­jos táviratkézbesítő kerékpárját szom­baton éjjel, mialatt ő a Fürdő-szálló­ban táviratot kézbesített, ismeretlen tettes az uccán levő villanyoszlop mellől ellopta. A rendőrség a tettest kinyomozta egy katona személyében, aki a kerékpárt Párkányban lakó sógora házának padlásán rejtette el. Agyonütötte a villám. Folyó hó 19.-én Bény környékén hatalmas vi­har dúlt, mely emberáldozatot is kö­vetelt. A határban dolgozó Csonka János bényi földművest, ki feleségé­vel együtt egy fa alá menekült, a villám agyonsújtotta, míg az asz- szonynak semmi baja nem történt. 458/916 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—ao. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents