Esztergom és Vidéke, 1916
1916-06-22 / 48. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1916. június 22. orvosi intézményeinket a modern haladás legmagasabb fokára emelhetjük. Ez a háború megmutatta, hogy mi vár arra a nemzetre, amely orvosi felkészültség nélkül indul a harcba. Gondoljunk csak Szerbiára. A mi első támadásunk is megritki- totta hadserege sorait, de ennél sokkal veszélyesebb volt az a támadás, amelyet a ragályos betegségek intéztek ellene. S midőn legerősebben dühöngött a járvány, legkevesebb orvos volt az országban. Saját embereiknek sem tudták azt a segítséget nyújtani, amelyet mi hadifoglyainknak megadunk. Sokat tanulhatunk, sokat okulhatunk napjaink nagy küzdelméből. Sajnálattal, mély megdöbbenéssel látjuk, hogy a hadviselő felek egy része a legelemibb humánus nemzetközi egyezményeket is lábbal tapossa ! Azoka lövedékek, amelyek kórházakra vagy a front mögötti kötöző-helyekre hullottak s sebesülteket és orvosokat gyilkoltak le, a legvadabb barbarizmusról beszélnek s intve intenek, hogy a háború után a vöröskereszt jogainak szilárdabb alapot adjunk. De épen ezen szomorú eseményekkel kapcsolatban a legmélyebb tisztelettel gondolunk azokra az orvosokra, akik a legnemesebb kötelesség teljesítése közben hősi halált haltak! Megérdemelnék, hogy emléket állítsunk nekik, s ellenségeink szégyenét hirdesse ! A mi elismerésünk, hálánk és tiszteletünk azonban nemcsak ezeknek a hős orvosoknak szól, hanem azoknak is, akik a véres harcból visszahozott sebesült vagy beteg vitézeinkről önfeláldozó munkával gondoskodtak, akik alapos tudásukkal ezer és ezer derék katonának életét mentették meg. A hála szavába, amely a meggyógyultak ajkáról hangzik, vegyüljön bele a mi elismerésünk hangja is. Hajtsuk meg zászlónkat az orvosi tudomány ereje s a nemes hivatásuk magaslatán álló orvosok önfeláldozó buzgalma előtt. Adja Isten, hogy azokból a könyek- ből, amelyeket az emberpusztító harc fakaszt az emberiség szemében, derék orvosaink minél többet letöröljenek sikerült életmentésükkel ! játszotta az igazgató igen nagy hatással. Az első felvonás kissé recitative indult meg s ez a jelleg a rendőrfelügyelő szerepében az egész darabon végig húzódott a derék karmester színészi antitalentumának fényes bizonyságára. Külön ki kell emelnünk a tolvajok társaságának kitünően sikerült játékát. E hét másik felének műsora, csütörtök délután : „Mágnás Miska“: este: „Dollár királynő“ ; péntek Karika gyűrű“; szombat: „Otthon“ színmű négy felvonásban. Vadász Lajos úrnak a debreceni és győri színházak volt elsőrendű művészének vendégjátéka. R észben a cs. és kir. 26. gyalogezred rokkant alapja javára. vasárnap d. u. : „0 vagy senki“ ; este: „Bájos ismeretlen“. Ü3I hírek. HJ Hallgassatok! Az orosz offenzivával kapcso- laiosan, városunk vésztjósló hollói megint hallatják kéllemetlen hangjukat és készpénznek véve az orosz jelentéseket meg az ántánt barat román sajtónak hozzánk becsempészett híreit, ijedt és fontoskodó arccal a legrémesebb híreket terjesztik veszteségeinkről és arról, hogy milyen közel van már a muszka édes hazánk határához. A balgák ! A muszkák legalább oly messze vannak még határainktól, mint amily messze e vészjósló madarak vannak a józan gondolkodástól. Veszteségeinket megismerjük a hivatalos harctéri jelentésekből, felesleges, sőt bűn, a valóságot hamis hírekkel túllicitálni, mert a törvény keze elég erős ahhoz, hogy e madarakat elhesegesse. A magunk részéről egyelőre csak annyit mondunk : favete linguis! Hallgassatok ! Csukovits Sándor SZÍNHÁZ. Szombaton a „Táncosnő“ c. színmű került sorra Szabó Ferencné- vel a főszerepben. A hisztérikus táncosnő szerelme összeütközésbe jut hivatásával s e küzdelemben az utóbbi győzedelmeskedik. Az exal- táltság pillanatonként váltakozó hangulatának művészi rajza e színmű, melynek levegője ugyan távol áll a mi színházlátogató közönségünktől, de az igazgatónő hatalmas technikai készségével erősen lekötötte hallgatósága figyelmét. Ugyancsak tehetségük legjavát adták a többi szereplők : Kiss Lajos, Sorr Jenő és Bérén ghné. Hétfőn a pikáns izű „Az ezred apja“ c. énekes bohózatot láttuk, míg kedden a detektív históriákra emlékeztető, rendkívül érdekfeszítő „Egy test két lélek“ c. színművet adták elő. A túlságbaviit munka az államügyész idegrendszerének harmóniáját oly nagy mértékben bontja meg, hogy saját énje fölötti uralmát elvesztve tolvajbandába keveredik s betör önmagához. Ezt a nehéz, drámai fordulatokban gazdag szerepet ☆ ☆ A hercegprímás elutazása. Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás kedden az úrnapi szertartások végzése céljából a fővárosba utazott. Úrnapja a főszékesegyházban. A mai úrnapi körmenetet hagyományos fénnyel tartják meg a főszékesegyházban. A bibornok-hercegpri- más ez alkalommal a budavári-ko- ronázó templomban végzi az úrnapi szertartást, melynek egyszersmind könyörgő-körmenet jellege is lesz!, azért Esztergomban a körmenetet dr. Rajner Lajos félsz, püspök, ált. érseki helytartó fogja vezetni. Az ünnepi nagymise ez alkalommal d. e. 8 órakor kezdődik a bazilikában. Zenevizsga. Dankó Sarolta zongoratanárnő növendékei vasárnap d. u. 5 órakor minden számában sÚ került, zongora hangversenynek is beillő zenevizsgát tartottak a kaszinó nagytermében. A zenevizsgán a szülők, ismerősök és zenebarátok nagy számban vettek részt. A bejáratnál elhelyezett perselyekben önkéntes adományokból 130 K gyűlt ősze a háziezred rokkant alapja javára, ami legjobban bizonyítja a vizsga látogatottságát. A műsor a „Himnusz“ és a „Szózat“ négykézre való előadásával kezdődött. Ezután a kiadott programm szerint, a növendékek sóira járultak a színpad közepén Ízléses környezetben felállított zongorához. Minden egyes számot zajos tapssal fogadott a hallgatóság. A műsor végeztével a hálás tanítványok díszes emléktárggyal és hatalmas piros szegfű csokorral lepték meg Dankó Saroltát, kinek a közönség köréből is számoson gratuláltak az elért sikerhez. Az Esztergomi Patronázs Egyesület megalakulása. Azon üdvös mozgalom, melyet dr. Antóny Béla polgármester és Vaniss Dezső kir. járasbiró indítottak egy városunk területén megalakulandó Patronázs Egyesület érdekében, vasárnap d. e. 11 órakor a városház nagytermében tartott értekezleten eredménnyel járt. Nagyszámú közönség jelent meg társadalmunk minden osztályából a vasárnapi megalakuláson. A megnyitó beszédet dr. Antóny Béla mondotta. Utána dr. Vaszkó Endre a komáromi kir. törvényszék elnöke beszélt a patronázs egyesületek nemes hivatásáról, különös tekintettel a mostani háborús időkre, amidőn a harctéren elpusztult testvéreink helyét elfoglaló jövő nemzedék minden egyes tagjának neveltetését fokozottabb gondossággal kell irányítani. Dr. Füves Károly komáromi törvényszéki vizsgálóbíró ismertette ezután a patronázs-egyesületben kifejtendő tevékenység egyes fontosabb ágait és meggyőző érvekkel bizonyította az egyesület szükségességét, fontosságát, A nagy tetszéssel fogadott felolvasás után a tisztikar megválasztása következett. Elnökké dr. Machovits Gyula prel. kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, ügyvezető alelnökké: Vaniss Dezső, titkárrá: dr. Szilárd Béla, jegyzővé Bardos Sándor választattak meg egyhangúlag. A választmány elnökévé dr. Antóny Béla polgár- mester kéretett fel. A választmányi tagok névsorának egybeállítása után dr. Machovits Gyula elnök intézett szép gondolatokban gazdag beszédet a jelenlevőkhöz, köszönetét mondva a megválasztásért és buzdítva minden lelkes emberbarátot e fontos társadalmi akció támogatására. Végül dr. Antóny Béla, mint a választmány elnöke kérte az alakuló közgyűlés hozzájárulását ahhoz, hogy a választmány tagjai közé az imént felolvasottakon kívül a szükséghez képest mások is felvehetők legyenek. A Keresztény Munkásnők Egyesületének kirándulása. Vasárnap délelőtt a Kér. Vunkásnők Egyesületének 400 főnyi kirándulócsoportja érkezett városunkba Lovag Kriegs Au Emil egyesületi titkár vezetésével. A kirándulók jelzőtábláik elővi- tele mellett példás rendben azonnal a főszékesegyházba vonultak, hol misét és szentbeszédet hallgattak. Utána megtekintették a főszékesegyház nevezetességeit. Déltájban levonultak a primási palotába, hol a főpásztort Korányi Sarolta polg. iskolai tanárnő üdvözölte. A biboros- hercegprímás szeretetteljes szavakkal viszonozta az üdvözlést és megígérte, hogy mint eddig, úgy a jövőben is szószólója lesz a munkások és mun kásnők igaz érdekeinek. A munkásnők délutánra tervezett népgyűlését a rendőrség a háborús időkre való tekintettel nem engedélyezte s az időjárás különben is olyan volt, hogy minden szabadban való tartózkodást kellemetlenné tett. Délután a „Fürdő“ kerthelyiségében dr. Machovits Gyula prel. kanonok megven- dégeltette a kirándulókat, akik dr. Antóny Béla polgármester búcsúzó szavainak meghallgatása és Kriegs Au Mella köszönő válasza után estefelé különvonattal távoztak el városunkból. A kirándulás hatása alatt városunkból 41 munkásnő elhatározta, hogy Esztergomban is megalakítja a Kér. munkásnők egyesületét. Régi húsz koronás bankjegy. Az osztrák magyar bank főintézete figyelmeztette az Esztergomi takarékpénztárt, mint jegybank mellékhelyét, hogy az 1900. márc. 31.4 kelettel kibocsájtott, tehát a „koiona“ számítás behozatala idejéből származó vöröses színű 20 koronás bankjegyek e hó 30.-án túl már elévülnek s többé be nem válthatók. Itt megjegyezzük, hogy az 1907. jan. 2.-án kibocsájtott 20 K-ás kék bankjegyek — melyeken két oldalt nagy címer és nagy női fej van, középre szedett szöveggel — a forgalomból ugyan már kivonattak, de a bank pénztárainál, s így az Esztergomi takarékpénztárr.-t.-nál beválthatók. A jelenleg forgalomban levő 20 koronások 1913. január 2.-án bocsájtattak ki, ezeken a német nyelvű oldalon fele kép, fele szöveg; magyar oldalon bal felső sarkon kis címer, jobbra nagy női fej, és közép felső részen van a szöveg. A régi vörös húsz koronásokat június 28.-áig váltja be az Esztergomi takarékpénztár részvénytársaság. A női kereskedelmi szaktanfolyamon a most folyó vizsgálat befejezéséül a nyilvános záróvizsgálat f. hó 26.-án hétfőn d u. 3 órakor lesz a tanfolyam Deák Ferenc-uccai helyiségében. Erre a város hatósága, a Kereskedelmi társulat és a szülők hivatalosak; minden más érdeklődő előzetes bejelentés után szívesen látott vendége a tanfolyamnak. A „Kövesd“ megérkezett. Megszokott régi propellerünk, a „Kövesd“ teljesen átjavítva e héten visszaérkezett a komáromi hajógyárból városunkba és elfoglalta régi helyét a Lőrinc-híd melletti csavargőzös állomáson. Az Esztergom—Kovácspatak közötti forgalmat ezután ismét a „Kövesd“ fogja lebonyolítani. Az idén a jelek szerint— nem sok dolga lesz vele. Simor-requiem. Szerdán délelőtt 9 órakor ünnepies alapítványi gyászmise volt a főszékesegyházban boldogult Sirnor János bibornok-herceg- prímásért, melyet dr. Machovits Gyula prel. kanonok végzett. Ellopott kerékpár. Kicsindi Lajos táviratkézbesítő kerékpárját szombaton éjjel, mialatt ő a Fürdő-szállóban táviratot kézbesített, ismeretlen tettes az uccán levő villanyoszlop mellől ellopta. A rendőrség a tettest kinyomozta egy katona személyében, aki a kerékpárt Párkányban lakó sógora házának padlásán rejtette el. Agyonütötte a villám. Folyó hó 19.-én Bény környékén hatalmas vihar dúlt, mely emberáldozatot is követelt. A határban dolgozó Csonka János bényi földművest, ki feleségével együtt egy fa alá menekült, a villám agyonsújtotta, míg az asz- szonynak semmi baja nem történt. 458/916 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—ao. szám.
