Esztergom és Vidéke, 1916
1916-06-18 / 47. szám
4 ÉSZT ERGOM és VIDÉKE. 1916. június 18. Tízparancsolat perlekedők részére. Egyes németországi törvényházban a következő 10 hadiparancsot függesztették ki: 1. Óvakodj perektől, kimenetelük mindig bizonytalan. 2. Ne fuss minden csekélység miatt a bírósághoz. Sok időt, pénzt megtakarítasz s sok haragtól megmenekülsz. 3. Ha vitád van, vizsgáld meg ellenfeled szempontjából is. 4. Per előtt kísérelj meg egyezséget és engedd szóhoz jutni ellenfeledet is ; ilyenformán sok dolog tisztázódik. 5. Soha se tégy olyant, ami ellenségednek árt, neked pedig nem használ. 6. Soha se mondjad ellenfelednek, hogy hazudott. 7. Hogy csalt. 8. Kövesd a biró tanácsát, ha egyezséget ajánl. 9. Szerződéseidet foglald írásba s mielőtt aláírod, figyelmesen olvasd el. 10. Ellenfeledet ne keserítsd el, hát ha valamikor rászorulsz. Miniszteri rendelet a hadisegélyről. A honvédelmi miniszter rendelet intézett az illetékes hatóságok hoz, a hadsegélyezés ügyében. A most kiadott miniszteri rendelet értelmében az olyan esetben, mikor valakinek huzamosabb ideig folyósították illetéktelenül a hadisegélyt, amiről azonban a segélyezett nem tudott, a segélyt levonni nem szabad. A rendeletnek ez az intézkedése azokra az esetekre vonatkozik, amikor az illető, aki után a segélyt folyósították, meghalt, a halálesetről azonban hozzátartozói egyáltalában nem tudtak semmit. Abban az esetben azonban, ha a segélyt élvezők tudtak az illető hozzátartozó elesté- ről, vagy eltűnéséről, de ezt a körülményt szándékosan nem jelentették be, a segélyt le kell vonni. Érdekes újítást is tartalmaz a rendelet : azt nevezetesen, hogy a hadisegélyt folyósító hatóságnak jogában áll még a végleges nyugdíj folyósítása előtt előleget adni a segélyezendőknek. Ennek az előlegnek akkorának kell lennie, hogy abból a segélyezendők megélhetése biztosítva legyen. De ezt az előleget annak idején le kell vonni a nyugdíjból. Magunk kenyerén. A háborúnak vérrel írt eseményei között sok olyan örvendetes tanulság vetődött felszínre, amelyekben azelőtt kételkedtünk volna, ma pedig büszke megnyugvással mutathatunk rájuk. Ma például már elhisszük, mert tudjuk, mert kipróbáltuk, hogy Magyarország nemcsak katonailag, hanem gazdaságilag is oly erős, aminőnek az előtt talán magunk sem sejtettük. Huszonkét hónap óta mind a négy égtáj felé hadakozva, a külvilágtól és a szabad forgalomtól úgyszólván végképp elzárva, teljesen a magunk erejére voltunk utalva. És hála a magyarok istenének nemhogy összeroppantunk volna, hanem inkább még megerősödtünk. Bizonyos rendhez szoktunk s megtanultunk, leleményesek, életrevalók lenni s bízni önmagunkban. Új erőforrásokat is nyitottunk. Szóval a magunk kenyerén éltünk. Nem szorultunk a szomszédba. Példa erre a hadikölcsönöknek s ezek közt most éppen a negyediknek páratlanul fényes sikere. Azelőtt külföldön kunyoráltunk kölcsönöket megalázó feltételekkel s pénzügyminisztereink idestova félszázad óta rettenetes terhes kamatokra nem tudtak együttvéve annyi pénzt idegen államok bank uzsorásaitól összeszerezni, amennyit a háború óta a saját magunk tőkeerejéből teremtettünk elő. Ezzel szemközt pedig azt látjuk, hogy ellenségeink soraiban még a legdusgazda- gabbak is, az angolok és franciák, akik annak előtte a világ bankárjai voltak, Amerikához voltak kénytelenek többrendbeli kölcsönért fordulni. Hát ez a ragyogó eredmény nem méltán emelheti-e önérzetünket s nem fokozhatja-e bizalmunkat nemzetünk jövőjében ? Ha az erőpróba a legsúlyossabb idők közepette ily fényesen bevált. milyen föllendülést, az eiőknek minő újabb felszabadulását, fölfrissülését, a gazdasági, ipari, kereskedelmi életnek minő felpezsdülését, felvirágzását várhatjuk majd akkor, amikor a háború után a zav'artalan békeidők munkáskorszaka elkövetkezik .. . Valóban minden, aggságoskodás nélkül, erősen bizhatunk önmagunkban, bizhatunk hazánk jövendő nagyságában, fejlődésében. Megtanultunk a magunk lábán járni, megacélosodtunk. Ha a háborúban meg éltünk a magunk kenyerén, még inkább megélünk a háború után. Eltűntek kutatása az ellenséges fogolytáborokban. A „Katona- Nyomozó Jegyzék“, mely a Magyar Vörös Kereszt Egylet budapesti Tudósító Irodája vezetőinek: Batthyány Lajos gróf és Hadik-Barkóczy Endre gróf kiadásában jelenik meg, már eddig megjelent nyolc számában közzétett kutatásai során is jelentős eredményeket ért el. Sok olyan eltűnt katona sorsára derített világosságot, akinek személyét illetőleg a hivata- tos nyomozás holt pontra jutott. A szerkesztőségnek legújabban sikerül biztosítania wieni Gemeinsames Zentralnachweisebureau utján, hogy a Katona-Nyomozó Jegyzék minden száma az ellenségesfogolytáborokba is eljusson s ezzel újabb lehetőséget nyitott arra, hogy kutatásai még több esetben és még eredményesebbek legyenek. A Katona-Nyomozó Jegyzéket B. Virágh Géza szerkeszti. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Váczi-u. 38., I. em., ahol a katona Nyomozó Jegyzék közlési feltételei és minden egyéb felvilágosítás megtudható. Ahol nem kellett a pénz. Az iparostanonciskola illetve városunk már egyszer a főigazgató jóvoltából hozzájutott 4000 korona államsegélyhez. Jóvoltából, emeljük ki, mert a város elmulasztotta az államsegélyt kérni. Most ismét pénzhez jut a város, de veszteséggel. A gazdasági ismétlőiskola évi 200 korona államsegélyt élvezett, de ezen segélyt 1913-ra már nem kérte a város és igy attól 1912. évtől elesett, azonban ezen összeget állandóan mégis kifizette. A mindent figyelemmel kisérő polgármester utasítására most kéri a város az államsegélyt, de ezt már csak a jövő évre kaphatja meg. És még mi panaszkodunk, hogy szegények vagyunk ? ! SZÍNHÁZ. Lassan három hete már, hogy Szabó Ferenc színtársulata megkezdette előadásait a Saskerti arénában s a színházlátogató közönséget egyre jobban- és jobban meghódítja a műsorra kerülő darabok megválogatása és lelkes lejátszása által. A törekvés, színvonalra emelkedés egyre jobban érezhető és elmondhatjuk, hogy egyenes arányban áll a közönség felmelegedésével. Kedden „A kisasszony férje“ c. darabban erős próbára volt téve a társulat nívója. Ez a pompás vígjáték, mely az Akadémia jutalmát is megnyerte s ezidőszerint a legjobb magyar darabok egyikének tekinthető, kitűnő előadás mellett oly hatást érhet el, amellyel csak a legjobb kasszadarabok dicsekedhetnek. A szereplők, élükön Szabó Ferenc színigazgatóval és Szabó Ferencné- vel, megérezték, hogy ezen és ily szel- lérnű darabok előadásával nyerik meg a műértő közönség rokonszen- vét, tehetségük legjavát adták. Sikerült is a közönséget igen sokszor zajos tapsviharra ragadniok. Reméljük, hogy ez a darab még szerepelni fog a műsoron. Szerdán a „Vagy ő vagy senki“ c. operett volt műsoron, mely a templom áhítatos énekének durván jelenített epizódját leszámítva mindvégig derűs hangulatban tartotta a közönséget. Mind aféle operettben, a sikert természetesen nem a darab tartalmi értéke, hanem az előadók színészi kvalitása hozta meg. A kissé erősen torzított tanár Deák alakításában kacajt-kacajra fakasztott s a Szigethy testvérek elraga dóan bájos páros táncával a közönség alig birt betelni. Vasárnap e darab ismét színre kerül. A csütörtök esti „Éva“ darabbban Koronkay Rózsi művészetének tetőpontján állott. Partnerével, Virágh Lajossal az ébredő szerelem kitörését nagy drámai erővel érzékelte meg. A bohókás jelenetekben Sebestyén Irma a társulat jeles komikusával, Deákkal pompásan mulattatta a hálásan tapsoló hallgatóságot. Pénteken immár harmadszor adták elő „Mágnás Miskát“. Ami Fedák Sárink, Sebestvén I. a mosogatólány szerepében a Deák mint istállófiú páratlan sikerrel aknázták ki helyzetük komikumát. Az utolsó felvonás folyamán kissé meg kellett fantáziánkat erőltetni, hogy az előző felvonások gróf kisasszonyait konyha lányoknak tudjuk nézni, (de hát ennek is a háború az oka.) E héten a köv. darabok kerülnek színre: hétfő-. „Ezred apja“ (énekes vígjáték), kedd: „Egy test két lélek“ (a Vígszínházban szenzációs sikert aratott színmű), szerda: „Bájos ismeretlen“ (a Király Színház remek zenéjű operett újdonsága), csütörtök délután félárakkal: „Mágnás Miska“. az új erőpapírspárga a legerősebb spárga kiválóan alkalmas kévekötéshez kézi vagy géphasználatra szőlőkötéshez zsákkötéshez Óvakodjunk silány gyártmányoktól! Mindennemű kötözőanyagot gyárt: Magyar Textilipar r. t. Rózsahegy-Fonógyár. A minden mozzanatáról világháború bő, ereil éti, iiiesrbíxhatő, kimerítő értesülésekkel, térképekkel, magyaráz ttokkal szolgál az AZ ÚJSÁG olvasóinak. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: Egy hónapra . . . K 2’80 Félévre ....................K 16 — N egyedévre . . . . K 8 — Egész évre . . . K 32-— Megrendelő cím : „AZ ÚJSÁG“ KIADÓHIVATALA Budapest, VII., Rákóczi-út 54. szám. 428/916 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—ao. szám.
