Esztergom és Vidéke, 1916

1916-05-07 / 35. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FÖMUNATÁRSAK : D

R RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN és D

R KŐRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Idegenforgalmunkról. A németbirodalmi idegenforgalmi egyesületek szövetsége nem idegenkedett a háborusvilágban a jövő érdekeivel foglalkozni. A lipcsei gyűlésen elhatározták, hogy ezentúl az idegenforgalom egyes kérdéseiben a közép európai hatalmak országaival egységesen akar eljárni. Erre a korszakos jelentőségű tanácskozásra Budapest székesfővárosunkat szintén meghívták. Dr. Vita Emil tanácsos képviselte hazánkat és nyíltan előterjesztette a magyar főváros saját óhajait. Azután Bécsben folytatták az idegenforgalmi tanácskozást, hol hazánk érdekeit, dr. Déri Ferenc bpesti alpolgármester és dr. Vita Emil városi tanácsos képviselte. Budapesten azóta már elhatározták, hogy a székesfőváros „Esztergom és Vidéke" íéíBÉja. Leánykérés. Hajlékot álmodtam magamnak, Lombok közé bújt régi házat, Hol szenvedélyek nem suhannak És nem lobognak régi lázakHol a csendnek árnyán Almok útját járnám, Gondolatom sem libegne Csak gulambok szárnyánA régi hajlék régen ott van, Előtte kert ezer virággal: Tiéd lehet, ha nagy titokban Megérinted egy rózsaággal. Ajtaja kitárul, Ha rózsa szirma ráhull. Te mögötteá a mult kapuja Mindörökre zárul-' Feléá nyujom a rózsaágat, Tekints rá ismerős szemekkel, A szirmát mindegyik virágnak Harmatként öntöztem neveddel Ha akarod: vedd el, Ha akarod: ne vedá el, Ha akaroá: az emlékemnek Emlékét feledd el • • • Szávay Zoltán. országos idegenforgalmi hivatalt létesít a Deák téren, a földalatti villamos vasút forgalmas lejáró épületében. Sőt tárgyalás indult meg kormányunk és fővárosunk között egy országos idegenforgalmi szervezet létesítésére. Ennek az új hivatalos hatósági intézménynek hivatása lesz ezután nemcsak a Kárpátokban és az Aldunán, nemcsak Erdélyben és a Balaton partján, hanem általában hazánk mindazon nevezetesebb helyein, melyek alkalmasak az idegen vonzására és kifogástalan ellátására, az idegenforgalmat irányítani. Ezek közé az állomások közé tartozik természetesen Magyarország hajdani fővárosa, Szent István szülőhelye és Magyarország bíboros hercegprímásának székesvárosa is. Tanulságos történeti emlékek, Kárpáti tragédia. V Utánnyomás tilos. A három hét óta — a 15C—200 lépésnyi távolságból — az ellenséggel farkasszemet néző kimerült zászlóaljat friss, pihent erő váltotta fel. A fölváltott csapat megindult a nedves lövészárokból a levezető futóárkon egymás után, mint a vadludak, a közeli falu felé. Az a tudat hogy faluba mennek, mindegyiknek az arcát megelégedetté a közeli boldogság reményétől ragyogóbbá tette. A lövészárok nedves falától és a beszivárgó, itt-ott térdig érő szennyes viztől szinte bénulásig áthült lábaikat is mintha könnyebben vonszolnák maguk után. Fölvillanyozta őket az a tudat, hogy hosszú éjszakák virrasztása és rövid föl-föl rebbenő fárasztó álmok után egyszer födél alatt biztonságban kinyujtózva pihenhetik agyoncsigázotttagjaikat. Nem kell attól tartaniok, hogy a beszivárgó viz kiöntiőket, mint a lövészárokból vagy egybolondosgránát vagy srapnell nagybecsű művészeti alkotások üdvözlik nálunk az idegenforgalmat a Dunavidék egyik legszebb tájképében. Az idegenforgalom gondos irányítása hódította el eddig hazai utazó társaságainkat a külföldi kirándulóhelyek állandó látogatására. Ausztria kiesebb vidékű városaiban már régóta idegenforgalmi irodákban, ingyenes ismertető füzetek és ügyes reklám plakátok terjesztésével vonzzák az idegen utazókat. Lapunk programmjában szülővárosunk idegenforgalma következetesen első vágyainkhoz tartozott mindenkor. Végtelenül örvendünk tehát, ha derék szövetségeseink ezentui Magyarország nevezetességeit óhajtják mielőbb meglátogatni. Az új korszak új előnyeit nem is kellene nálunk jobb kézre bízni, anélkül, hogy fölébrednének, a másvilágra küldi őket. A hegytetőről hosszú sorban ereszkedtek le a kis patakmenti völgybe, s a patak kanyargását követő keskeny uton hosszan elnyúlva olyan látszatot keltettek, mintha óriási beláthatatlan hosszúságú lomha kígyó lassan, nagy kanyargással csúszna előre. A leáldozó nap is mintha kíváncsi lenne; az ég alján elterülő áthatlan ködön vörös sugarakkal tört elő és a jobboldalt lévő alig 120—180 méter magas dombot borító hóleplen megtörve gyenge fényt vetett a patak baloldalán húzódó 2000—2400 méter magas — alul zöld fenyő, középen évszázados tölgy és fent szürke kérgű nyírfákkal borított — hegyoldalra. A csapat végén kullogó Kolossá hadnagy egy pillantást vetett az élő panorámába és fölsóhajtott: — Milyen fenséges lehetne ebben máskor gyönyörködni. Kedvetlenül rántott egyet az oldalára akasztott gyorstüzelő pisztolyon, mely nem kis súllyal nehezedett rá, (mint Szépítő Bgyesület-ünkre mely az országos idegenforgalom szervezetében tökéletesen illetékes tényező lehetne turistáinkkal. Az idegenforgalom állandósítása azonban bizonyos óvóintézkedéseket követel. A külföldi idegenforgalmi irodák ugyanis azokat a vendéglőket ajánlják a kirándulóknak, ahol méltányos árszabások uralkodnak. Első, másod és harmadosztályú, szabott árú vendéglőrendszer uralkodott már évtizedek óta, Európában, mikor nálunk a külföldi látogatókat Örökre elriasztotta a kapzsiság. Esztergomban csakis azokat a jobb vendéglőket ajánljuk az idegeneknek, ahol méltányos áron szolgálják ki az utasokat. A világháború nagy tanulságai közé tartozik ez a nálunk eddig szokatlan szárnyas mons nehezítette meg az áthűléstől csaknem teljesen meg merevedett lábainak amúgy is nehézkessé vált járást. Gondolatai ott jártak valamelyik jóifűtött pesti kávéházban, s valami kimondhatatlan keserű érzés fogta el, hogy miért nem lehet ő most ott ? A raj vonaltól néhány kilométerre feküdt a kis falu, ahova mentek. Olyan félénken lapult meg a néhány ház a két hegy között a patak folyása mentén, mint a sastól megriadt őzecske a sűrűben. A háború minden házon szánalmas nyomokat hagyott. Itt—ott egyes ház teljesen romokban hevert, mig a másiknak csak valamelyik fala dült ki vagy egy—egy óriási rés mutatta a becsapódó gránátok pusztító hatását. — Az egész falu igen siralmas képét nyújtotta a pusztulásnak, de mégis mikor beértek még Szirmay századosnak is mintha kissé földerült volna az arca (aki arról volt nevezetes hogy soha az örömnek a legkissebb jele sem látszott az arcán, mindig olyan komor volt, mint a kivert bika. Itt a fronton ugyan anyiban megvál-