Esztergom és Vidéke, 1916
1916-04-23 / 32. szám
9 A negyedik magjai* hadi kölcsön, Több mint húsz hónapja annak, hogy megsemmisítésünkre törő ellenségeink reánk zúdították minden idők legnagyobb háborúját. Azóta diadalmas fegyvereink súlyos csapásokat mértek roppant számú ellenségeinkre és szövetségeseinkkel együtt aratott döntő győzelmeink nyomán immár nincs kétség a végső siker iránt. A hosszan elhúzódó háború nagy pénzügyi követelményeket támasztván az államkincstárral szemben, a hadiszükségletek zavartalan ellátása céljából új hadikölcsön kibocsájtása vált szükségessé. A hadviselés költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal — úgy — mint az előző hadikölcsönöknél, azonban a zárolás mellőzésével — 6%-kal kamatozó járadékkölcsön-kötvényeket és ezzel egyidejűleg 5 V a °/o-kal kamatozó állami pénztárjegyeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez, mint ez a legutóbb a német birodalomban is történt és a kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláírás tartama és az aláírási helyek. Az aláírás időtartama 1916 április 19.-től május 23.-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepelni az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei az összes számottevő hazai pénzintézetek. A címletek nagysága. A bemutatóra szóló 6%-os járadékkölcsönkötvények 50> 100, 1000, 5000 és 10.000 koronás, a bemutatóra szóló 5 72%-os állami pénztárjegyek pedig 2000, 5000, 10.000 és 50.000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. Tehát a negyedik hadikölcsönnél is a 6 %-os járadékkölcsönre jegyezhető legkisebb összeg 50 koronában van megállapítva, hogy így a kölcsön jegyzése a legszélesebb néprétegek részére is lehetővé tétessék. Az aláírási ár. A kibocsátásra kerülő címletek aláírási ára a szerint, amint az aláírt összeg ellenértékének befizetése a kétrészre osztott aláírási időtartam első vagy második felében történik, avagy az . 1 bb ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési móduzat vétetik igénybe, időközi kamatokra való tekintettel különböző összegekben a következőképp van megállapítva : I. a kibocsátásra kerülő és 6 %-kal kamatozó járadékkőlcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláírt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916. évi április 19.-től május 5.-ig bezárólag történő aláírás esetén: 97 K 20 fillérben ; b) az 1916. évi május 5.-ét követő időben 1916. évi május 23.-ig bezárólag történő aláírás esetén : 97 K 50 fillérben; 2. ha pedig a kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 98 koronában; II. Az 5V2°/o-kal kamatozó állami pénztárjegy aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. Ha az aláíráskor az aláírt összeg egész ellenértéke befizettetik: a) az 1916. évi április 19.-től május 5.-ig bezárólag történő aláírás esetén 91 K 90 f-ben ; b) az 1916. évi május 5.-ét követő időben 1916. évi május 23.-ig bezárólag történő aláírás esetén 92 K 20 f-ben ; 2. ha pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 92 K 65 f-ben. A fenti árakon felül az aláíróval szemben sem folyókámat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Kamat (szelvény)-esedékesség. A negyedik hadikölcsön 6 %-os járadékkötvényei 1916 május 1-től kezdődőleg és minden év május l.-én és november í.-én lejáró félévi utólagos részletekben évi 6% kai, az 5 1 /2%-OS állami pénztárjegyek pedig 1916 június 1.-től kezdődőleg ö'MVkal minden év június l.-én és december l.-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak, tehát a 6 %-os járadékkölcsönnél az első szelvény 1916 november l.-én, az 5 V2%-os állami pénztárjegykölcsönnél pedig 1916 december l.-én esedékes. Részletfizetési kedvezmény. Az esetben, ha a 6 %-os járadékkölcsönre aláírt összeg 100 K-t meg nem halad, az aláírás alkalmával az aláírt összeg egész ellenértéke befizetendő. A 6%-os járadékkölcsönre történő és 100 K-t meghaladó, valamint általában az 5 V 2 °/o-os állami pénztárjegy kölcsön re eszközölt aláírásoknál azonban a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az aláírás alkalmával az aláírt összeg 10 °/o-a biztosítékképpen leteendő; és pedig a kir. állampénztárnál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő-hivatalainál, továbbá az 1898 : XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, a többi aláírási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, amelyeket az aláírási hely elfogadhatónak tart. A részletek pedig a következőképp fizetendők: a jegyzett összeg ellenértékének 25 %-a legkésőbb 1916 június 9-ig a „ „ „ 25 %-a „ „ „ 17-ig a jegyzett összeg ellenértékének 25 %-a legkésőbb 1916 június 28-ig a „ „ 25 %-a „ „ július 8-ig Az utolsó befizetés alkalmával az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A kölcsön felmondása. A m. kir. pénzügyminisztérium fentartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett, ugy a 6%-os járadékkölcsönt, mint az 5V2%-os állami pénztárj egy kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás 6%-kal kamatozó járadékkötvényekre nézve 1921. november 1-ét megelőző időre, az 5 1 /2%=kal kamatozó állami pénztárjegyekre nézve pedig 1921. december 1-ét megelőző időre nem fog eszközöltetni. Az 5V/0-0S állami pénztárjegykölcsön visszafizetése. Az 5V2%-os állami pénztárjegyekben megjelölt tőkekövetelést a m. kir. államkincstár a beváltóhelyeknél a bemutatónak, az állami pénztárjegy bevonása ellenében, minden levonás nélkül, adó- és illetékmentesen 1926. június 1-én visszafizeti. Adó- és illetékmentesség. A kibocsátásra kerülő címletek után járó kamatok épúgy mint a kölcsönvisszafizetés alkalmával a járadékkötvényeknek, illetve állami pénztárjegyeknek tőkeértéke minden fennálló és a jövőben behozandó magyarországi adó, bélyeg és illeték levonása nélkül fizettetnek ki. A címletek pupillarítása. Az aláírásra bocsájtott járadékkötvények és állami pánztárjegyek — ugyanúgy mint az eddigelé kibocsátott hadikölcsönkötvények — a gyámoltak és gondnokoltak pénzeinek elhelyezésére alkalmasak. Betétek felhasználása a jegyzés céljára. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. előtt betéti könyvre elhelyezett, egyébként a moratorium-feloldórendeletben foglalt korlátozások alá eső betétek a kibocsátásra kerülő kölcsönökre történő befizetések céljaira — önérthetőleg a kikötött felmondási idők épségben tartása mellett — teljes összegükben igénybevehetők. Azok, a kik a befizetésekre ilyen betétjüket kívánják igénybevenni, annál az intézetnél, vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, a melynél a betét el van helyezve. Kölcsönnyújtás kedvezményes kamatláb mellett a kibocsátandó kötvények és állampénztári jegyekre, valamint a kölcsönjegyzés céljaira. A kibocsátandó járadékkötvényekre és állami pénztárjegyekre az Osztrák-magyar bank és a m. kir. Hadikölcsönpénztár, e járadékkötvényeknek, illetve pénztárjegyeknek kézizálogul való lekötése mellett, a névérték 75%-áig, a mindenkori hivatalos váltóleszámítolási kamatlábon, tehát jelenleg 5% os kamat mellett nyújtanak kölcsönt. Ezek a kedvezmények 1917. évi december 31-ig maradnak érvényben. A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkori hivatalos váltóleszámítolási kamatlábon nyújt a náluk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláírt összegek befizetésére szolgál. A meghosszabbított ily kölcsönök a mérsékelt kamatláb kedvezményében 1917. december 31-éig szintén részesülnek. A fenti befizetési határidők alatt a jegyzett összegre eszközlendő befizetés céljaira folyósított kölcsönök után, a fél kívánságára, a mindenkori hivatalos váltóleszámítolási kamatláb helyett, 1917. évi december 31-éig, évi 5%-os állandó kamatláb biztosíttatik. Ezenfelül az Osztrák-magyar bank és a m. kir Hadikölcsönpénztár a fent körülírt módozatok mellett azoknak, a kik igazolják, hogy a jelen aláirási felhívásban foglalt befizetési határidők alatt az aláírásra bocsátott hadikölcsön jegyzése céljából más hitelintézetnél (bank, takarékpénztár, hitelszövetkezet stb.) vagy bankcégnél vettek fel kölcsönt, ennek a kölcsönnek, illetve az ily irányú kérelem előterjesztésekor igazoltan fennálló részének visszafizetésére évi 5 %-os állandó kamatlábon fognak új kölcsönt nyújtani s ennek a kölcsönnek meghosszabításánál is évi 5 %-OS állandó kamatlábat fognak alkalmazni. Ez a kedvezmény is 1917. évi december 31-ig marad érvényben. A kormány gondoskodni fog továbbá arról, hogy az előbb jelzett s a nevezett két intézet által 1917. december 31-ig nyújtott kedvezmények az aláírók részére ez időpont után is — és pedig az állami pénztárjegykölcsönre vonatkozólag 1919 évi június hó 30-ig, a járadékkölcsönre vonatkozólag pedig 1921, június 30-ig terjedő hatállyal — a jegybank vagy valamely más, a kormány által kijelölendő intézet részéről biztosíttassanak. )
