Esztergom és Vidéke, 1915

1915-02-28 / 17.szám

vezete érthető és világos módon ad útbaigazítást a tanítókat érdeklő és a címben foglalt dolgokra, A mű ára 1 K, 20 f., mely a szerzőnél megrendelhető. A művet melegen ajánljuk. Özvegyi segély. Néhai Hübschl Sándor elemi iskolai tanító Özvegyének a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter évi 624 K özvegyi segélyt utalványozott. A pilisszentléleki állami óvoda foglalkoztató eszközeinek megküldésére a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur a Tanszermúzeum elnökségét felhívta. Előlépés. Istványi Eugénia nyergesújfalui állami tanítónő a III. fiz. oszt. 2. fokozatába előlépvén, részére 1600 K fizetés utalványoztatok. Cserebogarak irtása. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur megengedte, hogy az elemi iskolai tanulók a szülők engedélyével a cserebogarak irtásában részt vehessenek, illetve azokat igénybevehessék. Iskola bezárás. A bajnai elemi iskolák a fellépett kanyarójárvány miatt bezárattak. Államsegélyek utalványozása áll. el. iskolák részére. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur a csévi áll. el. iskolának 658 K-t, gyivai 370 K, lábatlani 1390 K, nyergesújfalui 3040 K, piszkei 2715 K, sárisápi 1470 K, süttői 2833 K, tokodüveggyári 110 koronát engedélyezett a dologi szükségletek fedezésére. KÖZGAZDASÁG? Zöldségtermelésről. Nemcsak most fontos a zöldségtermelés, mikor mindennek az ára megkétszereződött és nem csak azért fontos, mert a kenyér mellett legszükségesebb tápszerünket képezi, hanem mint közgazdasági tényező bir súllyal. Mint táplálékra okvetlen szükségünk van a zöldség félékre s talán észre sem vesszük mennyi pénzt adunk ki, melyet azok, akiknek alkalmas területük van — megtakaríthatnának, sőt ezenkívül, városban lakván magában oly kitfinő értékesítési tereppel rendelkeznek, hogy szinte bűn ezt átengedni a bolgár kertészek, a komáromi termelők és őszkor hajókon ide özönlő idegeneknek. Csak egy keveset számítson utána az ember és azonnal tisztában lesz azzal, mennyibe kerül évenként a zöldség fogyasztás egy háztartásban. Ezen összeget teljesen elveszítette, holott ha maga termeli ezeket, nem csak megmarad, hanem ezenkívül oly horibilis % kai kamatoztatja földbe fektetett tőkéjét, hogy uzsora nélkül semmi vállalat nem biztosit ily osztalékot. Bizonyítékul hozom fel a bolgár kertészeket, a kik hallatlan magas bérleteket fizetnek és mégis ezrekkel megrakodva mennek telelni hazájukba. Ott van a Vágduna melléke, melynek egyik főtermény levezető csatornája Esztergom, és környéke. Ezen a vidéken 3—4 ezer korona egy m. hold föld. Mi tette a földnek ily magassá az árát ? A termelőképesség, mely nemcsak a földtől, hanem gazdájától is függ. Ugye gyönyörű példája ennek Kecskemét, Nagykőrös, Makó stb. határa ? Hogy példával is illusztráljam a dolgot csak egyet említek fel. 1 m

2 területen megterem 4 fej káposzta és fejenkint 5 fillért számitok. Ehhez azt hiszem nem kell bővebb magyarázat. Mi kell tehát a zöldség termeléshez? Föld és akarat! Földünk van és akaratunk legyen! Alkalmas földünk van határunkban minden zöldségtermelésre a Szent János folyó közép folyásánál, a Bubánati völgyben a maróti ut mellett Szamárhegytől a városfelé, Biróréttől az országút felé eső dűlőben, Kolozsút mellett stb. Ugye van hozzávaló föld elég ? Ez mind olyan terület, a mely már magában véve azért értékes, mert az altalaj elég nedves, tehát az öntözési munka feleslegessé válik. Próbáljuk meg a termelést és meg fog győződni mindenki szavaim igazságáról, tehát ne adjuk ki a pénzt olyanért amit magunk is termelhetünk, hanem vegyünk be érte pénzt. Tanuló felvétetik Laiszky János könyvnyomdájába Esztergom Simor János ucca 20. Müncheni világhírű Salvator Idény sör palackokban csak a Központi Kávéházban kapható. SCHRANK BÉLA ÉS ÖDÖN császári és kir. udvari szállítók wm- LIKÖRGYÁRANAK m- KISÁRÜSITÁSA a cég Ferenc lózseí út 15/17. szám alatti gyártelepén MEGNYÍLT. Összes gyártmányaink — PALACKOZVA ÉS KIMÉRVE — szigorúan szabott gyári árakon - KIS MENNYISÉGEKBEN IS KAPHATÓK AZ ESZTERGOMI KERESKEDELMI ÉS IPARBANK részvényeseinek 1915. évi március hó 14-én, vasárnap d. e. Vall órakor a bank hivatalos helyiségében tartandó XLI. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉRE. ................... • ••••• * ........ •••*....... A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentés alapján a zárószámadások, illetve mérleg megállapítása, a tiszta jövedelem felosztása és a fel mentvény megadása feletti határozat. 3. Tiz igazgatósági tag választása 3 évre és kettőnek 1 évre. 4. Egy felügyelő-bizottsági póttag választása 1 évre. Esztergom, 1915. február 25-én. Az elnökség. Figyelmeztetésül. Azon t. c. részvényesek, kik ezen közgyűlésen résztvenní óhajtanak, felkéretnek, hogy az alapszabályok 21. §-a értelmében nevükre irt részvényeiket, le nem járó szelvényeikkel együtt, f. évi március 11., 12. és 13. napjain Esztergomban a bank pénztáránál letenni szíveskedjenek, hol a letett részvényekről elismervényt s e közgyűlésen leendő részvételhez belépőjegyet és szavazati igazolványtkapnakA közgyűlésen csak azon részvényes vehet részt, kinek részvénye a közgyűlés napját megelőzőleg 3 hónappal nevére átíratott. A közgyűlésen az alapszabályok 22. §-a szerint minden részvényest, az általa letett részvény után egy szavazat illet meg, azonban 5 szavazatnál többet sem saját, sem megbízójának nevében, sem mindkét minőségben együtt senki sem gyakorolhat. Az igazgatósági jelentés és mérleg a bank hivatalos helyiségében, a délelőtti hivatalos órák alatt (9—12 óráig) megtekinthetőMeghívó. A bátorkeszi tak.-pénz. r.-társ. XIV. évi rendes közgyűlését 1915. március hó 18-án (csütörtök) d. e. 10 órakor az intézet hivatalos helyiségében tartja meg, melyre a részvényesek ezennel tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Igazgatóság évi jelentése és a zárszámadás előterjesztése. 2. Felügyelő-bizottság jelentése. 3. Nyeremény mikénti felosztása és a felmentvény megadása. 4. Igazgatóság és felügyelő-bizottság választása. 5. Az alapszabályok 55. §-a értelmében az igazgatósághoz netán benyújtott indítványok tárgyalása. Bátorkesz, 1915. február 1. Renner József B. Kobek Kornél igazgató. elnök. Kivonat az alapszabályokból. 49. §. A közgyűlésen csak oly részvényes gyakorolhatja szavazati jogát, kinek részvénye a közgyűlés tartását megelőző év végéig nevére átíratott s az szelvényeivel együtt a közgyűlés megkezdése előtt s annak tartamára az intézet pénztáránál letétetett. Javaslat a tiszta nyeremény mikénti felosztására vonatkozólag: Adassék részvényosztalékra részvényenként — 6 kor. — 6000 K — f Csatoltassék a tartalékalaphoz — — — — — — 1650 K — „ „ a külön tartalékalaphoz — — 2474 K — „ „ a nyugdijalaphoz 500 K — ,, Fordittassék jótékonycélra — — 101 K 97 „ Összesen 10725 K 97 f Bátorkesz, 1915. február 1. Az igazgatóság.