Esztergom és Vidéke, 1915

1915-01-01 / 1.szám

A Palatínus oltártöredékei közt érdekes az, melyet „az ismeretlen isten" tiszteletére emeltek. A régi oltártöredék most is meg van, az „ismeretlen isten" azonban már nem kap rajta áldozatokat. Nagyot fordult azóta a világ, a­mióta az Augusztus korabeli „isme­retlen istennek" szentelt oltáron utoljára gyújtották meg a szent tü­zet. Ma már csak az arheológusok áldoznak rajta s világjáró utazók tördelnek le róla szilánkokat emlé­kül. Sic transit gloria mundi! XV. Emlékoszlopok. Obeliszkek. A Piazza del Foro Trajano első megpillantásánál Dacia (a mai Er­dély) meghódításának dicsősége, a dák főváros, Zarmizegethúza (a mai Várhely mellett) pusztulásának szo­morú története. Decebal dák király tragédiája s a dák nép a mai oláhok valódi őseinek veszedelme jut eszünk­be. Mert mind ennek diadalmi em­léke a Traján fóruma és a Traján­oszlop. De mi lett azóta a büszke Tra­ján fórumból? Az óriási egyiptomi rózsa gránit oszlopokat ugy letarolta az idő. mint az erdő tölgyeit az or­kán. Hol derékban, hol tőben letör­delve, dísztelenül merednek reánk a csonka óriások, mint a mulandóság sírkövei. A Traján-fór urna is elsüly­lyedt, mint a Pantheon; pedig mikor építették, egész egy halmot hordtak szét és annak helyébe teremtették a díszes diadalcsarnokot. Maga a tér három négy méterrel magasabb és a bekerített romokhoz valamint az emlékoszlophoz lépcső­kön kell lemenni. Négy sor szomorú oszloptöredék mereng előttünk lenn a gödörben. A köröskörül emelt tég­lafalba a Bazilika Upia egykori ékes­ségeiből raktak be egyes töredéke­ket és az összetördelt hatalmas osz­loptesteket részint fönt a téren, ré­szint alul helyezték el. A gránit oszlopok tükörsima töredékein azon­ban, az olasz égalj alatt, most sem látható a lezajlott tizennyolc század patinája. Traján római császár neve vala­mennyi imperatoré között legneve­zetesebb a mai Erdély ókori törté­netében. Ő hódította meg Dáciát, ő verte az első kőhidat a Dunán és ő építette azt a híres utat a folyó alsó részén, mely a Vaskapu felé az ó­Egyes jaratu lo megvételre kerestetik. Gim a kiadóhivatalban. kor legkitűnőbb és legbiztosabb köz­lekedése volt. Aki már lent járt Eu­rópa egyik legszebb panorámájában, az alsó Dunán, az a Traján-út em­lékeit megbámulhatta. A sziklába vájt utak ép oly merészek és kitű­nőek voltak, mint a sziklanyilásokba helyezett gerendákra rakott erkély­járdák, melyekből csak a gerendatö­vek számára vésett szabályos nyílá­sok maradtak meg. Büszke római márványtábla hirdeti ma is az alsó dunai Traján-út megnyitásának je­lentőségét. Csak Széchenyi István gróf multa fölül Trajánt a dunai úton és a dinamittal dolgozó magyar mérnökök szárnyalták túl Baross Gáborral római úttörőjüket az alsó Dunán. A római hódítók kitűnő és biztos hadi utakkal csatolták a legtávolabb eső provinciákat a birodalomhoz. Az a közmondás, hogy: minden út Rómába vezet, szorul szóra értelmez­hető az ókorban, midőn csak a ró­maiak tudtak jó és biztos utakat és összeköttetéseket teremteni a fővá­rossal, honnan bármikor gyorsan megjelenhettek a légiók a forrongá­sok vagy lázadások elnyomására. Rómából ágaztak el csakugyan az utak sugarai az ó-kor összes kul­túrállamai vagy barbár népek lakta hódításai felé. A római mérnökök tehát a légiók diadalainak előkészí­tői, úttörői voltak. Nagyon sok Traján érmet talál­nak nemcsak Erdélyben, de Dunán­túl is, Pannoniában. Traján jóságos és értelmes arca valamennyi érmen az egyéniség közvetlenségével hat reánk, sőt az éremverés plasztikus művészetével is, mert a rómaiaknál becsesebb és szebb érmeket még napjainkban sem igen tudnak verni. A milyen szomorúan elpusztult a fényes Traján-fóruma, olyan ép­ségben maradt meg a Traján-oszlo­pa. Az emlékoszlop római spepialitás és mindenesetre szebb, mint az obe­liszk, ha még olyan impozáns mo­nolit is. Rómában sok obeliszk van. De az mindannyi egyiptomi hadi­zsákmány. A rómaiak mint győze­delmi trófeákban gyönyörködtek az obeliszkekben, melyek közül most is igen sok díszíti Rómát. A finom Íz­lésű görögök ezeket a sovány egyip­tomi felkiáltójeleket obelosznak, obe­liszkosznak (nyársnak) csúfolták és azóta ragadt rájuk ez a gúnynév. A római emlékoszlop először is művészeti szempontból szebb, ha nem is tökéletes alkotás, mert sza­bad szemmel alig lehet a történeti domborműveket a csavarmenetben áttekinteni. De mindenesetre szebb a római oszlop történelmi becse. Az igaz, hogy az obeliszk is tele van hieroglifekkel, de a római emlékosz­lop egész diadalmi hadjáratokat il­lusztrál dombormű vekben. Mikor Róma obeliszkjeit megiri­gyelték a franciák, nem kíméltek ál­dozatokat, hogy Napoleon egyiptomi muló diadalainak emlékére ilyen ere­deti egyiptomi emlék díszítse fővá­rosukat. És a Luxor-obeliszk a Champs-Elyséen valamint a Cleopat­ra tűje Londonban, sőt a newyorki obeliszk is azt hirdeti, hogy a nagy Óceánon, a Szajnán s a Temse hul­lámain sem ismer akadályt a nagy nemzetek versenyző hiúsága. Róma obeliszkjeit nem adták ajándékba, ügy kellett azokat zsák­mányul ejteni s ma már több obe­liszk van egymagában Rómában, mint egész Egyiptomban összevéve. Valamennyi obeliszk tehát a ró­mai hadi dicsőség emléke; de azért egysem olyan szép, mint az emlék­oszlop, melyek közül kettő maradt meg épen és ezek elseje a Trajáné. A Traján oszlopa harmincnégy méter magas és egy méternyi széles márvány dombormű csavarodik rajta végig a tövétől a csúcsáig kétszáz méternyi hosszú csigavonalban. A nagybecsű márványdomborművek a dáciai hadjárat történetét örökítik meg. Több mint harmadfélezer alak van rajta az ostromgépeken, hadi­szerszámokon, várfalakon, fegyvere­ken, lovakon, zászlókon és sasokon kivül. A domborművek kompoziciója egy kézre vall, de a kivitel többre. A jelenetek hűsége a domborműve­ket kiváló történeti becsüekké avatja. Az oszlop tetején állott Traján szobra aranyozott bronchol, melyet Nagy Konstantin valamelyik utóda Konstantinápolyba szállított. Az osz­lop aljában pihent a császár arany urnába helyezett hamva. A közép­korban a Traján oszlopa harangto­rony volt és halálbüntetéssel sújtot­ták azt, aki legcsekélyebb sérelmet ejtette rajta. Ez a szigorú törvény óvta meg a Trajánoszlop épségét. V. Sixtus pápa eltávolította az osz­lop piedesztálját egészen eltemető törmeléket és az oszlop tetejére Szt. Péter szobrát helyeztette. Ez a szo­bor most is Traján oszlopán áll. Az oszlop belsejében csigalépcső vezet föl egész a szobor lábáig, honnan remek kilátást lehet élvezni. (Folyt, köv.) Hirdetés jutányosán felvétetik a kiadóhivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents