Esztergom és Vidéke, 1915

1915-01-01 / 1.szám

nát is a szemináriumból, kin szintén konstatálták a pozitív kolerát. Szent­györgymezőn Kéli József 9 éves fiún veitek észre koleras tüneteket, kit most ugyancsak a járványkórháznak betegei között ápolnak, hozzátarto­zóit pedig szigorú megfigyelés alatt tartják. A negyedik kolerás beteg Barkóczi Teréz 21 éves földmíves­leány, a járványkórház ápolónőjének leánya, akit a kenderesi szőlők közt levő lakásáról szállítottak a járvány­kórházba. A város lakói a legóvato­sabb vigyázatot kell, hogy tanúsítsák annál is inkább, mivel katonáink kö­zött a tífusz, a gyermekek között pedig a kanyaró is nagy számmal szedi áldozatait. Elmultak a karácsonyi ünne­pek. Karácsony estéjén felette nagy forgalmat észlelhettünk a város uccáin. Mivel a hadvezetőség a katonáknak nem adott szabadságot az ünnepekre, a katonák hozzátartozói jöttek be Esztergomba hatalmas kosarakkal, batyukkal és csomagokkal, hogy szeretett hozzátartozójuknak megéde­sítsék a reglamas életet. A kaszár­nyákban es azon helyiségekben, hol katonák vannak elszállásolva, min­denütt kigyulladtak a karácsonyfa gyertyái. Éjféli misére a város min­den temploma megtelt ájtatoskodók­kal. Az ünnep első napján délelőtt 9 órakor a főszékesegyházban dr. Csernoch János bíboros hercegprímás tartotta a nagymisét, mely után a nagy számban egybegyűlt hivősereg­hez szentbeszédet is tartott. Kar, hogy a hármas ünnep derűs hangu­latát nemcsak a háborús események zavarták, hanem még az esős idő járás is, amely nem egy betegségnek volt okozója az ünnepek alatt. A szent ünnepeken a jótékonyság- is megható módon nyilvánult meg, kü­lönösen egyes kórházakban, hol gyö­nyörűen feldíszített karácsonyfák és válogatott ajándékok csaltak öröm­könnyeket a szenvedők szemeibe. A Kolos-kórház ügyében a hét­folyamán leirat érkezett a belügymi­nisztertől a vármegye alispánjához, melyben a miniszter tudomásul vette hogy a katonai célokra igénybevett Kolos-kórház a szomszédos Ivanovits­féle városi épületben fiókkórházat létesített és egyúttal megengedte, hogy mindaddig, míg a fiókkórház berendezésére és fenntartására alkal­mat adó körölmények fennállanak, az igy ápolt s a közkórházi beteg­létszámba felvett betegek után fel­merülő ápolási díjak szabályszerűen felszámittassanak. A hadikölcsön egy miliárd. A nemzeti kölcsönre történt nagy ará­nyú jegyzések összeállítása még sza­kadatlanul folyik a pénzügyminiszté­riumban s igy a végleges eredmény még nem ismeretes. Kétségtelen azonban, hogy az eredmény meghal­ladja a miliárdot s ezzel messze túl­szárnyalja azokat a reményeket, melyeket a felhívás kibocsátása ide­jén az aláírásokhoz fűztek. A Mala-viz vegyvizsgálata. A Mala-viz városunkban az egyetlen ivóviz, melyet még a legnagyobb járványos időkben is használ a vá­ros közönsége és amelyet a hatóság több izben nyomatékosan ajánlott a lakosságnak. Nagyon természeteste­hát, hogy az a nagy bizalom, mely ezen forrásunkat övezi, alapot is ke­res. Az egyetlen aggodalom, mely a viz ily nagymérvű használata esetén felmerülhetett, az volt, hogy a Mala­forrás a Szenttamás hegyből ered­vén, házak alatt szivárog keresztül a csapig s igy azon házak szennyét magába veheti. Ezen aggodalomnak Csupics Emil helybeli gör. kel. lel kész adott kifejezést dr. Perényi Kál mán alispánhoz intézett beadványá­ban. Az alispán méltányolva a fel­hozott okot, elrendelte, hogy a víz­ből vegyvizsgálat végett az orsz. bak­teriológiai állomáshoz minta küldes­sék fel. A város hatósága azonnal küldött mintát Budapestre, melyre az a válasz érkezett, liogy a neve­zett viz teljesen ment minden ártal­mas baktériumtól és igy ivási célra nyugodtan használható. Meddig jár a hadisegély? A hadbavonultak családjainak segélye csak a bevonultnak a katonaságtól való végleges hazabocsátása, illetve szabadságoltatása esetén szüntetendő be. Az tehát, hogy a bevonult sebe­sülése esetén otthoni ápolásban ré­szesül, a segély beszüntetésére in­dokul nem szolgálhat. Pincebetörések. A karácsonyi ünnepek alatt Brenner Ferenc és Brenner Károly esztergomi lakosok­nak a Kenderesi dűlőben levő prés­házait törték fel ismeretlen tettesek. A tettesek valószínűleg azok lehetnek, akik eddig a szentgyörgymezői ha­tárban garázdálkodtak. A nyomozás folyik. Nincs szabadság alábbadozó katonáknak. A honvédelmi minisz­ter elrendelte, hogy mindazon le­génységi egyéneknek, kik a harctér­ről betegen vagy sebesülten vissza­érkezve kórházi ápolásban részesül­nek, felgyógyulásuk után szabadság nem engedélyezhető, hanem az ille­tők a csapatok póttesténei létesített lábadozó legénységi osztagoknak adandók át. Az e tekintetben szük­séges részletintézkedéseket a kerületi katonai parancsnokságok teszik meg. Magán, illetve családi ügyekben való szabadságolások sem engedélyezhe­tők a sebesülteknek és betegeknek felgyógyulásuk után. Lövöldöző rendőr. Hétfőn este Varga János rendőr berúgott állapot­ban be akart hatolni a szentgyörgy­mezői körnek katonaság által meg szállott helységeibe és mivel a napos nem engedte be őt, szolgálati revor­verét kétszer a katonára sütötte. A lövések szerecsére nem okoztak kárt senkiben, annál inkább megjárta azonban a rendőr, kit a kitóduló katonák véresre vertek, úgy hogy a Kolos-kórházba kellett őt szállítani, A rendőrkapitány az amúgy is csak ideiglenesen alkalmazott rendőrt azon­nal elbocsátotta a város szolgálatá­ból. A háborúban elesettek csa­ládjainak nyugdíja. Mindazon csa­ládok, kiknek családfői a harctéren elestek, az'államtól már előre kidol­gozott tervszerint ellátásban részesi­tetnek a háború után, amennyiben ellátásnak lehet nevezni az alábbiak szerinti járandóságokat. Élethosszig­lan, illetve újabb házasságig jár nyugdíj annak az özvegynek, kinek férje a harctéren szerzett sebesülés­ben, önhibáján kívül ott szerzett jár­ványos betegségekben vagy pedig a hadjárat fáradalmainak következté­ben halt meg. Hadapródőrmester özvegyének 300 K, szakaszvezető özvegyének 144 K, kaplar özvegyé­nek 120 K, és közlegény özvegyé­nek 72 K, jár évente. Ha azonban a férj a tűzvonalban esett el, 50 százalékkal nagyobb nyugdíj jár az özvegynek. Ezenkívül minden törvé­nyes gyermek után évi 48 K, nevel­tetési pótlek utalható ki a nagykorú­ságig. Bizony szerény, igen szerény ellátás ez. Uj érdemjegyek a polgári is­kolákban. A vallás- és közoktatás­ügyi m. kir. miniszter a polgári is­kolákban használandó érdemjegyekre nézve az eddig volt intézkedéseknek hatályon kivül nelyezésével elren­delte, hogy az osztályozás az ösz­szes állami, községi, társulati (egye­sületi és magán) polgári iskoláknál a folyó iskolai évtől kezdve a kö­vetkező módon történjék: magavise­letre nézve a megállapított érdem­jegyek : 1 jó, 2 szabályszerű, 3 ke­vésbé szabályszerű, 4 rossz. Előme­netelre nézve: 1 jeles, 2 jó, 3 elég­séges, 4 elégtelen. írásbeli dolgoza­tok külső alakjánál: 1 csinos, 2 ren­des, 3 tűrhető, 4 rendetlen. Szorga­lomból: 1 dicséretes, 2 kellő, 3 vál­tozó, 4 csekély. Hány ügyvéd harcol a csata­tereken ? A magyarországi ügyvé­dek közül összesen 1450-en vonultak hadba. Budapesten a hadbavonult ügyvédek száma 461. Ezen számok­ban még nincsenek benne azok az ügyvédek, akik a most befejezett so­rozások alkalmával váltak be és be fognak vonulni. Takarékoskodjanak a gazdák a búzával és rozssal. Megszívle­lésre érdemes fölhívást intézett a foldmivelésügyi miniszter a napok­ban a magyar gazdaközönséghez, amelyben takarékosságra inti őket. Különösen okosan és takarékosan kell bánni a búzával, meg a rozssal — mondja a felhívás — mert az idén a buza és rozstermés nem volt olyan mint a tavalyi. A kormány azon célból, hogy az idei buza- és rozstermésünkkel az új aratásig ki­jöhessünk, már elrendelte, hogy a malmoknak és a kereskedőknek csak olyan kenyérlisztet szabsd a közön­ség részére eladni, amely egyharmad részben keverve van. Elrendelte to­vábbá azt is, hogy mindennemű buza- és rozsjárandóságot (konven­ció) csak kétharmad részben szabad buza és rozsban kiadni, egyharmad­rész helyett pedig árpát vagy ten­gerit kell mérni és az értékkülönb­séget készpénzben kell megfizetni. Mivel azonban a buza- és a rozs­készletek arányos fogyasztása céljá­ból szükséges, hogy ne csak azok, akik a lisztet vagy kenyeret veszik, hanem az országban kivétel nélkül minden ember csak ilyen lisztből sütött kenyeret fogyasszon, a mi­niszter felkéri azokat, akik a maguk gabonájából őrölt lisztből otthon sü­tik a kenyeret, hogy ők is keverjék a buza- vagy rozslisztet. Ma, aki ke­veretlen tiszta lisztből sütött kenye­ret eszik és aki rejtegeti a gabonát, amire a maga házában nincsen ok­vetlen szüksége, vétkezik a haza el­len, mert gyöngíti az ország gazda­sági erejét. A kormánynak éppen azért országos érdekből joga volna azt, amit most kér, rendeletben ki­adni. A kötelező rendelet kiadása he­lyett azonban a kormány kinek-ki­nek lelkiismeretére bizza a dolgot, s reméli, hogy kérését mindenki telje­síteni fogja. I IRODALOM. f Az „Uj Idők" 20. karácsonya. Most 20 esztendeje, hogy a magyar családok kedvelt hetilapja az „Uj Idők" első sáma megjelent. E 20 év alatt az egész ország intelegenciáját hódította meg Herczeg Ferenc kitűnő hetilapja, melynek ezidei karácsonyi számában a szerkesztő új regényt kezd e! „Magdaléva két élete" cím­mel. Nagy Endre bájos elbeszélése „Feleségem a Zzuzsi", Tormay Ce­cilé művészi erejű legendája Zilahi Lajos szépségekben gazdag verses mese játéka „a 9 rongyos katona"­ról, szabolcska Mihály lendületes ka­rácsonyi legendája, Újhelyi Péter vezérkari százados cikke a tüzőrség­ről. Pillanat felvételek gazdag rovata stb. teszik még változatossá a lap szöveg részét. A jó és rossz ízlésről kép és cikk számol be éppen úgy mint a tábori levelek postai osztá­lyozó és gyűjtő állomásairól. A há­borús képek egész sorozata az észak­nyugati és déli harcterek ; érdekes epizódjait mutatja be és ott találjuk közöttük a német császár és hatfi­ának továbbá a trónörökös négy fiá­nak kedves pillanat felvételeit. Az „Uj Idők" előfizetési díja félévre 10. korona, Negyedévre 5. korona. Mu­tatványszámot kívánatra ingyen küld a kiadóhivatal. Budapest. VI. And­rásy-út 16. „Rózsavölgyi Album 1914. karácsony" a napokban hagyta el a sajtót. Az album kiadója mellőzött minden üzleti számítást és ennek eredménye, hogy az album tartalmá­nak összeállítása és kiállítása várako­záson felül sikerülr. Országunk első zenemű kiadó cégétől csak jót vár­tunk és a legjobbat kaptuk. 80 olda­lon 33 értékesnél értékesebb opejeít, kabaré, magyar és hazafias dafttar­talmaz a 4 koronás album. Huszka, Jacobi, Szirmai, Zerkovitz világsikert aratott művei között találjuk a leg­népszerűbb magyar és műdalokat, valamint az alkalmi hazafias darabo­kat a legjobb letétben. Az album Íz­léses és diszes kiállítása, valamint gazdag tartalma révén a legalkalma­sabb karácsonyi ajándék. Megrendel­hető az album kiadójánál: Rózsa­völgyi és Társa cs. és kir. udvari zenemű kiadó cégnél, Budapest IV. Szervita-tér 5 sz. NYILTTÉR Boldog újévet kivan nagy* rabecsült vendégeinek, jó= akaróinak és jóbarátainak Porgesz Béla. CSARNOK. H Magyar diákok Olaszországban. művészettörténeti útirajzok. 34 Irta: Dr. Kőrösy László. (Folytatás.) Igen nevezetes épülete volt még a Palatínusnak Paedagógium, hol a császári rabszolgákat nevelték. Az iskola belső falai most is telve van­nak egész tisztán olvasható vakará­sokkal, stílussal bekarcolt nevekkel, mondatokkal, sőt görög versekkel is. Ez a graffit a régi rómaiaknál igen divatos volt és a megmaradt karco­latok most az arheológusok rébuszai. A római falvakolat majd olyan ke­mény, mint a mesterséges márvány és a régi falfestés teljesen beléke­ményedett a megszáradt vakolatba. Azért őrzik meg a római magán és köztermek a régi falkarcolásokat.*) *) Igen érdekes karcolásokat (graffit) talál­tak annak idején a magyar deákok, midőn Esztergomban jártak, a magyarországi re­naisance legszebb műemlékének tanulmá­nyozására. Most eszükbe jutott, hogy a Ba­kácskápolna márványfalain köröskörül I. Lipót hősei és zsoldosai vakargatták bele nevüket a régi kápolna falába, midőn a tö­rököt 1683-ban kiverték. Néhány száz ilyen érdekes karcolás van most is a kápolna márványfalán, köztük néhány nagyon szép magyar nemesi név is.

Next

/
Thumbnails
Contents