Esztergom és Vidéke, 1915

1915-01-24 / 7.szám

A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükségük. Akinek van nélkülözhető, küldje e címre Hadsegéiyző Hivatal Bpest Váci ucca 38. sz. A posta díjtalan szállítja. Bűre kell a hadiadó ? Az ország összes ügyvédi kamarái rendkivül érdekes kör­levelet kaptak, melynek aláirója Tisza István gróf miniszterel­nök. A körlevél tartalma azt bi­zonyítja, hogy a ministerel nök és a kormány a legmesszebb menő körültekintéssel és hu­manizmussal jár el a háború által anyagilag sújtott egyének segélyezése tárgyában és min­den módot megragadott arra, hogy enyhítse azokat a vesz­tességeket, amelyek természe­tes következményei egy hábo­rúnak. A körlevélben kijelenti a mi­niszterelnök, hogy a kormány a hadiadót a háború miatt nyo­morba, vagy rossz anyagi hely­zetbe jutottak felsegélyezésére kívánja fordítani. Ezek között van. az ügyvédi karnak számos tagja is, akiknek irodája a há­ború tartama alatt nem hozta meg azt a jövedelmet sem, a mely exisztenciális szükségle­teinek fedezésére szükséges. Ép­pen ezért a ministerelnök arra hivja föl az ügyvédeket, hogy annál az ügyvédi karnál, amely­hez tartoznak, tegyenek kime­rítő jelentést anyagi helyzetük­ről, különösen pedig arról, hogy a háború mily mértékben csök­kentette jövedelmüket és rá van­nak-e utalva a segélyre. A jelentések beérkezése és a hadiadó befolyása után a szük­séghez mérten segélyben része­sülnek az ügyvedek, akikre vo­natkozóan azonban a segélye­zésügye — igy kívánja a ren­delet — bizalmasan kezelendő. A miniszterelnök ezzel az eljárassál nemcsak az ügyvédek, de egyéb foglalkozásúak felé is fordul bizonnyal és igy kitűnő szociális érzékkel nyul a kor­mány a szellemi proletariátus­nak enyhítésére, amely a háború tartama alatt nőttön-nőtt. — Tisza István gróf körlevele az ügyvédek között — ahol a szel­lemi proletariátus talán a leg­súlyosabban érezhető most — élénk örömet keltett. ADAKOZZUNK az 1507 ágyra berende­zett 8 kórházban fekvő sebesültjeink javára! A kém. Magyar földön a Száva mellett Magyar asszony libát legeltet; Pont hatkor reggel s mináen délbe Ötöt-hatot terel a rétre • . • Túl a Száván, egy őrtoronyba' Szerb tiszt lesi, telefonozza: Az öt liba leolvadt „egyre" „Egy ezred" s holnap — tán már egy se •' Az „elfogott" kém azt remélvén, Tán kegyelmeznek hitvány éltén: Bár kelletlenül, másnap áélbe' — Liba nélkül ment ki a rétre! A szerbek túl még aznap éjjel Futnak felénk rohamlépéssel: A Száva vizén hidat verve Hazánkba törnek — szégyenszemre! Alig kötöttek ki a partra, Csapdába volt már a szerb banda : Mint jégeső, száz halált ontva, Hullott rájuk a gránát, bomba­Még hírmondó is alig akadt, Sok elesett, sok foglyul maradt', Ki el is érte a hid fáját, Vérrel föstötte be a Szávát! És elrettentő példaképen A város kellős közepében: A „férfi kém" is Mitroviczán Végsőt lehelt már — a bitófán! Szendiői Jóssef. Adakozzunk a Vöröskereszt Egyesületnek. — Lépjünk be a „Vöröskereszt" Egyletbe. Elő az elrejtett gabonával. Bizonyos érdekeltség részé­ről nagy buzgalommal igye­keznek elhitetni a közvélemény­nyel, hogy a drágaságnak ki­zárólag a gabonakereskedők az okai, mert a gazdáknak már egyáltalán nincs is gabonájuk. Ennek hangos cáfolata az az intézkedés, amely a hivatalos lap legutóbbi számában megje­lent és amellyel a kormány fölhatalmazza a földmivelésügyi minisztert, hogy a közigazga­tási hatóságok utján lefoglal­hassa az Országos Gazdasági Bizottság részére a buza, rozs, árpa és zab készleteket. A rendelet szerint mindenki köteles a közigazgatást hatóság által a földmivelésügyi minister meghatalmazottjának közremű­ködésével hozzá intézett felszó­lítására a búzából, rozsból, ár­pából és zabból birtokában le­vő készleteket feltárni és a készletnek azt a mennyiségét, a mely a saját házi és gazda­sági szükségletének a közigaz­gatási hatóság által megállapí­tandó mértékét meghaladja, a hatóságilag megszabott legma­gasabb áron készpénzfizetésért az Országos Gazdasági Bizott­ság részére átengedni és vagy azonnal, vagy pedig négy héten belül abban az időpontban, a melyet e végből a földmivelés­ügyi minister vagy meghatal­mazottja kitűz, a kijelölt legkö­zelebbi vasúti vagy hajóállomás­hoz szállítani. Hogy saját szükségletére ki­nek mennyire van szüksége, azt a közigazgatási hatóság ál­lapítja meg. Megállapítás ellen három napon belül felebbezni lehet az alispánhoz, illetve pol­gármesterhez, onnan pedig szin­tén három napon belül a föld­mivelésügyi ministerhez. A ha­tóság azonnal átveheti a kész­letet, de ha át nem veszi, jo­ga van zár alá venni. Aki el­titkolja készletét, vagy azt el­rejti, vagy zár alá vett részt felhasználja, vagy elidegeníti, két hónapig terjedhető elzárás­sal büntethető. Ezt az intézkedést már rég­óta várja és sürgeti a közóhaj. Remélhető, hogy ha a speku­lációból elrejtett gabonák forga­lomba kerülnek, előnyére lesz a köz érdekének. Szivart, cigarettát, dohányt, újságot, könyvet a sebesül­teknek ! TOLLHEGGYEL Közgazdasági dolgok. Változatlanul sanyarú a helyzete mindazoknak, akik a napról-napra fo­kozódó drágasággal szemben nem segíthetnek helyzetükön oly módon, hogy kenyérkereseti eszközeik ellen­értéke fejében többet követeljenek. Minden új intézkedés kedvezőtlen reájuk nézve. A gabonaárak megál­lapítása a legnagyobb csalódást okoz­ta. A móratórium fokozatos megszün­tetése fokozza gondjaikat, mert tarto­zásaikat immár a súlyos viszonyok között is rendezni kell. Joggal vetik fel a kérdést: miből ? Aki eddig jövedelmének 75 százalé­kát fordította az életszükségletek kie­légítésére s 25 százalék tartozásai törlesztésére, ha jövedelme nem gya­rapodott, képes-e ma 25 százalékot az utóbbi célra fordítani, mikor az életszükségletek árai 50—100 száza­lékkal emelkedtek? Az illetékes helyeken minden pa­naszra az a válasz, hogy a harcté­ren küzdő katonáik szenvedése sok­kal nagyobb, mint a miénk, tehát ne panaszkodjunk. De joggal vála­szolhatjuk, hogy a panasznak csak akkor nem volna helye, ha annak visszafojtásával a hadviselés érde­keit előmozdítanék. Ez az eset pe­dig nem forog fenn s igy nem sza­bad elhallgatni sérelmeinket. A va­gyontalanok miliói várják, hogy köny­nyitsenek már egyszer egy keveset az ő helyzetükön is. Kisvárosi gondok. Valóban két különböző gondolat­világ a kisvárosi és nagyvárosi em­bereké. Az utóbbié nagy általánosságban magasabb színvonalon mozog. Az embereknek küzdelme a boldogsá­gért alapjában véve teljesen mentes a személyi motívumoktól, csupán annyiban nem, amennyiben az érde­kek összeütköznek. Az egyének gon­dolatvilágát a küzdelem eszközei cél­jaira ; szóval: annak egész tartalma alkotja. Abban tehát más emberek elleni ellenszenv, gyűlölködés csak érdekösszeütközés esetében van — a magasabb színvonalon állóknál. Erdekösszeütközés nélkül más em­berek elleni gyűlölség és ellenszenv csak a kisvárosi alacsonyabb színvo­nalon tartozóknál fordul elő. Sok példáját láttuk ennek napjainkban, mikor pedig mind a köz-, mind a magánviszonyok terén ezer a baj. De azért akadnak oly egyének is, akik heteken át hangoztatják bosz­szuságukat amiatt, hogy nem vitték el katonának azt, akik iránt érdek­összeütközés hiánya dacára ellen­szenvvel vannak. Ebből az a tanulság, hogy van­nak még boldog emberek is, mert valóban boldog ember lehet az, aki­nek ma az a legnagyobb baja, hogy más embernek sorsa nem személyi érzelmek szerint alakul. A reváns. Büszke jelszó. Értelme: férfias boszu, férfias visszafizetés, minden nemtelenség nélkül. Főleg a francia nemzet szava ez. A dicsőség, a gloire nemzetéé, amely 1870 óta mélyen fájlalta a nagynémet leckét, amely­nek tandíjául Elszászt és Lotharin­giát kellett oda adnia. Soha még népet annyira át nem itattak a reváns, a férfias boszu vá­gyával, mint a bukott III. Napoleon nemzetét. A családban a kis gyer­mek ezt gőgicsélte ; a mennyegzőkön a hitvestársak erre esküdtek fel; az iskolák padjai között a szellemi lég­áramlat irányát ez szabta meg; a templomok szószékein a kenettéljes prédikációk gondolatkörét ez koszo­rúzta keresztül-kasul; a malom alatti kis politika e körül pattogott, a nagy politika óriás tengelyének forgását az ebből eredő olaj könnyítette meg. Negyvennégy esztendeig tartott a nagy cél körüli munkája a híres gall nemzetnek. S mi lett mégis be­lőle ? A közönséges oláh virtus: a cine mintye, amely a visszafizetés­ben az orvtámadást is becsületéhez méltónak itéli A reváns büszke népe is akkor mer támadni nemes ellen­felére, a németre, amikor arra majd­nem az egész világ rárohan. Oh re­váns fogalma, hová sülyedtél tennen szülő anyád, a franciák tetteiben ! ? Katonai egyenruhákat:: a legszebb kivitelben jutányos árban szállít Békéi Fülöp :: Nyitra katonai felszerelési cikkek raktára, Tóth Vilmos u. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents