Esztergom és Vidéke, 1915

1915-01-24 / 7.szám

van a nevelésügynek az ilyen hézagos tanítás mellett, mert maga a tanító az évi tananyagot sem tudja elvégezni, mint szeretné. A megcsonkított órák száma, a tanévközben való folytonos vándorlás nemcsak hogy nem vezetnek a kívánt eredményre; hanem mind a szülők, mind a tanulók részéről kielégítetlenül záródnak le. Vájjon nem lehetett volna ezen a szomorú állapoton segíteni? Én azt hiszem, hogy igen, ha az illető vezető férfiak a kultuszminiszter rendeletét szem előtt tartva, meghagyják az iskolákat iskoláknak és a nyilvános és más alkalmas helyiséget alakítják át a sebesült katonák részére. Nálunk ahogy van, mondjuk, hogy jól van. Pedig itt is vannak helyiségek, melyek a sebesült katonák befogadására inkább alkalmasak lettek volna mint az iskolák. Az iskola a múzsák temploma, ne forgassuk ki sem a tanítókat, sem a tanulókat szokott helyükről, mert az a nevelésügynek csak hátrányára történik. Ki tudja mikor állnak be a régi rendes viszonyok, a mikor az iskolák a célnak megfelelően ismét alkalmasak leszvetve harisnyás rövid térdnadrágjárá. — Mondja meg, milyen világtörténeti jelentősége volt a rettentő katalauni csatának ? ~~ Figyelmeztetem azonban, hogy okosan és szabatosan feleljen ! A megrémült kis maskara nagyot nyel, azután elkeseredetten kivágja: — A rettentő katalauni csatának világtörténeti jelentősége, kérem, a tanár úr magyarázata szerint . . . Az osztályfőnök az asztalra üt ekkor hatalmas öklével és azt harsogja : — Micsoda? Ilyen világcsalásra tanit a világtörténet? Persze a mai gaznáció nem is sejti mi azaz igazság ? De hiába magyarázok a nyavalyás náthásoknak, hiába tanítok a süketeknek és hiába mutatom a térképen az események színhelyét a rövidlátóknak I Majd maga is csak a vakációban fogja megtanulni: mi a móres! Mars ! Általános megkönnyebbülésre épen jókor csöngetnek. A tanár úr négyeseitől ismét meghizlalja rémes jegyzőkönyvét. Büntetésül pedig föladja Attila teljes történetét és azt parancsoló módban igy jelentette : — Idefigyeljen valamennyi naplopó ! Aki a jövő órán nem jól referál a kijelölt anyagból, azt nemcsak új négyessel sújtom, hanem kirekesztem az ifjúsági könyvtár élvezetéből. A kinek tehát nem lesz benne a kisujában az Attiláról szóló világtörténet ideje, az meneküljön mielőbb valahová suszterinasnak! Kész! A harsogó bariton azután impozánsan becsapja az iskolai ajtót és nek a tanulni vágyó gyermeksereg befogadására.! De reméljük a legjobbat, hogy ez az újesztendő meghozza nemcsak katonáinknak a fényes győzelmet; hanem hazánknak nemzetünknek a hőn óhajtott békét. Reméljük, hogy a csatatéren elhalt és megsebesült katonáink kifolyt vére gazdag magvetése lesz hazánk felvirágozásának és nemzetünk boldogságának. Pataky Béla. Használjunk hadisegély postabélyeget. Egy szavazat a bérkocsidijak emelése ellen. A közönség köréből gyakran fordulnak hozzánk panaszkodó levelekkel, hogy ezt vagy azt a közérdekbe ütköző mulasztást, hibát vagy visszaélést tegyü szóvá. Mi készséggel rajta voltunk és vagyunk, hogy a jogos panaszokat nyilvánosságra hozzuk, ha magukat a leveleket nem tesszük is szószerint közzé. Ez alkalommal azonban ela folyosón vidáman rágyújt cigarettára. A szomszédteremből ugyanakkor szabadul ki a matematika edzett tanára és a magyar irodalom kezdő előadója. Mindaketten — hagyomány szerint megállapodnak kolosszus előtt. A matematikus bizalmasan megveregeti dr. Boronkay atlaszi vállát és ezt zengi: — Na, hallod Árpád ismét fölülmúltad magadat a hatalmas csatával, mert néhány egyenletünk is elvérzett. A világtörténet tanára hamiskásan mosolygott kollégájára. Megszólal azután az ifjú szende filológus : — Kolléga úr rendkívüli fegyelmet tart. A poétika csendes hallgatói is végig hallgatták a katalauni csatát. Nem árt (oh) az indulatoskodás a kolléga úr egészségének kérem ? Dr. Boronkay Árpád ezt szavalta a szerény fiatal tanárnak: — Amice ! Maga még csak most kezdi tanulni a borotválást. Majd néhány év múlva megtudja, hogy a fegyelmet mai napság, Budapesten, nem lehet másként megteremteni, mint a látszatos szigorral, a minek a neve a gyakorlati paedagogiában : műharag. Érti ? Ennek a hatása pedig inkább étvágygerjesztő. Ekkor már azután mindhárman auguri mosollyal vonultak föl a tanáriszobába a legfrisebb fővárosi vicceket élvezni. (folyt, köv.) térünk rendes szokásunktól; a nyilvánosság elé bocsátunk egy panaszlevelet az esztergomi bérkocsik ügyéről, helyesebben : az esztergomi bérkocsik körül való bajokról. A levelet egy régi olvasónk küldte be hozzánk abból az alkalomból, hogy a bérkocsitulajdonosok díjemelésért fordultak a városhoz. Az előzetes kommentálást mellőzve, ime itt adjuk lapunk barátjának tárgyilagos panaszait : Tekintetes Szerkesztőség! Bizonyára értesültek róla, hogy a helybeli fiakker-tulajdonosok viteldíjemelést kértek a várostól. Sőt egyik helyilap már be is ajánlotta őket az illetékes fórumnak. Én nemcsak a magam, hanem az egész lakosság érdekében kérve-kérem a Tek. Szerkesztőséget, hogy hathatósan emelje fel szavát a jogosulatlan kívánság bekövetkezhető teljesítése ellen. Én, Tek. Szerkesztőség, a fiakker-tulajdonosok kérelmét minden tekintetben jogosulatlannak, időszerűtlennek, sőt szerénytelennek Ítélem. Teljesen jogosulatlan a kérelmük, mert csak a vak nem látja, hogy a jelen viszonyok közt, mikor tele vagyunk jövőmenő katonákkal s ezek látogatóival, kevesebb kocsiszámmal jóval többet kereshetnek és keresnek is, mint rendes körülmények között. Figyelje meg bárki a Széchenyi téri „stand ot s látni fogja, hogy soha akkora forgalom nem volt a bérkocsi-használatban, mint a mostani háborús időben. (Ezt észrevenni még a kocsisokon is: oly jókedvűek, lármázok, csapatokban kötekedők, mintha senki se léteznék kívülük azon a tájékon !) Igen is, én megfigyelés alapján állítom s, ha kell, bizonyítani is tudom, hogy fiakkertulajdonosaink jelenleg kevesebb kocsival többet keresnek, mint béke idején, nagyobb kocsiszámmal. De tegyük föl, hogy tényleg megcsökkent volna valamivel a jövedelmük, még akkor sem látom át, mért kellene éppen nekik emelni a bevételüket akkor, mikor a hadseregszállítók kivételével minden itthonlevő polgárnak kevesebb a jövedelme. Ők nem hozhatnak egy kis áldozatot jelen válságos helyzetünkben ? Mért legyenek ők kivételek? Ha valaha, éppen most legidőszerűtlenebb tehát a kívánságuk, annál is inkább, mert viteldíjaik eléggé magasak Esztergom város lakosságának anyagi viszonyaihoz képest. Mesebeszéd, hogy más vidéki városokban jobban díjaznák őket. Az meg egyenesen nevetséges állítás, hogy ami hatóságilag megállapított viteldíjaink túlalacsonyak volnának! Az nem jogcím, hogy a drágaság emelkedik, mert az most nemcsak a fiakkereseknek, hanem mindenkinek emelkedik. Ilyen alapon hát mindenkinek jussa lenne a kárpótláshoz. Vagy csak a bérkocsisoknak legyen benne részük? Az esztergomi fiakker- tulajdonosok viteldíjemelési kérelme külömben, hogy erősebben ki ne fejezzem magamat, kissé szerénytelen is. Részemről,Tek. Szerkesztőség, teljesen megvagyok róla győződve, hogy keresve se találhatnánk várost, ahol annyi jogos panasz lehet a fiakkeresekre, mint Esztergomban. Különösen a legújabbi időben ! Számos ismerősöm s barátom panaszkodott előttem, s magam is ismételve meggyő-* ződtem rola, hogy fiakkereseink jóformán azt tesz'nek velünk, amit akarnak: elfogadják a megrendelést s az utolsó pillanatban visszamondanak; a megrendelésekre kocsijaik nem jelennek meg pontosan; a helyi lakosok megrendelései elől elég ok nélkül kitérnek (persze az idegenektől többet kereshetnek!); az éjjeli vonatokhoz újabban egyáltalán nem küldenek kocsit; kocsisaik az idegeneket zsarolják stb. stb. Vájjon nem szerénytelenség-e, Tek. Szerkesztőség, ha ilyen eljárás után még viteldíjemelést kivannak tőlünk, tőlünk, kikkel szemben, kellő rendőrségi ellenőrzés híján, nem tanúsítanak elvárható szolgálatkészséget ? Díjtöbblet csak megfelelő szolgálatokért jár; de ahol ilyenek nincsenek, ott nem várhatnak meghallgatásra. Merem reményleni, hogy illetékes városi hatóságunkban lesz annyi erő, hogy ki tud térni olyan kívánságok teljesítése elől, melyek megokolatlanok, kissé merészek s a lakos-. ság érdekébe ütköznek. Levelem szíves közzétételét kérve, kiváló tisztelettel vagyok a Tek. Szerkesztőségnek lekökötelezettje: B. Mi e levélhez nem fűzünk semmi magyarázatot, csupán annyit jegyzünk meg, hogy magunk is hallottunk panaszokat fiakkereseink ellen, tehát díjemelő kérelmüket időelőttinek véljük. Szolgálják ki a lakosságot nagyobb készséggel, akkor a város is honorálni fogja jogos kívánságaikat. De ha mostani kevésbbé dicsérhető eljárásukat tovább folytatják, akkor nemhogy a honorálást, hanem még méltányos kívánságaik teljesítését sem várhatják a semmibe vett lakosságtól.