Esztergom és Vidéke, 1915

1915-01-17 / 5.szám

Esztergomi piaci árak Január 16.-án K. f-től Buza 40-— Rozs 32 Árpa 27 Zab 23 Bab 58 Tengeri 21 Burgonya zsák. — — 4 Burgonya mm. — — 8 I. rendű széna mm. 650 Sarjú — — — — — 5 Muhar 5 Lucerna idei — — — 5 Zabos lendek — — 6 Szalma mm. 3 Lud (darabja) — — 7 Tyúk (páronként) — 3 Csibe (páronként) — 2 Tojás 1 drb. 10 Marhahús 1 klg. — 1"60 Borjúhús 1 klgr. — 2 Sertéshús 1 klgr. — — Szalonna zsirnak — — Birkahús 1*20 K. f-ig 40-40 32-10 27 40 24-— 60- — 22- — 4- 50 9- — 8-— 6- — 5 25 5- 50 6- 50 4-— 8 — 4'— 3 — --12 1 68 2'20 1-84 2.20 T28 NYILTTÉR SCHRÄNK BÉLA ÉS ÖDÖN császári és kir. udvari szállítók LIKÖRGYÁRÁNAE KISÁRÜSITÁSá a cég Ferenc József út 15/17. szám alatti gyártelepén MEGNYÍLT. Összes gyártmányaink — PALACKOZVA ÉS KIMÉRVE — szigorúan szabott gyári árakon - KIS MENNYISÉGEKBEN IS KAPHATÓK CSARNOK. |g Magyar diákok Olaszországban. Művészettörténeti ntirajzok. 36 Irta: Dr. Kőrösy László. (Folytatás.) A rómaiaknak ugyanaz a fölfogásuk volt a lélek túlvilági életéről, mint a görögöknek és így nem óvták meg a hulla épségét, mint az egyiptomiak, az örökkévalóság számára. Az ősi egyiptomi fáraók még életökben hozzáfogtak síremiékök építéséhez. Most is állanak ezek az óriási hegyek már hat évezredet láttak kimúlni. Az első egyiptomi királyok kriptái a piramisok voltak. Mennél magasabbra és testesebbre szabták a kőhegyet, annál nagyobb hatalomról és dicsőségről beszélt az. A piramisban nyugvó múmia pedig a nátrontól s a különféle aszaló balzsamoktól elfanyarodott mosolylyal feküdt levegőmentes selyempólyájában, ékesen festett aranyozott koporsójában és addig várta barangoló lelke visszatérését, míg rablók nem törtek be hoszá és föl nem dúlták kőkoporsóját. A rablók pedig az ékszerekért még a múmiát is megcsonkították. A piramisok építtetői elpusztultak de síremlékeik* megmaradtak, mint a világ ókori csodái. Nem szépek ezek a világcsudák, ha művészeti .szempontból nézzük, hanem fenségesek, ha arheológusok és történetismerők vagyunk. A milyen eltérő a római mitológia, szellem és ízlés az egyiptomiétól, annyira eltérő volt a római síremlék is. Nem égbekiáltó kőtömegekkel akarták ők sírjaikat megjelölni, hanem harmonikus szép arhitekturás építményekkel. Ezen a téren is a régi görögöket utánozták. A kisázsiai Mauzoleosz király halála után az özvegy királyné kegyeleti építkezése, a Mausoleon volt az ókor legfölségesebb példája szép síremlékekre a rómaiak előtt. Az építőművész, a képfaragó, szoboröntő művésszel és műkertésszel majd egyforma munkát végzett. De az athéni kisebb arányú síremlékek is mintákul szolgáltak a híres római nekropolisz művészeinek. Augusztus császár hatalmas, mutatós mauzóleumot akart. Nagy négyszögű alapfalból emelkedett ki a fehér márvány körfal, melyet a fülkékben pompás szobrok díszítettek. A középítmény tetején szabályos sorokban bánatos ciprusfák emelkedtek. A szomorú fűz amint ráborul a sírra és minden ágával fájdalmasan remeg, ami gyászfánk a magyar temetőben, de a ciprus ma is az olasz sírok és síremlékek szomorúfája. Az örökzöld ciprus, sötét gályáival , sudár termetével, szabályos körvonalaival az ég felé tör és a gyászra mintegy otf mutat vigasztalást. Fölemeljük róla szemünket a csillagokra és aki már fölemelte siró szemét valaha az égre, azt tudja, hogy az ég mindig letörli könnyeinket, míg a föld csak mohón elrabolja azokat tőlünk, hogy újakat fakasszon. Augusztus ciprusai között a mauzóleum közepén állott az első római császár ércszobra. Díszes oszlopcsarnok vezetett a császári sírbolthoz, melynek falában ékes szavakkal megaranyozott érc- és márványtáblák magasztalták az elhunyt fejedelem dicsőségét. Minden középület teli volt különben emléktáblákkal. Aki végigment az ó-korban a római fórumon, annak bizonyosan belefájdulhatott a nyaka, ha a sok diadalkapun, templomon, bazilikán, oszlopon és egyéb középületen tündöklő büszke feliratokat olvasgatta, mert ezek a feliratok olykor tíz-tizenkét sornál terjengősebbek voltak. Emléktáblával hízelegtek az udvaroncok a császároknak, emléktáblák hirdették a szenátus legfő határozatait; emléktáblák jelentették a hadvezérek dicsőségét, a rómaiak becsvágyát is és hiúságát Római múzeumai óriási folyosókon helyezték el a sok ezer ősi emléktáblát. Később már nemcsak fejedelmek, hadvezérek, tanácsbeliek és nagy események kerültek az emléktáblákra, hanem a szerényebb állású, de jobb módú polgárok megfizetett érdemdicsőítései is. Esküvők, alapítások, jótékonyságok, kibékülések, szövetkezések eseményei mind márványba vésődtek. Ezt tartották a rómaiak a kitüntetés s a megörökítés legszebb módjának. Napokra el volt látva az ókori turista, mikor Rómába jött, emléktáblák és egyéb ünnepi feliratok olvasásával és böngészetével. Emléktáblák díszítették azután igen természetesen a sírokat is és ezek a márványlapok sok költött erényt hirdettek lapidáris sülben. Nézzünk csak körül ami mostani nagytemetőinkben és meg fogunk győződni róla, hogy a márvány aranybetűi ugyanonnan származnak a honnan ez a közmondás: de mortuis nil, nisi bene. (A holtakról semmit, csak jót.) Augusztus császár fényes muzoleuma azonban csakhamar megtelt a töméntelen rokon hamvvedreivel. Nervának már alig tudtak helyet szorítani a megtelt sírboltban. Traján császár végső akarata tehát az volt, hogy hamvait emlékoszlopába temessék. Traján utóda, Hadrian, kénytelen volt új halotti palotát emeltetni magának is, rokonainak is, utódainak is. A nagyszerű síremlék Augusztus mauzóleumával átellenében, a Tiber másik partjára épült. Hasonlított az Augusztuséhoz, csakhogy nem sóhajtoztak a tetején ciprusfák. Pompás kőhíd vezetett a Hadrian császár síremlékéhez. (Folyt, köv.) Magyarország Bíboros Herczegprimásának udv. szállítója. Vidékről érkező megrendelés „Esztergom és Vidéke" politikai és társ. lap kiadóhivatala. a kivánt időre lesz elkészítve Ajánlja a mai igényeknek megfelelően villamerőre berendezett köDgvDyomdáját, könjjvköísészeíéfc, ,1 hol a munkák legizlésesebb kiállításban jutányos áron készülnek ESZTERGOM, SIMOR JÁNOS UCCA 18-20. B TELEFONSZÁM 21.