Esztergom és Vidéke, 1915

1915-01-10 / 3.szám

megtanulják a szép dalok barátai, énekelni fogják a lelkes katonák és a zenekarok a Rákóczi- és a Prinz Eugen-iduló mellett ezen új és minden izében a háború szellemét viszszatükröző darabbal fogják kisérni vitéz hadseregünket győzelemre, dia. dalra! Homor Imre. 3000 korona a legjobb harctéri felvételért. „Az Érdekes Újság" es „Á Kis Érdekes" szerkesztősége pályázatot hirdet a legszebb, legérdekesebb. és legszenzációsabb harctéri felvételekre, és pedig I. I drb. 1000 koronás első díjat 1000 korona, II. 3 darab 300 koronás második díjat 900 korona, 111. 11 drb. 100 koronás harmadik díjat 1100 korona, összesen 3000 korona. A díjakra csakis olyan fényképfölvételek pályázhatnak, melyek a monarchia mostani nagy háborújára vonatkoznak, komoly harctéri vagy egyéb, a háborúval, kapcsolatos szép jeleneteket ábrázolnak és még seholsem jelentek meg. A pályázat határideje 1915 február 15. Az Érdekes Újság és A Kisérdekes a beérkező pálya műveket, amennyiben azoknak közlését az aktualitás megköveteli, a pályázat lejárata előtt is leközölheti, mint Az Érdekes Újság és A Kis Érdekes pályázatán résztvevő pályaműveket, de azért az igy leközölt felvételek is résztvesznek a pályázatban s a szokásos tiszteletdíjon felül — amennyiben a jury ezek közül valamelyiknek Ítélné oda az egyik díjat — a pályadíjat is megkaphat ják. A pályadíjat nyert felvételek közlési és rendelkezési joga Az Érdekes Újságé és A Kis Érdekesé marad. A döntés eredményét Az Érdekes Újság és A Kis Érdekes szerkesztősége 1915. március 1-én hirdetik ki. A pályázatra szánt képek Az Érdekes Újság és A Kis Érdekes szerkesztőségéhez (V., Vilmos császár-ut 78. sz.) küldendők be. „Vasárnapi Újság" január 3.iki újévi száma egyre nagyobb gazdagságát ontja a harctéri képeknek. Itt jellennek meg először a magyar sajtóban eredeti képek, Jelfy Gyula fölvételei a lengyelországi harctérről, ahol a mieink a németekkel együtt küzdenek, a limanovai történelmi ne-' vezetességű huszár-rohamot s galíciai harcterünk egyéb jeleneteit Balogh Rudolf fényképezte, Pásztor Árpád fölvételei azokat a szibériai helyeket mutatjuk be, ahol az oroszok hadifogságba jutott katonáinkat tartják. Szépirodalmi olvasmányok: Szemere György új regénye, amely a magyar társadalmi élet új színeit rajzolja meg. Binder-Kriegelstein német iró hosszabb elbeszélése az orosz-japán háború idejéről, stb. Egyébközlemények : Herman Ottó arcképe és nekrológja, érdekes cikk Jókairól, aki a mai háború menetét előre megjósolta, a háború napjai s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, Sakkjáték. Halálozás A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyed-évre öt kor., a Világkrónikával együtt hat korona. Megrendelhető „Vasárnapi Újság" kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-ucca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap", a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 40 fillér. Esztergomi piaci árak Január 9.-én K. f-től K. f-ig Buza — — — — — 40-— 40-40 Rozs — — — — — 32— 32-10 Árpa — — — — — 27 — 27 40 Zab 23-— 24-— Bab 58 — 60- — Tengeri — — — — 21'— 22'— Burgonya zsák. — — 4'— 4-50 Burgonya mm. — — 8- — 9- — I. rendű széna mm. 650 8-— Sarjú — — — — — 5— 6- — Muhar 5- — 5 25 Lucerna idei — — — 5 — 5-50 Zabos lendek — — 6-— 6-50 Szalma mm. — — — 3 — 4-— Lud (darabja) — — 7-— 8 — Tyúk (páronként) — 3' — 4-— Csibe (páronként) — 2 — 3 — Tojás 1 drb.— — — * 12 — 14 Marhahús 1 klg. — 1*60 1 68 Borjúhús 1 klgr. — 2 — 2-20 Sertéshús 1 klgr. — 1-60 1-84 Szalonna zsírnak — 1-70 2.20 Birkahús — 1'20 1-28 \ CSARNOK. J Magyar diákok Olaszországtan. művészettörténeti útirajzok. 35 Irta: Dr. Kőrösy László. (Folytatás.) Róma másik épen megmaradt emlékoszlopa a Márk Aurél császáré, a Corsó egyik kis terén, a Piazza Colonnán. Ez az emlékoszlop már csak másolata a Trajánénak. A Márk Aurél emlékoszlopa markomán és egyéb germán törzsek legyőzetésének epizódjait örökíti meg fölfelé csavarodó márványdomborművekben. A domborművek legérdekesebbike a majdnem szomjan haló római légiók csodálatos megmenekülését ábrázolja. A rómaiak ugyanis olyan sziklás vidékre jutottak a Garamtól keletre, a hol egy csöpp viz sem akadt. Nagy inség támadt. Ekkor Márk Aurél keresztény légióinak imájára megnyíltak az egek csatornái s ugyanekkor az ellenséget nemcsak a római kardok, de menykövek is járták keresztül. A pogány felfogású művész ezt az ó-keresztény legendát úgy fogta fel, hogy Jupiter Pluviust ábrázolta, amint megnyitja az egek csatornáit s amint villámaival sújtja agyon az ellenséget. f\z oszlop tetején természetesen Márk Aurél, a filozófus császár szobra állott, melyet azonban a betörő barbárok ledöntötték és elraboltak. V. Sixtus pápa Szt. Pál négy méter magas, most is ott diszlő aranyozott broncszobrát állította a Márk Aurél oszlopa tetejére. A többi régi római emlékoszlop elpusstult. Az obeliszkek közül is csak a fele maradt meg, mert ezidő szerint csak tizenkét egyiptomi obeliszk díszíti Róma legszebb pontjait. A legkisebbik, az elefánt-obeliszk a Pantheon közelében látható. A piazza del Popolo obeliszkjénél nagyobb a lateráni. Valamennyi obeliszk leomlott a középkor zivatarjaiban, csak a Caliguláé maradt meg épségben. Ezt a huszonhat méter magas kőóriást V. Sixtus pápa a Szent Péter térre állíttatta. Kilenc-, száz ember foglalatoskodott a nagy monolit kőszörnyeteg fölállításával. A hagyomány szerint halálos büntetés várt arra, aki egy hangos szót mert szólani Domenichó Fontanán kivül, aki a munkálatokat vezérelte. A kötelek azonban pattogni kezdtek és a munka elakadt, mert Fontona nem számított a kenderkötelek meglazulására. Ekkor a megdöbbent néptömegből a munkásokhoz kiálltja egy matróz. — Nedvesítsétek meg a köteleket! A szegény matrózt rögtön lefogták, de tanácsát mégis megfogadták és az elakadt munka csodálatos gyorsan és sikeresen bevégződött. A • bátor matróznak megkegyelmezett a pápa, sőt jutalmazására egy kérelmét akarta teljesíteni. A jó matróz nem kivánt többet csak azt, hogy ő szállíthassa szentelésre a pálmagallyakat. Még most is az elszánt matróz utódjai szállítják a Vatikánba azokat a pálmagallyakat, melyeket a pápa Virágvasárnap megszentöl és előkelő embereinek küld ajándékba. Igy keletkeznek Rómában, a tradíciók városában a legszebb mondák és költői hagyományok a régi épületek, régi emlékek szóval a művészet világából. És ezek az érdekes szájhagyományok csak épen olyan szívósan megmaradnak, mint az örökváros kőemlékei. XVI. Régi római síremlékek. A régi halhatatlan rómaiak, egyiptomi szokás szerint, még életökben gondoskodtak diszes síremlékükről. A köztársaság korában koporsóba temetkeztek, később már urnákba rakták a máglya hamujából összeszedett hamvakat és csontokat. A római törvények tiltották a Szerviusz városfalain belül való. temetkezést és ezt a közegészség érdekéből okosan cselekedték. Kivételeket csak azoknak engedtek, akik született kivételek voltak, például a császároknak. A legérdekesebb római síremlékek közé tartozott az Augusztus császáré, aki még Kr. e. 25-ben fogott hozzá családi sírboltjának építéséhez. (folyt, köv.) Hirdetmény. 20,000 (húszezer) hadifogoly ellátátására szükségelt hús és egyéb élelmi cikkek szállítására vonatkozó árakkal ellátott ajánlataikat az érdekeltek kérvény alakjában f. évi január hó 15-éig a cs. és kir. hadifogolytábor főparancsnokságához posta útján beadhatják. A cs. és kir. hadifogolytábor főparancsnokságának gazdasági hivatala Kenyérmezőtábor.