Esztergom és Vidéke, 1915

1915-05-13 / 37.szám

1915. ÉVI 5

1 -OS MAGYAR KIR. ADÓMENTES ÁLLAMI JARADÉKKOLCSON. (öyio-os hadi kölcsön.) A második magyar hadi kölcsön, A hosszan elhúzódó háború szükségessé teszi, hogy a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadi hölcsön bocsáttassék ki. E szükségletek fedezésére a pénzügyminiszter az első hadi kölcsön címleteinek megfelelő, 6% kai kamatozó járadékkölcsön-kötvényeket és ezzel egyidejűleg 572% os járadékkölcsön-kötvényeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügyminiszter tehát ezúttal is közvetlenül fordul a közönséghez, mint ez legutóbb a Német-birodalomban is történt és a kibocsátás öszszege a nyilvános aláírás eredménye alapján fog megállapítást nyerni. Az aláírás folyó évi május 12-től 26-ig bezárólag fog megtartatni. Aláírási helyekül szerepelnek az összes állami pénztárak és adóhivatalok, a postatakarékpénztár és közvetítő helyei s az összes számottevő hazai pénzintézetek. A kibocsátásra kerülő és 6%-kal kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért; a) ha at aláíráskor az egész aláirt összeg befizettetik, 97 kor. 50 fill.-ben; b) ha pedig az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 98 kor.-ban állapíttatott meg. Az 57

2

%-kamatozó kölcsönkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: a) ha az aláíráskor az egész aláirt Összeg befizettetik, 90 kor. 80 fiil.-ben; b) ha pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, 91 K 20 fill.-ben állapíttatott meg. A 6%-os kölcsönnél a legkisebb jegyezhető összeg 50 K, az 572%-os kölcsönnél 100 K. A második hadi kölcsön 6%-os typusu kötvényei 1915. május 1-től kezdődőleg és minden év május 1-én és november 1-én lejáró utólagos részletekben kamatoznak, tehát az első szelvény 1915. november 1 én esedékes. A folyó évi május 1-től az aláírás napjáig járó folyó kamatokat azonban az aláírónak nem kell megtérítenie. Az 57

2

%-os typusu kötvények pedig 1915. június 1 tői kezdődőleg és minden év június 1-én és december 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak. A kamatfizetés folyó évi június 1-ével kezdődik, tehát az első szelvény . folyó évi december 1-én esedékes, i Mindkét typusu kötvényre az aláirt összegek az aláírási helynél fizetendők be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyókámat, sem jutalék felszámításának helye nincs. Ha az "aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával az egész aláirt összeg befizetendő. A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a részletekben történő befizetés kedvezménye igénybe vehető, az aláírás alkalmával azonban az aláirt összeg 10%-a biztositékképen leteendő és pedig a kir. állampénztáraknál és adóhivataloknál a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898: XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, a többi aláírási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, amelyeket az aláírási hely elfogadhatóknak tart. — A részletek pedig a következőkép fizetendők: a jegyzett összeg 25%-a legkésőbb 1915. június 8-ig „ 25%-a „ 1915. június 18-ig 25%-a „ 1915. június 28 ig „ n „ 25%-a „ 1915. július 8 ig A teljes befizetés megtörténte után az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja. A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatvány-űrlapok az öszszes aláírási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás levélileg is eszközölhető. A befizetés alkalmával az alairó fél az aláírási helytől pénztári elismervényeket kap, amelyek a fél kívánatára 1915. június 14-től kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről kiállított ideiglenes elismervényekre fognak kicseréltetni A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kívánatára kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismervények illetve a fél kívánatára kiadott ideiglenes elismervények kiadattak. Az 572%-os kölcsönnél zárolásnak helye nincsen, a második hadi kölcsön 6%-kal kamatozó kötvényei azonban — ép ugy, mint az első hadi kölcsön kötvényei — zároltan is jegyezhetők lesznek és az aláiró, aki az általa jegyzett kötvényeket zárolja és a zárolást öt és fél éven át fel nem oldja, azt a jogot nyeri, hogy az öt és fél évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb 1920. november lén a kötvényen alapuló követelését e naptól számított egy évre névértékben leendő visszafizetésre felmondhatja. A m. kir. kincstár köteles az ilykép felmondott kötvényeket legkésőbb 1921. évi november hó 1-en névértékben visszafizetni. A zárolásból kifolyólag az aláiró felet költség nem terheli. Zárolásnak csak 1000 koronát meghaladó összegű jegyzéseknél van helye. A m. kir. pénzügyminisztérium fenntartja magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett ugy a 6%-os, mint az b

l

l^/o os kölcsönt egészben vagy részben, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás a 6%-kal kamatozó kötvényekre nézve 1921. május l-jét megelőző időre, az 57

a

% kai kamatozó kötvényekre nézve pedig 1925. évi június hó 1-ét megelőző időre nem fog eszközöltetni. A kölcsönre történő befizetésekre a moratorium alá nem eső betétek — a felmondási határidő betartásával — korlátlanul igénybevehetők. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett, egyébként moratorium alá eső betétek azonban a kibocsátásra kerülő járadék-kölcsön-kötvényekre történő befizetések céljára a két kölcsönre együttesen a jegyzés idejében fennálló összegük 25%-a, de legfeljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg 25%-a erejéig vehetők igénybe. Azok, akik a befizetésekre ilyen, egyébként moratorium alá eső betétjüket kívánják igénybe venni, annál az intézetnél vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, amelynél a betét el van helyezve. A kibocsátandó kötvényekre és pedig ugy a szabad, mint a zárolt darabokra, az Osztrák-magyar bank és a m. kir. hadi kölcsönpénztár e járadékkötvényeknek kézi zálogul lekötése mellett, a névérték 75%-áig a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújtanak kölcsönt. Ez a kedvezmény legalább 1916. évi július 8-ig marad érvényben. A nevezett két intézet ugyancsák a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújt náluk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha e felveendő Összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláirt összegek befizetésére szolgál. A meghosszabbított ily kölcsönök a mérsékelt kamatláb kedvezményében szintén részesülnek és pedig legalább 1916. évi július 8-ig. A fenti befizetési határidők alatt folyósított kölcsönök után a fél kívánságára a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatláb helyett 1916. évi július 8-ig évi 5%-os állandó kamatláb biztosittatik. Az aláirók kívánságára e járadékkölcsönök kötvényeit a. szelvények beváltásával megbízott hivatalos beváltóhelyek és az Osztrák-magyar bank budapesti főintézete, valamint a magyar szent korona országai, továbbá Bosznia és Hercegovina területén levő fiókjai 1916. évi június hó 30-ig költségmentesen fogják megőrizni és kezelni. A második hadi kölcsön előnyös feltételei, a pénzpiac kedvező helyzete és annak felismerése, hogy a kölcsön jegyzésében minél nagyobb részvétel az aláirók magánérdekei mellett a közérdeket is nagy mértékben szolgálja, biztosítékai annak, hogy a kölcsön jegyzésének eredményében az ország közgazdasági ereje ép oly impozánsan fog megnyilvánulni, mint az első hadi kölcsön alkalmával.